Enni Lwówban

„Lwów kávéházairól sokat írtak már, s az olyan helyeknek, mint a „Café Szkocka”, az „Atlas” vagy a „George”, megvannak a maguk hűséges bárdjai. A lwówi kocsmák mesévé érett története már régóta önálló mítosszá, egyfajta „lwówi szöveggé” vált… A lengyelek, ukránok, zsidók, örmények, németek külön-külön a maguk imaházaiban imádkoztak, de a kocsmákban együtt múlatták az időt: legalább ott türelemmel voltak egymás iránt.”

Bogusław Bakuła: Színpad, karnevál, forradalom

Lwów legendás régi kávéházairól, amelyek ma már csak az elszármazottak emlékezetében élnek, majd még külön is írunk. Most, egy nappal lembergi utunk előtt fontosabbnak tartjuk, hogy azokról a kávéházakról és éttermekről szóljunk néhány szót, ahol az utazó a mai Lwówban felüdülhet és jóllakhat.

Eddigi lwówi útjaink során közel negyven kávéházat és éttermet kóstoltunk és fotóztunk végig. Ezek közül most azzal a néhánnyal kezdjük, amelyek a főtéren és környékén találhatók, s ahová egynapos belvárosi sétánk során a leginkább beülhetünk. De a lista hamarosan bővülni fog.

Teljes képernyőn

1. Mons Pius örmény étterem

Az egyes számú, több okból is. Első lwówi látogatásunkkor ez volt az első étterem, ahová beültünk, s máig az egyik legjobbnak tartjuk a városban, s egyszersmind a legdrágábbnak is. A drágaság persze viszonylagos: hárman 300 hrivnyát, azaz 9000 forintot fizettünk egy komplett vacsoráért, amelyhez literes korsókban szolgálják fel a kitűnő Lvivske 1715 sört. (A lwówi sörök egyébként is nagyon jók, de erről majd külön írunk.) Legjobb fogásai közé tartozik a sült sertés- és bárányborda, valamint a zelleres-ananászos csípős halleves (lásd az alábbi mozaikon). Az étterem az egykori Mons Pius örmény bank és zálogház középkori épületében működik, ahová a romantikus Örmény udvarból, vagy egy kis sikátoron át az Örmény utcából nyílik bejárás. Kerthelyiségét és termeit a nagy lwówi örmények mellszobrai és portréi díszítik, többek között mindjárt a bejárattal szemközt Jan Mordyrosiewiczé, az angolvécé feltalálójáé.


2. Petróleumlámpa kávéház

Az Örmény utca 19. számú középkori házban négy szinten berendezett kávézó, amelyet egy másik helyi feltaláló-páros, az egyesek szerint lengyel, mások szerint helyi örmény Ignacy Łukasiewicz és a magyar származású Jan Zeh találmánya, a petróleumlámpa díszít minden mennyiségben a 19. század végi galíciai olajmezők egykorú képeivel együtt. Jók a csapolt sörök, a különféle kávék, a lavassal – lapos örmény kenyérrel – kínált mártások, de a kávéház legfőbb vonzereje az üvegezett tetőterasz, ahonnét pazar látvány nyílik a város tetőire és tornyaira.


3. Örmény kávéház

Egy nem is olyan rég elmúlt világ levegőjét őrző kicsi kávézó az Örmény és a Nyomda utca sarkán. Specialitása, hogy a törökösen (illetve ahogy ők mondják, örményesen) készült kávét lassan hevített homokban főzik. Az így készült kávé sajátos íze, de még inkább a ceremónia látványa miatt érdemes beülni ide egy örmény süteményre. No és persze az atmoszféra miatt: ilyen lehetett a kávéházi élet a harminc évvel ezelőtti Lwówban. Bár épp legutóbbi ottjárttunkkor átalakítás folyt odabent, csak az utcán árultak: ki tudja, talán az alábbi fotók lesznek ennek a világnak az utolsó dokumentumai.


4. Vendéglő az Arany Rózsához

Az Arany Rózsához címzett vendéglő, mint jiddis és latinbetűs ukrán cégérének egyvelege is jelzi, a lemberiki zsidó világ nosztalgikus és turistacsalogató újraálmodásának és egy valóban kitűnő konyhának a keveréke. A nosztalgiának ára van: az Arany Rózsához Lwów másik legdrágább vendéglője. Ráadásul az étlapon az árak nem szerepelnek: a pincérlány által bemondott húzós összegből alkudni kell, kinek-kinek tehetsége szerint. Nekem, gyakorlott alkudozónak sikerült jiddis kifejezésekkel teletűzdelt orosz nyelvű ócsárlással négyszáz hrivnyáról száznyolcvanra lealkudnom a sajtleves-tea-édességet, de mások elmondták, hogy úgy megijedtek a felszólításra, hogy inkább kifizették a teljes összeget. A falakat Bruno Schulz rajzainak másolatai díszítik (az előkertét éppen az egyik Drohobyczból ellopott freskó), míg az Arany Rózsa zsinagóga üres telke felé néző falon – a régi lwówi falfeliratok felfedezésének divatját követve – ál-régi jiddis ételnevek olvashatók.


5. Fotoklubkafe Ch/B 5×5

A Fekete-Fehér Fotoklubkafe az Arany Rózsa melletti kis foghíj-téren alapvetően zártkörű klub, de ezt nem veszik komolyan. Bárki bejöhet az utcáról egy kávéra vagy sörre, hogy körbejárja a kiállítás képeit, amelyre az odakint folyton változó poszterek hívogatnak, részt vegyen a megnyitón, vagy a terem sarkából studírozza a klubéletet élő fotográfusokat. A bejárat fölött régi sötétkamra-lámpa vörös szűrővel, a bejárat mellett még mindig működni látszó antik öntöttvas radiátor, a falakon már használaton kívüli fotóskellékek. És esténként a klub is kiárad a terecskére: asztalokat, székeket raknak ki, a szellőzőkút peremén csapolják a Fehér Oroszlán sört a fehér elefánt cégére alatt.


Hamarosan folytatjuk!