„Áll a bál”

Nagyon kell az idézőjel a bejegyzés címében, mert noha az itt következőkben többnyire szép és vidám képeket fog látni az olvasó, mégis az emberiség történetének egyik legbrutálisabb, legértelmetlenebb pusztításához, Varsó 1943-44-es lerombolásához köthető történetet mesélünk el a Falanszter blog egy kiváló bejegyzése által inspirálva.

Ha van egy régi barátod, akivel hosszú-hosszú idő (mondjuk közel 157 év) után összetalálkoztok és szomszédok lesztek, az olyan örömet jelent, amely áthatja a hétköznapokat is, mindenki erről gondolkodik, erről beszél. Valószínűleg ez az öröm munkált Békeffy István íróban és Bánky Viktor filmrendezőben, amikor 1939-ben az egyik új Daróczy-Hunnia produkció, Babay József és Barabás Pál írók ötletéből születő, Áll a bál című film meséjébe beleszőttek egy varsói szálat – amely amúgy a történet logikájához egyáltalán nem lett volna szükségszerű. És a film stábja nem sejthette, hogy ebben a habkönnyű kis mozi-álom mesében felvett, összesen kb. 10-12 perces, Varsóban forgatott külső felvételekkel olyasvalamit örökítenek meg, amit a szó szoros értelmében napokon belül visszahozhatatlanul porig rombol a nyugati és a keleti szél – és csak ilyen formában maradhatnak meg egy nemzet kollektív emlékezetében.




Az Áll a bál meséje abba a szisztémába illeszthető, amit a két világháború között egyszerűen csak magyar stílusnak neveztek, és ez stílus ma már elképzelhetetlen sikerek magasságába röpítette a magyar filmgyártást. Ez a mese egy szegény származású diplomata (Pataky Jenő) karjaiba repíti a hercegnőt (Szeleczky Zita) de az öreg herceg (Csortos Gyula) nem nézi jó szemmel ezt a szerelmet, s az ifjú jóképű diplomatát Varsóba, az ifjú szép hercegnőt pedig Svájcba „száműzi”. Ám sok bonyodalom és kaland után végül mindenki hazakerül Budapestre, s addigra az öreg herceg szíve is megenyhül és a fiatalok egymáséi lehetnek – természetesen.

A korabeli forgatási rend szerint, amely mindig a díszletek bonyolultságához igazodott, itt is először a műtermi felvételekkel készültek el, és ezek után kezdték el külső felvételeket. A stáb 1939. augusztus 21-én utazott el Varsóba és 1939. augusztus 26-án érkezett vissza. A Képes Krónika riporterei képekre és sztorikra éhesen figyelték a stábot – mint ahogy az egyszerű kíváncsiskodók százai is.

A stáb indulás előtt 1939. augusztus 21-én. A kép balszélén a főszereplő Pataky Jenő, csípőre tett kézzel Bánky Viktor rendező, mellette jobbra Eiben István operatőr, a kamerától takarva Daróczy József producer

Képes Krónika, 1939. augusztus 27.

Az augusztus végi újságok már közel sem voltak mindig ennyire vidámak…


Lássuk tehát Eiben István csodálatos varsói képeit, lehetőség szerint megnevezve a helyszíneket. Nagy segítségünkre lesz ebben a hasonló témában írt rövidke lengyel blogbejegyzés, ahol sokan felismerik/felismerni vélik a helyszíneket. Természetesen ha hibázik az író, javítson az olvasó – minden korrekciót szívesen fogadunk.

Korabeli lengyel-magyar közös határ: Lawoczne
Simor Erzsi az előtérben.

A lengyel külügyminisztérium, Brühl palota, Pilsudski tér. A háború utolsó pillanataiban rombolták le a palotát…
Utcasarok, vélhetően a külügyminisztériummal szemben, Gonda György a kép előterében. Jobbra a képen valószínűleg Edward Rydz-Śmigŀy

A külügyminisztérium szomszédsága

A Magyar Királyság varsói nagykövetsége
Mokotówska 15.

A követség szomszédsága



Aleje Ujazdowski (?)
Varsói taxi, a követség mellett


Kis üzlet a követség mellett, Gonda György telefonál


Belső felvételek - vélhetően a követségen. Balra Pataky Jenő, jobbra a nagykövet szerepében Földényi László. A varsói nagykövet ekkor dr. Hóry András volt.

Chopin szobra a Łazienki parkban, Wacław Szymanowski alkotása. Elpusztult 1940-ben, újjáépítették 1946-ban.
Ezt a kézzel írt cédulát találták a szobor elpusztításának másnapján a talapzaton:
Nie wiem kto mnie zniszczył ale wiem dlaczego. Żebym nie mógł zagrać dla waszego führera marszu żałobnego.
„Nem tudom ki pusztított el engem, de tudom, hogy miért. Azért, hogy ne tudjam eljátszani a Führeretek számára a gyászindulót.”

A Belweder palota. Az épületet átépítették a náci megszállás alatt.
A Stary Rynek bejárata. Ez a kép az ellenkező szögből szerepel Michał Waszyński Jego ekscelencja subjekt című 1933-as filmjének főcímében

A Stary Rynek elpusztult a háborúban, de az ötvenes években újjápítették.

A Jego ekscelencja subjekt két főszereplője: a Gulagon elpusztult Eugeniusz Bodo és a varsói csatornákban elpusztult Ina Benita. A film története is hasonló: a bolti eladó szerelmes lesz a gazdag leányba…



Folytassuk újra az Áll a bál képeivel.

A királyi kastély. Elpuszult 1939-ben, újjáépítették.
A kastély bejárata

A Kastély Tér. Ezen a képen nem látszik a Zsigmond-oszlop…



A korabeli varsói (és lengyelországi) utcák elképzelhetetlenek voltak konflis nélkül.
Ulica Ladislawska

Hotel Europejski, bejárat

A Szász Palota, Szász Tér. Lerombolták 1944-ben
Szeleczky Zita és Pataky Jenő. A háttérben varsói utcafelvétel



Grójecka, külváros, Kovács István a sofőr szerepében

Ulica Opaczewska

A bájos varsói villamosok némelyikére másfél-két hónap múlva felkerült egy extra tábla…



Narutowicz tér az Opaczewska utca közelében, balra a Banach bazár.


– Telefon – mondja Gonda György.
– Proszę – válaszolja az eladó.



Az autó benzint vesz fel és elhagyja Varsót Okęcie irányában…



Alig 2-3 hét múlva a Varsóból kivezető utak már máshogy néztek ki.

A diplomáciai testületek elhagyják Varsót 1939. szeptember 21-én – német felügyelet mellett.





Az Áll a bál című filmet 1939. szeptember 28-án mutatták be.

Privát kép a Szeleczky-gyűjteményből. Köszönet Kurutz Mártonnak

Új Nemzedék, 1939. szeptember 28.

Új Nemzedék, 1939. szeptember 29.

Ekkorra már a haladó országok együttes erővel legyűrték Lengyelországot…



…és a stáb addigra már Varsót is viszontlátta – filmen. (A színes képek digitális technikával újraszínezett képek.)














A felirat: Słuzew. dw. kol. Grójeckiej

Ez utóbbi képeket Pataky Jenő is felismerte és sírógörcsöt, valamint kisebb idegösszeomlást kapott… A grójeckai képeket láttuk viszont.





A Királyi Kastély pusztulása, előtérben a Zsigmond oszlop. A felvétel vélhetően Varsó 1939. szeptember 4-i bombázásakor készült.

Ekkor már ezrével igyekeztek a lengyel menekültek Magyarország felé venni az irányt, akiket a magyar társadalom egyöntetűen segített. Különös véletlen, hogy a két filmből, amelyben a korabeli magyar társadalom egységét kifejező személy, Horthy Miklós alakja valamilyen formában megjelenik, az egyik épp az Áll a bál.

Jobb oldalon egy ritka Horthy-festmény: civilben… A kép előterében a magyar külügyi államtitkárt alakító Mihályfi Béla, tőle balra Vándory Gusztáv

Pataky Jenő és Szeleczky Zita boldogan táncolt a happy end felé, ők sem tudhatták, hogy Magyarországnak már csak négy és fél év adatik haladékul és a varsói moziképek nálunk is szomorú valósággá válnak…



5 megjegyzés:

Szabi írta...

"£azienki parkban",

No, most ebben a sterling-font-jelben csalódtam... Nehéz lett volna beilleszteni a helyes "Ł"-t?

Studiolum írta...

Na most ebben az olvasóban csalódtam… Tömve van a szöveg helyes mellékjeles lengyel nevekkel, ráadásul fent van az egész szöveg korrekten lengyelül is. Nehéz lett volna feltételezni, hogy véletlenül siklottunk át e fölött az egyetlen betű fölött a Word-Blogger konverzió javításakor? ;)

(köszönjük, javítva!)

Szabi írta...

Figyelem, a jelben csalódtam, nem a szerzőben, s nem a szerkesztőben ;)

Valójában a javítási lehetőségre szerettem volna csak felhívni a figyelmet, különösképpen, hogy a font-jel ~ lengyel-Ł keverését ugyanolyan szembeötlő (akár kínos?) hibának érzem, mint a scharfes-ß helyetti béta... (ez inkább nyomtatásban gyakoribb).

No, mindegy, túltárgyaltuk (-tam).

Studiolum írta...

Jól van no, értettük ;) A hiba tényleg lehetne kínos, de hát te, aki elég rég olvasod a blogot, tudod, hogy ilyet szándékosan/tudatlanságból nem, csak figyelmetlenségből ejthetünk, s ez már el is vette a kínosságát. S ugyanezért elég is lett volna annyit mondani: „hopp, egy melléütés, javítsátok”. No de neked mint az Unicode idomárjának elnézzük a hibás karakterek iránti túlérzékenységedet. Apropó, nem akarnál írni ebbéli munkád újabb eredményeiről?

Tamas Deak írta...

http://warszawa.gazeta.pl/warszawa/56,34862,12756402,Polecamy,,1.html