Origami


A Fekete-tenger pusztuló betonpartjai Komavárynak a Japán-tenger betonpusztította partjait juttatták eszébe.


„A cím és az első sor után, bevallom, a japán tengerpartot vártam. A japán tengerpartot, amelyet a két nagy veszedelem (a földrengés és a cunami) után a harmadik fenyeget, hogy szép lassan magába mossa a tenger.

Ezért kell lebetonozni végig, körbe, ezért kell teleszórni óriási betonsulymokkal. Mert a beton véd. Még akkor is véd, ha ma már tudjuk: a betonsulymok elősegítik az eróziót. De a gyár már megépült, a parancs már ki van adva, és a beton lassan felfalja a partot.”


Az általa idézett képek Ojisanjake – „artist, writer, photographer, mask-maker, tour guide, gardener, walker, anarchist, freegan” – Ismeretlen Japán blogjáról valók, amely rövid, meditatív bejegyzésekkel, szép képekkel és nagy figyelemmel ad hírt egy ritkán látott és vonzó Japánról.


A bejegyzések között külön csoportot kapnak a „tetrapodok”, a parti erózió megakadályozására használt különféle formájú betontömbök. Japán partjainak több mint felét ilyen tömbök borítják.


Ojisanjake nem győzi hangsúlyozni, mennyire káros ez a betontömeg a környezetre, a szépérzékről nem is beszélve – miközben gyönyörű képeket hoz ki belőlük.


Vajon a geometrikus formáknak ez a végtelen ismétlődése teszi absztrakt módon anyagtalanná és lenyűgözővé ugyanazt az anyagot, amely a legrosszabb formáját mutatja a Fekete-tenger partján, vagy a fotós az, aki – minden ellenérzése mellett – még ebben is meglátja a szépet?


Ráadásul mintha a beton itt még arra is képes lenne, amire Európában nemigen: szépen öregedni.






Ojisanjake: „Concrete Wabi sabi” sorozat:
TetrapodsTetrapods 2Virgin tetrapodsStepsMore stepsMountainsides

1 megjegyzés:

ÉvaZsuzsanna írta...

Betondelfinek egymásra torlódott hosszú sora kerítésként a tengerben, elválasztva Mamaiában a halandók strandját a "nagy kondukátor" nyaralójának strandjától. A múlt század nyolcvanas éveiben még láttam.
Ma vajon megvan-e még és kit választ el?