Római és kínai virágok

Az első könyv, amelyet a 2012-es évben ajándékba kaptunk, Víctor Infantes fáradhatatlan officinájából érkezett. Jól ismervén a kuriózumok iránti gyengeségünket, a 16. század mélyéről kihalászott egész kis csodaládikóval ajándékozott meg minket, amelyet ezúton is hálásan köszönünk.

Juan Agüero de Trasmiera, Probadas flores romanas de famosos y doctos varones,
compuestas para salud y reparo de los cuerpos humanos, y gentilezas de
hombres de palacio y de crianza (Kipróbált római virágok jeles és
tanult férfiak által az egészség és az emberi test felüdülésére
és az udvari és nemes emberek tetszésére
összeállítva (1512 k.)

A könyvecske olyan receptek gyűjteménye az egészség megóvása, a test és a lélek bajainak eltávoztatása, a szépség ápolása és a konyha felvirágoztatása érdekében, amelyek azóta szerencsére már mind feledésbe mentek. Ez a kis mindenes a maga idején széles körben elterjedt és rendkívül népszerű volt egészen a 16. század közepéig, amikor is az inkvizíció a tiltott könyvek jegyzékére tette, hogy most Víctor Infantes bevezetőjével és jegyzeteivel ellátva új életre támadjon (Madrid: Turpin Editores 2012).

Szerzőjéről, Juan Agüero de Trasmieráról Víctor megemlíti, hogy már a század elején nagy hírnévre tett szert mindenekelőtt Salamancában, Triunfo Raimundino című hosszú költeményével, amelyben városának nemesi családjait magasztalja. Kiadott egy röplapot Coplas del perro de Alba (Rigmus az albai kutyáról) címmel, sajtó alá rendezte az egyik első és legnagyobb  hatású lovagregény, a Palmerín de Oliva (1511) kiadását, valamint folytatását, a Primaleón y Polendost (1512), továbbá Martín Fernández de Figueroa Conquista de las Indias de Persia y Arabia (Az Indiák, Perzsia és Arábia meghódítása, 1512) című munkáját. S ugyanezekben az években állította össze, részben a szájhagyomány, részben a középkor óta közkézen forgó, s a megfigyeléseket a babonával, a szemfényvesztéssel és a természeti tüneményekkel vegyítő traktátusok alapján ezt a művecskét, a receptek, tréfák, trükkök és hasznos tudnivalók breviáriumát, amelyben a kuriózumok és a szórakoztatás az egészségügyi tanácsokkal, s a gyakorlatias receptek a csodával vegyülnek. És mindez épp csak hogy tíz lapon.

Egyetlen dolog marad homályban Víctor aprólékos munkája után: az az olasz forrás, amelyből Agüero saját állítása szerint a könyvecskét fordította, s amelynek létezését a szöveg számos utalása szinte kétségtelenné teszi. Amíg azonban e feltételezett Fiori romani vagy hasonló című könyvecske napvilágra nem kerül, nyitva áll előttünk egy további értelmezési lehetőség is, amely nagy felfedezés ígéretével kecsegtet minket.

A nevelőnő intelmei a palotahölgyekhez. Gu Kaizhi illusztrációja Zhang Hua egy szatírájához

Nyilvánvaló, hogy a 16. századi Flores romanas forrása nem lehet más, csakis Zhang Hua (Kr.u. 232-300) Beszámoló a világ dolgairól című munkája, amelynek kéziratát minden bizonnyal Zheng He flottája hozta el 1421-ben Mallorcára. Ennek bizonyítékaként elég egyetlen pillantást vetnünk Agüero alábbi receptjére: mi más lenne ez, mint a megfelelő ősi kínai recept hozzáidomítása a nyugati mentalitáshoz?

Juan Agüero de Trasmiera:

Hogy a petrezselyem egy óra alatt kihajtson. Azt mondják, hogy ha egy rézedénybe avagy üstbe jól megtrágyázott földet teszel, s ebbe veted a petrezselyem magját, majd fölül meglocsolod pálinkával, alája pedig égő parazsat teszel, s lefödöd: úgy igen hamar kihajt ebből a földből a négy elem segítségével, amelyek mindegyikét működésbe hoztuk e célból.

Zhang Hua:

4.49. Hogy a mályva estétől reggelig kihajtson, végy előző évi mályvamagot, melegítsd lassú tűz fölött, mig ki nem nyílik; vesd el bőven olyan földbe, amelyet egész éven át trágyáztál, s taposd beléje jól: amit reggel ültettél, kihajt estére.

Másfelől a receptek nagy része mindkét könyvben egyaránt a csodák birodalmába tartozik, egyazon retorikával előadva, amely a meggyőzés céljából szükségét látja ilyenkor az olyanfajta formulák ismételgetésének, mint hogy „…és ez kipróbált és bevált dolog”. Mint ez a két párhuzamos részlet:

[1] Valóban igen hatékony recept pestis ellen. Először is végy egy edényt, s a mondott edénybe tedd egyharmadáig a mondott szert, más harmadáig töltsd fel pálinkával, harmadik harmada pedig szűz gyermeklány vizelete legyen. S e hármat jól egybedolgozva add a betegnek három napon át éhgyomorra, egy-egy kupával minden egyes reggel. És ezt kipróbálta Velence jeles városában az Úr 1505. esztendejében Maestre Macía harisnyakötő, aki a Sancta Sophiában lakik, önmagán és feleségén, és igen bevált. Mindazonáltal könyörögjünk az Úrhoz és az Ő dicsőséges Anyjához, Szűz Máriához, hogy kérje az ő szeretett és drága fiát, óvjon meg mindannyiunkat és minden helyen attól a szükségtől, hogy ki kelljen ezt próbálnunk. (Juan Agüero de Trasmiera)

4.58. Ami a gyíkokat avagy kígyókat illeti, neveld őket bármilyen edényben, adj nekik enni cinóbert, hogy testük vörössé váljék, s tégy így mindaddig, amíg súlyuk el nem éri a hét jint. Akkor szabdald fel őket hosszú darabokra, majd helyezd el őket egy nő testén. Ezek egy álló éven át le nem esnek róla, kivéve, ha paráználkodik, s emiatt kapták ezek az állatok a palota bejáratának őrei nevet. A Zhuan könyv szerint „Dong Fangshuo állítja, hogy Wu császár a Wei dinasztiából kipróbálta és megtapasztalta e módszer hatékonyságát”. (Zhang Hua)

Valamint számos további hasonlóság aközött, hogyan készítsünk borostyánt tyúktojásból (Zhang Hua) vagy „hogyan kövítsünk bele egy cédulát avagy papírdarabot egy tojásba” (Agüero); hogyan gyújtsuk meg a száraz zsályát egy jégdarab segítségével, amelyen áthatol a fény (Zhang Hua) és „hogyan tegyük, hogy egy darab papírra avagy a falra festett két fej avagy arc közül az egyik meggyújtsa a gyertyát, míg a másik eloltsa azt” (Agüero)…

Úgy véljük, már az eddigi összevetés is elegendő anyaggal szolgál ahhoz, hogy témahiányban szenvedő doktoranduszok hozzákezdhessenek dolgozatukhoz.