Abrakadabra

Ezt a varázsigét, legalábbis az irodalomban, titkos ajtók megnyitására, rejtett dolgok világra hozatalára használják. Etimológiája bizonytalan, bár elmélet van róla bőven. Számukat Kégl Sándor is gyarapította eggyel. Fennmaradt levelezése arról tanúskodik, hogy rendkívüli nyelvtudása miatt gyakran fordultak hozzá különféle keleti etimológiai kérdésekkel, többek között egy ismeretlen akadémikus társa, akinek 1916. március 17-én ezt válaszolta.


1916 Márcz. 17.
Mélyen t. Tagtárs úr!
Az abrakadabra szónak jelentése igaz homályos, a legtöbb lexikographus érthetetlen, mystikus szónak mondja. Ó perzsa semmi esetre sem lehet. Legvalószinűbb, hogy egyiptomi eredetű jelentése szent szó abrak és dabra אַבְרֵ a.m. abork: wirf dich nieder (Gesenius Hebräisches und Chaldäisches Handwörterbuch Lipcse 1883 9 l.) Dabra szerény nézetem szerint más alig lehet mint a héber דָבָר dabar gyökből származó dabrah pl. dabroth szó, mondás. (L. u. ott 12 l.)


Az első rész tehát egyiptomi kölcsön szó a második a sémi tehát olyan szó vagy varázsige, mely előtt földre kell borulni. Bajos lenne eldönteni vajjon nem-e egyszerűen a görög betűszámokból összetett Abraxas származéka, mely összeadva az év napjainak számát jelentené. Kollega ur etymologiája illetőleg értelmezése, hogy d’abra többes genitivus szerény nézetem szerint nem állhat meg mert ilyen képzésű többes genitivus sem ó perzsában sem arabban nincs. A török ارباچی arbadsi v. ارپه چی arpadsi varázsló a mongol


nyelvből átvett ارباق varázslat Charm recited to cure sickness, entice a snake, (V. ö. Redhouse A Turkish and English Lexicon Constantinople 1890 59 l) származéka. A Zenkernél található ارپه چی olyan jós ki árpa szemekből jövendöl, ennek a népies etymologiája lehet. (Zenker Türck.-Arabisch-Pers. Handwörterbuch Lipcse 1866 24 l). Awarak-nak megfelelő iráni vagy arab szóról tudomásom nincs. Akármi legyen ennek a varázsigének jelentése azt arab vagy irániból kimagyarázni – legalább én igy vélem – nemigen fog sikerülni.

Kiváló tisztelettel
Dr. Kégl Sándor

Ezzel a szóval jelentjük be tehát mi is a Kégl Sándor-hagyaték honlapjának megnyitóját egy hét múlva, december 1-én a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában. Minden olvasónkat szeretettel várjuk. A plakát és a meghívó pdf-ben is letölthető. A honlap pedig a bemutatótól kezdve lesz látható a kegl.mtak.hu címen.


9 megjegyzés:

Petya írta...

Szerintem ezen már ott leszek, nagyon érdekesnek ígérkezik. Kiállítás lesz? A konferencia terem az ahol a Radnóti & Stein Aurél kiállítások is voltak?

Studiolum írta...

Nem, ez egy teljesen újonnan kialakított high-tech terem, ezzel a konferenciával és bemutatóval avatjuk fel. Kiállítás is lesz, részben a honlapon (majd) látható dokumentumok, de sok újdonság, kinagyított fotók, térképek stb. is, amelyek nem szerepelnek a honlapon, úgyhogy érdemes élőben elzarándokolni értük.

blist írta...

Ha etimológiája bizonytalan, akkor belefér az éhes dortmundi alkoholista lónak feltett kérdés is, miszerint: Abrak a DAB-ra?

Bocs. :)

Studiolum írta...

Ez a helyes megoldás. Eredetileg „zabra” volt, csak a sváb dialektusban torzult DAB-ra.

Petya írta...

Tényleg, amúgy gondolom öltöny-nyakkendős a helyzet, ugye?

Studiolum írta...

Mindenképpen méltó lenne Kéglhez, de nem kötelező ;) A korábbi bemutatók tanulsága szerint az öltöny-nyakkendősök a kisebbség, legalábbis a hallgatóság körében.

bitxəšï írta...

Hm, ez a mongol eredetű ارباق szó elég érdekes...

Studiolum írta...

Kégl mentségére legyen mondva, hogy mongolul biztosan nem tudott, de nem is állította, hogy tud, csak a Redhouse-szótárból idézte a szót. Érdekes volna tudni, oda hogy került. Az viszont még érdekesebb – nekünk, magyaroknak –, hogy a Kégl által említett török ارپه چی arpadzsi szó a törökül és magyarul egyformán hangzó „árpa” és a perzsa „csi”, nézni összetétele (így érthető a Zenkertől hozott népi etimológia, az „árpaszemekből jósolás”).

bitxəšï írta...

Bucin kollega is tanakodott e mongol szón, de neki sem volt ismerős.

Ez az árpa a mongolba is bekerült, halha alakja арвай, belső-mongóliai köznyelvben ɑrbæː (írott alakja arbai ᠠᠷᠪᠠᠢ).