Thank you and good bye

Az észt, német vagy orosz háborús társalgási szótárak után, amelyekbe már azelőtt bele voltak kódolva az elkövetendő atrocitások, mielőtt még az első menetoszlop megindult volna a határ felé, kész felüdülés olyan háborús társalgási szótárt olvasni, amelynek szemmel láthatólag egyetlen mondanivalója az: „Köszönjük, hogy felszabadítottak!”

Nem, nem a megszállt területeken terjesztett szovjet propagandáról van szó, mint sokat próbált olvasóink helyből gondolnák. A szótárat Belgiumban adták ki 1944-ben, hogy minden hálás belga angol nyelven társaloghasson a tommykkal és sammykkel, azaz az angol és amerikai katonákkal.


Sajnos a szótárnak mindössze egyetlen lapja van meg nekem, valószínűleg a legelső érdemi lap. De azt hiszem, ez az egy is összefoglalja a szótár mondanivalójának lényegét: thank you és good bye. Végül is mi egyébről társaloghatnánk, izzadva keresgélve a szótárban a small talk építőkockáit és megpróbálva érthetően kiejteni ezen a rágógumi-nyelven, hogy down with the Boches, mert képtelenség, hogy Amerikában ne tudják, mi az a Boche. Elég is ennyi, a történelem órája ez, nem a nyelvtanulásé, végtére is you will come back after the war, addig beíratjuk a gyereket angolra.


Az akadozó társalgás helyett sokkal jobb közösségépítő az éneklés. A szótár zseniális pszichológiai érzékkel közli néhány dal szövegét: az angol és amerikai himnuszét, a Belgiumban az első világháború óta népszerű Tipperary-ét, és a Siegfried Line-ét. Az első három még ma is ismerős, de az utolsónak a szövegét már nekünk is közölnünk kell. A dalt, amely a Svájctól Németalföldig húzódó német védővonalat gúnyolja ki, a belgák először 1940-ben hallhatták a Franciaország segítségére siető brit katonáktól. Noha ezek csak 1944-ben érték el a Siegfried-vonalat, a dalt a briteket kigúnyoló német változatoknak és propagandafilmeknek köszönhetően addig sem felejtették el a kontinensen.


The Two Leslies: We’re going to hang out the washing on the Siegfried Line

We’re going to hang out the washing on the Siegfried Line.
Have you any dirty washing, mother dear?
We’re gonna hang out the washing on the Siegfried Line.
’Cause the washing day is here.

* * *

Utóirat. Kinga felvetette, vajon miért ábrázolják kínainak az amerikai katonát. Hogy valóban kínainak ábrázolták-e, vagy csak ilyennek sikerült, azt nem tudjuk. De miért ne lehettek volna közöttük kínaiak is, mondjuk a san franciscói Chinatownból? Hiszen azt tudjuk, hogyan néztek ki azok a brit katonák, akikkel a belgák 1940. májusában találkozhattak Dunquerque környékén.


6 megjegyzés:

Tamas Deak írta...

Hát ... szép az a boche-ozás.
Említettél jó régen egy amcsi-magyar szótárt, őbelőle lesz post?

Tamas Deak írta...

Egyébként erről a posztról picit offtopicosan ez a vicc jutott eszembe, amit Zimándi Pius naplójában olvashatunk :
Kohn bácsi áll a határon az ötvenes években, a kezében hatalmas virágcsokor, persze lekapcsolják:
- Kit vár Kohn bácsi?
- Az amerikaiakat.
- Ejnye-ejnye Kohn bácsi, mire való ez? 1944-ben még az oroszokat várta ugyanígy virággal ugye?
- Na és? Nem jöttek?

Kinga írta...

De vajon miért kínai az amerikai katona?

Kinga írta...

:-)
Az egyenruhákhoz ugyan nem értek, de fizimiskára ők lehetnek éppen a brit gurkha elitalakulat, ha kicsit tanácstallannak tűnnek is. (Mi nők úgy gondoljuk, az elitalakulatok nemcsak bátrak, de bizonyára tudják, mit kell tenniük.)

Amerikai-kantoni elitalakulatról eddig nem hallottam.
Ezért, ami az amerikai egyenruhás kínai katonát illeti, én egy sokkal rafináltabb magyarázatra számítottam a globális összeesküvésről, és a belgák eddig fel nem ismert, de annál figyelemreméltóbb képességéről a jövőbe látást illetően.

Studiolum írta...

Kinga: Megírhatod… :)

Tamás: De, lesz az amerikai-magyar katonai szótár is. Meg az általad küldött bolgár is, hamarosan… (apropó, nem tudnád az egészet átküldeni?)

A vicc tökéletes. Na és tényleg, hát nem megjöttek ők is?

Tamas Deak írta...

öööh, a bolgár közel 112 oldal, de majd nekiveselkedem ...
Viszont küldtem pont e bejegyzés témájában egy - szerintem - fontos emilt.