Áttűnés: Öregurak

Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörös bor mellett, 1907

„Byale (Biała Podlaska, Lublin megye), 1926. Apa és fia. A rontástól tartva Leyzer Bawół,
a kovács nem mondja meg a korát, de százon felül járhat. Ma már fia végzi
a kovácsmunkát, s az öreg orvoslással foglalkozik. Törött
karokat-lábakat tesz helyre.” Alter Kacyzne fotója

9 megjegyzés:

lj írta...

Szenzációs!

Studiolum írta...

;)

sarkadie írta...

ez a szó szoros értelmében fantasztikus :) Az évszámokban mindkét esetben biztos vagy?

Studiolum írta...

Az első, az 1907-es minden magyar művészettörténetben benne van. A másodikat így adja meg a new yorki Forverts újság, ahol a képek fennmaradtak. A festménynél semmi esetre sem lehet korábbi a fotó, mert Kacyzne 1907-ben még csak 12 éves volt…

cippora írta...

Ebben az évben innen is feltöltődtem, mindent köszönök.

Studiolum írta...

Nagyon örülök neki, akkor hát volt értelme.

pk írta...

De hát hogy lehet ez?! Csuda.
(Számomra azért is, mert kicsit olyan, mint amikor a Rippl-Rónaira csodálkoztam rá a középiskolában, hogy az olyan, mint amikor apám és Gaburek bácsi italozgattak, és lettek közben szomorúak, de legalábbis távol jártak.)

Studiolum írta...

Csudácska, nincs mit hozzátenni :)

És az különösen szép, hogy ezek szerint még tovább folytatódik a lánc.

דוד רטי írta...

Alter Kacizne 1885-ben szuletett az osszes forrasmu szerint, 1941-ben Tarnopol varosaban esett aldozatul a gyilkos ukran pogromnak.
Vikipedia:
In 1941, 500 Jews were murdered on the grounds of Ternopil's Christian cemetery by local inhabitants using weapons borrowed from a German army camp.[5] According to interviews conducted by a Roman Catholic priest, Father Patrick Desbois, some of the bodies were decapitated.[5]
Tehat Kacizne, aki tehetseges iro volt, "Starke un Schwache" cimu nagy regenye nemregen jelent meg uj kiadasban, 1907 -ben nem 12, hanem 22 eves volt.