Manitou ajándéka


Viera Bombová (1932-2005) a 60-as és 70-es évek álomszerű szlovák könyvillusztrációinak egyik mestere volt. Ennek a népi és archaikus elemeket feldolgozó, költői szürrealizmusnak az egyik forrása a pozsonyi képzőművészeti iskolán oktató Vincent Hložník és az 50-es években az ő keze alól kikerülő fiatal illusztrátorok voltak – majd még másoktól is rakok fel közülük képeket. Ez a vonulat minden bizonnyal megjelent a korabeli szlovák művészeti életben is, kiállításokon, albumokban, értelmiségi lakások falán, de erről keveset tudok. Hozzánk a könyvillusztrációk jutottak el, hála a korabeli könyvkiadásnak, amely programszerűen támogatta a baráti országok termékeinek kölcsönös fordítását és terjesztését.


Bombová leggazdagabban illusztrált munkája a Samo Czambel által a századfordulón összeállított Kondás Jankó – Janko Gondášik – szlovák népmese-gyűjtemény, amelynek képei olykor Vajda Lajosra vagy Bálint Endrére emlékeztetik a magyar nézőt (s amelyekből szintén rakok fel hamarosan). A szlovák népművészet elemei, amelyek természetesen jelennek meg ezeken a képeken, furcsa módon ugyanilyen természetesen vegyülnek el aztán az indián vagy a csendes-óceáni motívumokkal is az adott népek meséskönyveiben.


Manitou ajándéka. Indián mesék, Pozsony-Budapest, 1968


Joseph Bruchac:
Ellis Island

Beyond the red bricks of Ellis Island
where the two Slovak children
who became my grandparents
waited the long days of quarantine,
after leaving the sickness,
the old Empires of Europe,
a Circle Line ship slips easily
on its way to the island
of the tall woman, green
as dreams of forests and meadows
waiting for those who’d worked
a thousand years
yet never owned their own

Like millions of others,
I too come to this island,
nine decades the answerer
of dreams

Yet only one part of my blood
loves that memory.
Another voice speaks
of native lands
within this nation.
Lands invaded
when the earth became owned.
Lands of those who followed
the changing Moon,
knowledge of seasons
in their veins.



Túl Ellis Island vörös tégláin
ahol az két szlovák gyerek
akik a nagyszüleim lettek
töltötte a karantén hosszú napjait
megszabadulván a betegségtől,
Európa öreg birodalmaitól,
a Circle Line járata siklik
könnyedén a magas nő szigete
felé, amely zölden, mint
az erdők és mezők álmai
vár mindazokra, akik ezer
éven át dolgoztak szakadatlan
és mégsem lett soha semmijük

Ahogy sok millióan mások
én is eljövök a szigetre, amely
kilencven éve választ
adott az álmokra

De ez az emlék csak vérem
egyik felének kedves.
Egy másik hang az őslakók
földjeiről beszél
ebben az országban
a földekről, amelyet mások foglaltak el
amikor a földet birtokolni kezdték
azok földjeiről, akik követték
a hold változását
az évszakok tudásával
zsigereikben.

(The Remembered Land. An Anthology of Contemporary Native American Literature, Albuquerque: University of New Mexico, 1993)






5 megjegyzés:

Marguerite írta...

nagyon szépek.
mintha valami vegyes átmenet lenne a batikolt felületek meg a viaszkaparásos technikák között

Studiolum írta...

ez az, a batik! ezen gondolkodtam, hogy milyen technikához hasonlít nagyon

M. Fehérvári Judit írta...

Én is találtam itthon egy mesekönyvet, amelyet Viera Bombová illusztrált: A Csodálatos fa című, Fülöp-szigeti meséket. 1981-es kiadás, s egy debreceni festő-grafikus Barátunk, László Ákos vetette meg velünk a régiségpiacon, s éppen a rajzok miatt: különös egy világ ez!

Köszönet érte, hogy eszünkbe juttattad! :-)

Studiolum írta...

Igen, épp ez lenne a következő, amit fel akarok rakni. Bombová illusztrációival négy magyarul megjelent könyvet ismerek, s az egységes stíluson belül mind a négynek egy kicsit különbözőek, az adott mesevilághoz igazodóak az illusztrációi.

Én a Felvidéken és Csehországban járva szoktam böngészni az antikváriumokat 20. század második feli illusztrált könyvek után kutatva. A csehszlovák könyvgrafika csodás és gazdag világ volt, de hozzánk kevés jutott el belőle. Majd rakok fel belőlük.

Marta írta...

Bambi könyvek, Mirko Hanak japános akkvarelljei...