A téli tücsök meséi

A tücsök és a hangya. toe2254 pólóterve

Aesopus csupán egy romlott és földhözragadt változatát hagyta ránk a tücsök és a hangya meséjének, állítja Poly A tücsök és a plebs című szép bejegyzésében. Az általa közzétett apokrif eredeti szerint a tücsök éppúgy szeretett volna gyűjteni a télre, mint a hangya. De ott volt az a csodálatos tehetsége, amely nem hagyta nyugodni, s amely szüntelenül azt parancsolta neki, mint a daimón Szókratésznek (Phaidón 60e): Μουσικὴν ποίει – Zenélj! És a tücsök, mit tehetett mást, zenélt, azt remélve, hogy akik lenyűgözve hallgatták őt egész nyáron át, majd gondoskodnak róla télen. Nem így történt. A magtárak ajtajai bezárultak előtte, mindenki elfordult tőle, és a tücsök szegényen és elhagyatottan halt meg – akárcsak Szókratész.

Steve Morrison rajza a tücsök és a hangya meséjéhez
görög motívumok felhasználásával készített sorozatából

Poly története a mese egy másik változatát is eszembe juttatta. A Los lunes al sol – Hétfők napsütésben (2002) című szép spanyol film öt munkanélküliről szól, akiket sok ezer társukkal együtt nemrégiben bocsátottak el a galíciai hajóipar leépítésekor. Számunkra, akik hozzászoktunk már a kelet-európai szociofilmek komor hangulatához és a pusztulás képeihez, ebben a filmben az volt különösen szokatlan és megrendítő, hogy nemcsak a helyzet kilátástalanságáról és a belőle fakadó tragédiákról szólt, hanem újra meg újra a szolidaritás erejéről is, amely a legnehezebb körülmények között is képes felszínen tartani az embert.

A film egyik emlékezetes jelenete, amikor Santa, a főszereplő egy éjszakára helyettesíti barátja kamasz lányát, aki egy gazdag család gyerekénél babysitterkedik, de szeretne kimaradni a fiújával. Santa a tücsök és a hangya meséjét olvassa fel a kicsinek.

La cigarra y la hormiga. Bueno, vamos a ver. Érase una vez un país en el que vivían una cigarra y una hormiga. La hormiga era hacendosa y trabajadora y la cigarra no. Le gustaba cantar y dormir, mientras la hormiga hacía sus labores. Pasó el tiempo, y la hormiga trabajó y trabajó todo el verano, ahorró cuanto pudo, y quando llegó el invierno, la cigarra se moría de hambre y de frío, mientras la hormiga, tenía de todo… ¡Qué hija de puta, la hormiga! La cigarra llamó a la puerta de la hormiga, que le dijo: Cigarrita, cigarrita, si hubieras trabajado como yo, ahora no pasarías hambre y frío… ¡¡y no le abrió la puerta!! ¿Quién ha escrito esto? Porque esto no es así. Esto no es así. La hormiga esta es una hija de la gran puta y una especuladora. Y además, aquí lo que no dice es por qué unos nacen cigarras y otros hormigas, porque si naces cigarra estás jodido, y eso aquí no lo pone, ¿eh? ¡eso aquí no lo pone!

A tücsök és a hangya. No lássuk. Volt egyszer egy ország, amelyben élt egy tücsök és egy hangya. A hangya szorgalmas volt és dolgos, de nem így a tücsök. Ő csak énekelni és aludni szeretett, míg a hangya szorgoskodott. Telt-múlt az idő, a hangya egész nyáron át csak dolgozott, annyit keresett, amennyit csak bírt, és amikor eljött a tél, a tücsök megveszett a hidegtől és az éhségtől, míg a hangyának megvolt mindene… A kurva mindenit a hangyának! A tücsök kopogtatott a hangya ajtaján, aki azt mondta neki: Tücsköcském, tücsköcském, ha úgy dolgoztál volna, mint én, most nem éheznél és nem fáznál – és nem nyitott neki ajtót!!! Ki írta ezt? Merthogy ez nem így van. Ez nem így van. Ez a hangya egy rohadt kurva spekuláns. És amellett itt semmit se mondanak arról, miért születnek egyesek tücsöknek és mások hangyának. És azt sem, hogy ha tücsöknek születtél, akkor mért basznak ki veled folyton! Ezt itt nem mondja, meg, he? ezt nem mondja meg!

Vasárnap egy belvárosi templomban a népszerű pap az irgalmas szamaritánus történetét fejtegette. Vezérmotívuma az volt, hogy manapság nem lehet tudni, kivel találkozik az ember, s hogy aki rászorulónak látszik, az többnyire csak át akarja verni az embert. E motívum mentén végül eljutott oda, hogy a példabeszédben valószínűleg a pap és a levita járt el helyesen. Szerettem volna mindjárt hírt adni az exegézisnek erről a radikális fordulatáról, csak magam sem tudtam, hogy fogjak hozzá. A tücsök és a hangya történetének ez a változata most megadta hozzá a textust.

A tücsök és a hangya. A tétlenség ellen. The child’s illuminated fable-book, 1847