Müteferrika Iránban

Az oszmán birodalom Ibrahim Müteferrika idejében. Mercator 17. század végi térképlapját,
amelynek részleteit Müteferrika-szájtunk háttereként használtuk,
ajándékba adjuk olvasóinknak (10.2 MB!)

Ibrahim Müteferrika, a magyar származású első török nyomdász, aki az erdélyi Kolozsvárról elindulva megjárta Nyugat-Európa protestáns egyetemeit, majd Konstantinápolyba költözött, s később tolmácsként működött a Balkánon, majd élete végén diplomataként a Kaukázusban, olyan hatalmas területet járt be életében, mint kevesen az ő idejében. Részletesen ismerte a perzsa birodalmat is, legalábbis erre utal első nyomtatott munkája, Perzsia alábbi térképe (1529). De hogy vajon személyesen is járt-e Perzsiában, azt nem tudjuk, s a két birodalom közötti korabeli diplomáciai viszonyokat tekintve az a valószínűbb, hogy nem.


Müteferrika csak az 1390. év âbân hó 15-én, azaz a hitetlenek időszámítása szerint 2011. november 6-án, tegnapelőtt déltájban érkezett meg Iránba. Sárközi Miklós Teheránban kutató iranológustól kaptuk a hírt, hogy két előkelő perzsa akadémiai szájton is hírt adtak az általunk készített magyar akadémiai Müteferrika-szájtról, amelyen a tudós életrajza mellett fokozatosan tesszük közzé az általa kiadott török ősnyomtatványok elektronikus facsimiléjét is. A két hír szövege jobban megnézve ugyanaz. Magyar fordítása mellett a perzsa eredetit is idézem, hátha idetéved rá néhány kóbor perzsa olvasó.

ابراهيم متفرقه و نخستين چاپخانه اسلامي

نخستين چاپخانه اسلامي در كشور عثماني، در 11 جمادي الاول 1140 قمري/ 14 دسامبر سال 1727 ميلادي، بدست ابراهيم متفرقه، اسیر زادة مجاري مسلمان شده باز شد. بين سالهاي1142 تا 1155 قمري/ 1729 تا 1742 ميلادي جمعا 16 كتاب چاپ كرد. وسایل چاپخانه از فرانسه، گراورها از هلند، و پرسنل از اتريش مي آمدند.

هرچند دانشمندان تركيه توجه خاصي به ابراهيم متفرقه و آثار او داشته اند، اينك دانشمندان مجاري نيز او را مورد توجه قرار داده اند. سايت ابراهيم متفرقه زندگي و آثار او را بزبان انگليسي و مجاري مورد بررسي قرار ميدهد.

Ibrahim Motafareghe és az első iszlám nyomda

Az első iszlám nyomdát az oszmán birodalomban 1140. jumadi al-awwal hó 11-én / 1727. december 14-én nyitotta meg Ibrahim Motafareghe, az iszlám hitre áttért magyar fogoly. 1142 és 1155 / 1729 és 1742 között összesen 16 könyvet nyomtattak itt. A nyomda berendezése Franciaországból, a metszetek Hollandiából, a személyzet Ausztriából érkezett.

Noha a török kutatók különleges figyelmet szentelnek Ibrahim Motafareghének és művének, a magyar kutatók csak most kezdtek el felfigyelni rá. Az Ibrahim Motafareghe szájt angol és magyar nyelven vizsgálja életét és művét.

A perzsa szöveg Müteferrika nevét a MTFRQh mássalhangzókkal írja át, amelyet nem tudom, hogyan ejt egy perzsa olvasó. Én az ugyanígy, csak szóvégi h nélkül írt „motafaregh”, ʻszétszórt’ kiejtése alapján tippelek erre az átírásra. S noha a tudós recenzens is kissé szétszórt volt – úgy tűnik, nem ért le a menüben Karácson Imre nevéig, aki a századfordulón mindenki másnál előbb kutatta Müteferrika nyomait a konstantinápolyi levéltárakban, nem ejt szót a török nyelvű életrajzról, és az erdélyi nyomdász isztambuli tartózkodásának okát is egyértelműen a hadifogságban jelöli meg, figyelmen kívül hagyva az életrajzban felvetett és valószínűbb újabb lehetőségeket –, mindenképpen nagy szó, hogy az erdélyi magyar nyomdász első ízben jutott most el az iráni tudomány világába. És vele együtt egy kicsit mi magyarok is.

Perzsa tudós (Hadzsi Mirza-Ughazzi). John Clark Ridpath With the World’s People, 1912 c. könyvéből