Belső várkastély


Johann Sebastian Bach kompozíciói teljes mértékben nélkülözik
a szépséget, a harmóniát, és mindenekelőtt a világosságot.
(Johann Adolph Scheibe, Der critische Musikus, 1737)

A mai napon, Keresztes Szent János ünnepén befejeztük Avilai Szent Teréz Belső várkastélyának, a keresztény misztika legnagyobb művének fordítását, amelyen tavasz óta dolgozunk. A műről és szerzőjéről sok nagyszerűt írtak már az elmúlt négy és fél évszázadban. Ez alkalomból idézzük fel az egyik legkorábbi véleményt, amelyet Felipe Sega nuncius mondott róla, amikor 1577. augusztus 29-én ötven főnyi személyzettel, titkárokkal, apródokkal, pincérekkel, szakácsokkal, borbélyokkal és kocsisokkal Madridba érkezett, hogy eltörölje a kármelita rend reformját, amelyen Teréz egész életén át dolgozott.

Fémina inquieta, andariega, desobediente y contumaz, que a título de devoción inventaba malas doctrinas, andando fuera de la clausura contra el órden del concilio tridentino y prelados, enseñando como maestra contra lo que San Pablo enseñó, mandando que las mujeres no enseñasen.

Nyughatatlan, csavargó, engedetlen és nyakas nőszemély, aki az áhítatosság ürügyén romlott tanokat agyalt ki és a trienti zsinat valamint a főpapok rendelkezései ellenére állandóan elkószált a klauzúrából, úgy tanítva mint mester, annak ellenére, hogy Szent Pál megparancsolta: a nők ne tanítsanak.

Terézt ma a katolikus egyház a harminchárom egyháztanító között tartja számon. Sega pedig ennek az idézetnek köszönheti, hogy néhány szaktörténészen kívül bárki is tudja, élt valaha.

9 megjegyzés:

bucin írta...

erre kíváncsi leszek! az életéről már hallottam, de a munkásságáról még semmit
az utókor ítélete gyakran más, loyolai szent ignácot is majdnem lecsukták eretnekség gyanújával
(apró megjegyzés: egy "d" betű hiányzik az idézetből (tridenti))

Studiolum írta...

Nem, nem itt hiányzik – másnál van ott fölöslegesen… A német birodalomhoz tartozó város neve Trient volt, és a 20. sz. közepéig a magyar szakirodalom is „trienti zsinatnak” nevezte, csak a háború után váltottak át a félművelt „tridenti”-re. A zavar oka az, hogy a város latin neve „Tridentium”, s emiatt latin szövegekben a zsinatot is „Tridentinum”-nak nevezik – vagy, mint Molnár János, a népszerű 18. századi hitszónok, „tridentiumi szentséges gyüllés”-nek. Még ez is elfogadható volna, bár szokatlan. „Trident” nevű város azonban nincs. A 20. század végi magyar egyháztörténetírás próbálkozott egy darabig a „trentói zsinat” megnevezéssel, ami éppolyan anakronisztikus, mint a „bratislavai diéta” lenne, de ma már egyre inkább a helyes „trienti” válik elfogadottá.

Petya írta...

Így van, ezért nálunk hajigáltak ki emberkéket egyháztörténet szigorlatról. A tridentinumi vagy trienti zsinat az elfogadható. Sajnos nálunk a tradicionalista közösségben még mindig elterjedt a 'tridenti mise' kifejezés (az atya is használja), annyira átvette a vulgárlatin kifejezést a mai köznyelv a régi római rítusú Szentmisére.

Studiolum írta...

No hála Istennek, hogy van még, ahol végiggondolják, mit is beszélnek… Egyetlen pontosítás csak: a „tridentinumi” nem helyes forma, hiszen a „Tridentinum” már maga a zsinat (a „Concilium” elhagyásával), így is használják az irodalomban. Helyes viszont a „tridentiumi” vagy „tridentumi” (mindkét formában használták a város nevét).

Petya írta...

Hát bizony, a PPKE egy utolsó mentsvár még a felsőoktatásban.

Aham, azt hittem a város neve, de akkor az Tridentium. :-) Jómagam mindig is a trienti zsinat kifejezést használtam (a 'trentói' kifejezést az anakronizmusa mellet a Birodalom iránti tiszteletem miatt is hanyagoltam).

bucin írta...

hoppá, hogy miket tud meg az ember! a középsulis törikönyvemben tridenti volt és az egyetemről (ELTE) is ez rémlett

Studiolum írta...

Igen, én is korrepetálgatom mostanában gimnazista unokaöcséimet történelemből, és az ő könyveikben is ez áll. De nem véletlen, hogy ezeknek a könyveknek a szerzője még ma is, még huszonegy év elteltével is Walter Mária.

Petya írta...

Hehe, esküszöm ugyan ezt a linket szerettem volna betenni Mrs. Sötét középkorról! :-) Medievista évfolyamtársam szerkeszti a blogot. Még szerencse, hogy a tanítási gyakorlatomon labanc volt a vezetőtanárom, és nem kellett ilyenekből tanítanom...

Studiolum írta...

Többen rákérdeztek, megjelent-e már karácsonyra a Belső várkastély, ahogy az áprilisi bejegyzésben ígértük. Nem: az elhúzódó korrektúrák után már nem maradt idő az idei kiadásra. Tavaszra jelenik meg, valószínűleg a Jel kiadó húsvéti katalógusában lesz benne. Jövő karácsonyra pedig folytatjuk Teréz Önéletrajzával.

A trienti/tridenti problémát végiggondolva külön bejegyzést szenteltem a dolognak.