

Csak amerikai olvasóink tudnák megmondani, mennyire csengett otthonosan a Broadway neve a besorozott kisvárosi és parasztfiúk számára, s nem inkább európai toposz volt-e az álmok Amerikájának megidézésére, amelyet Robert Taylor és Eleanor Powell 1938-as nagy sikerű Broadway Melody-ja is megerősített. Az olyan mondatok azonban, hogy „While you are getting ready for an assault, one of the newly made profiteers is probably kissing your sweetheart” rájuk sem maradhattak hatás nélkül. Ráadásul a szórólapokat a kávé és csokoládé mellé csomagolt képeslapok mintájára mindjárt sorozatban nyomták: „Georgia series comprising 6 pictures. Have you got the others?”

A kedves utáni vágyakozást a zöldszemű szörny mérgével kombinálja az a másik gyűjthető sorozat, amely a Bob által otthon hagyott poor little Joan törénetét beszéli el. Ez a sorozat nyíltan kimondja azt is, hogy kik azok a profiteerek, akik lenyúlják a katona barátnőjét: a zsidók, jelen esetben a beszédes nevű Sam Levy, aki időközben „személyi titkárnőt” csinált a bolti eladólányból.



A harmadik kép már egy újabb melléktémát is belesző a propagandába: minek megnyomorodni a fronton, amikor a nőknek csak az ép férfi kell?

De ha épp nincs is zsidó a láthatáron, akár a katona legjobb barátja is képes kihasználni a kínálkozó alkalmat. Mint Bob a derék John távollétét.

És ha az amerikaiak még legjobb barátjukkal is ezt teszik, ugyan mit várjanak tőlük brit felebarátaik, akik a fronton pusztulnak míg ők Londonban dupla fizetésért szórakoznak? Ezt a témát bontják ki részletesen azok a röplapok, amelyekkel a német propaganda – jelen esetben az SS-Standarte Kurt Eggers propagandaegység 1944-ben a dél-olasz fronton – a brit katonákat szórta meg.

A szöveg ráadásul arcátlan comingouttal erősíti meg saját mondandóját: „Nem hiszed? Azt gondolod, mindez német propaganda csupán? Természetesen az – de az amerikaiak nagy segítségünkre vannak ebben a propagandában. Ők szolgáltatják a tényeket, nekünk csak le kell írni azokat. Kérdezd meg bajtársaidat, és csodálkozni fogsz, hány boldog házasság ment tönkre Angliában az amerikaiaknak köszönhetően.” Hogy a dologban tényleg lehetett némi igazság, azt a korról szóló olyan művek is illusztrálják, mint Rosamunde Pilcher Kagylókeresők című sikerkönyve.
De az angolok sem angyalok. A „Hát a tommy hol maradt?” feliratú képeslapon, amelyet a németek 1940-ben az észak-francia fronton terjesztettek, csak a képeslapot fény felé tartva kapjuk meg a választ: a tommy, azaz a brit szövetséges Párizsban szórakozik a fronton pusztuló francia katona feleségével.

S ha épp nincs másik náció a láthatáron, a propaganda a tiszttel ugratja össze a közlegényt.

De hogy a német propaganda mennyire kreatív volt, azt leginkább abból a röplapból ítélhetjük meg, amely nemrégen bukkant fel az orosz neten. Ezt a lapot a szovjet hadsereg terjesztette hasonló célból a német katonák között. Ám szinte bizonyos, hogy alkotói akár fogságba esett, akár önként átállt német propagandisták voltak. Erre utal mindenekelőtt a már bevett motívumok újrafelhasználása.

Jobbra SS-tiszt: „Ő csak ritka vendég a fronton / S akkor megy haza, mikor kedve tartja.”
A német bürokrácia alapos ismeretéről tanúskodik a több oldalas röplap műfaja is: „Reichs-Kußkarte”, azaz „Birodalmi Csókjegy”, s e bürokrácia mélyen bevésődött fordulatai köszönnek vissza a jegy formuláin is. A csókok fajtáinak változatossága ugyancsak német anyanyelvi beszélőre utal, a használati utasítás pedig arra, hogy volt olyan propagandista, aki képes volt a háború végéig, orosz fogságban is megőrizni a humorérzékét.


S az egész kompozíció is a hazai pszichológia ismeretére utal. Nagyon is elképzelhető, hogy tíz év birodalmi drill után a fejadag kiváltásának igényét e bürokrácia nyelvén legitimáló okmány nem maradt hatás nélkül a német katonára.

Update:
Москва hívta fel rá a figyelmet, hogy a neten néhány további Kußkarte is található 1941-ből, „humorvolles Dokument für Fronturlauber” (tréfás okmány szabadságos frontkatonáknak) megjelöléssel. Valószínűleg a fenti jegy is ilyen volt, s csak a közkatonát és SS-tisztet ábrázoló röplap tanúskodik a német propaganda motívumainak átvételéről.


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése