A héber tengerész


Póla bájos kisváros az Isztrián, az Adriai-tenger mély öblében. Van római amfiteátruma és diadalkapuja, középkori főtere és reneszánsz városházája, velencei erődje, Monarchia-kori vásárcsarnoka és permanensen bezárt régészeti múzeuma. És száz éve még hadikikötője is volt.

pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola pola
Póla térképe az 1910-es Baedeker Österreich-Ungarn-ból. Nagy felbontásban itt. A régi képeslapok bármelyik pontra kattintva végiglapozhatóak.

A Habsburg-haditengerészet a pólai kikötőt 1859-ben választotta ki a birodalom legfőbb támaszpontjának és hajóépítő központjának. Az is maradt egészen 1918. október 31-ig, a háború utolsó napjáig, amikor a D’Annunzio által lelkesített olasz katonatisztek végbevitték az olasz haditengerészet legnagyobb hőstettét, s titokban felrobbantották a kikötőben állomásozó Viribus Unitis csatahajót, a Monarchia zászlóshajóját. A dolog szépséghibája volt, hogy a hősök nem tudták: a háborúnak már vége, s a hajót már átadták az újonnan megalakult délszláv államnak, amelynek így négyszáz tengerésze veszett oda a robbanásban.

Ebből is látszik, hogy a kikötő és a flotta legénysége mindig is soknemzetiségű volt, akárcsak maga a Monarchia. Manapság különösen a csehek éreznek nagy nosztalgiát történelmük első és utolsó tengere iránt – már ha a Shakespeare-től kapottat nem számítjuk –, s tavaly nagy kiállítással és memoárkötetekkel emlékeztek meg a Monarchia cseh és morva haditengerészeiről, amelyekről hamarosan tudósítunk. Ők és a németek a korabeli statisztikák szerint főleg műszaki és szervezeti feladatokat láttak el, magyar volt a tüzérek nagy része, a tengerészek pedig főleg olaszok és horvátok. De tudunk ruszin, lengyel és román tengerészekről is, sőt a századforduló táján négy zsidó tengerésztiszt is szolgált Pólában. Héber tengerész azonban csak egy volt a Monarchiában: Göndör Aurél, a századforduló népszerű pesti komikus színésze.



Göndör Aurél: Héber tengerész, 1909 k.

Tudja rólam mindenki, hogy nem vagyok merész
Leider mégis vagyok én egy héber tengerész.
Tauli * lettem, be is hívtak engemet Pólába
S ott tartottak tengerésznek ebbe a gúnyába

Refr:
Hej, mondd Lipi, hitted-e, hogy tengerész leszel
Hogy életedben a hajón szolgálatot teszel
No de sebaj, nem busulok, sorsom bár nehéz:
Én vagyok az egyedűli Jordán-tengerész.

Hogyha már a kegyetlen sors engem idetett,
Ó, Jehova, hallgasd meg az én kérésemet:
Zsidó vagyok, vitorlázom sima Adrián,
Add meg nékem, Jordán vizén legyek kapitány.

Refr, azzal az utolsó sorral:
…én vagyok az egyedűli zsidó tengerész.
Hogyha járnak dühös szelek, s minden háborog
A hajó kész ringlispíl, amely forog-forog.
Én áthajlok a korláton, s mérgem kiadom
Fájó lelkem ott kóvályog zsidó piacon (?)

Refr:
…én vagyok az egyedűli Jordán-tengerész.

Én Istenem, hogy hiányzik a hajón a nő.
Éjjel csupa tűz a testem, és a fejem fő.
A tengertől ovakodjék Izráel szent népe:
Csak álmában áll előtte Vénusz asszony képe.

Refr:
Lipi, Lipi, ne busulj, ha letelik időm
Hazamegyek, szabad leszek, lesz is szeretőm
Szőke-barna, mindenfajta, zsidó-keresztény,
Minden leány így kiált: Lipi derék legény!

Hogy a „jordán tengerész”-t hogyan kell helyesen írni, afelől kétségem van. Népnév, mint a „héber” és „zsidó”, nem lehet. A szerző nyilván nem gondolhatott még az 1946-ban önállósult jordán királyságra, amellyel amúgy sem azonosult volna. Talán inkább Jordán-tengerésznek képzeli el magát, ahogy azt hő imájában kéri is. Az utalás jelzi a dal post quemjét, a 19-20. század fordulóját, amikor mind a cionizmus, mind az énekes-színész első nagy sikereit aratta. Az pedig, hogy szabadon hangoztathatja a keresztény nők iránti sóvárgását, egy szomorú ante quemet is, amelyet szerencsére Göndör nem ért meg. 1917-ben hunyt el, még mielőtt az osztrák-magyar Póla is semmivé lett volna.

Ő az talán, Göndör Aurél, pólai kimenőn? (Fortepan)

…és szolgálatban?

Az 1909 körül kiadott gramofonlemezt a Gramofon Online digitalizálta, Göndör Aurél több más lemezével együtt. Most pedig a pesti Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár köszönti ezzel a múzeum százéves fennállásának ünnepére holnap, szombat este 20:15-kor nyíló centenáriumi kiállításukat. Amelynek meglátogatását minden olvasónknak ajánljuk. Mazel tov!


5 megjegyzés:

Tamas DEAK írta...

Kicsit pontosítanám és kiegészíteném az első bekezdést. Korabeli újságok és Horthy Miklós, Konek Emil emlékirata egyértelműsítik, hogy a robbantásban körülbelül tíz-húsz ember veszett oda, köztük Janko Vukovics sorhajókapitány, akkor már a Viribus Unitis parancsnoka, aki önként választotta a halált, a hídon maradt. Az olasz aknavetőket ugyanis elfogták, és így még a jóval robbanás előtt sikerült a legénységet kimenekíteni.
Sajnos az olasz flotta legnagyobb haditette nem ez volt, hogy melyik az - és melyik lehetett volna a k.u.k flotta nagy dobása -, arról írtam, és amit Studiolum kiváló olasz fordításában is megtalálhatunk. Ugyancsak a Fortepanon Schoch Figyes egészen elképesztő, lélegzetelállító fényképgyűjteménye is jelentős Poláról.
Mint a hangosfilm.hu szerkesztője meleg, fegyverbaráti, testvérpátri kapcsolatokat ápolunk a Színházi Intézet fotótárával, kerítsek valami jó felbontású Göndör Aurél fotót, ha van nekik?

Studiolum írta...

Köszönöm a pontosítást! Schoch Frigyes polai képei közül a helyhez köthetők – sajnos csak négy-öt ilyen van – már be vannak dolgozva a Pola-térkép mögötti képsorozatba. És igen, Göndörről jó lenne fotó, bár a legjobb az lenne, ha ugyanúgy polai háttérrel lenne, mint a fenti ál-portré :)

pera írta...

Ez a kis kuplé - számomra - azért érdekes, mert ismételten bizonyítja, hogy mennyire integráltan élt a XX. század elején a magyar zsidóság. Be lehetett vallani, szinte kérkedve sanzont írni arról, hogy én vagyok az egyetlen zsidó tengerész, kokettálni a cionizmussal stb. Törékeny harmónia. Istenem, hol vagyunk már ettől!

Tamas DEAK írta...

Dolgozunk a fotón, már egyszer kellett volna róla kép, de valamiért nagyon nehéz beszerezni, a korabeli forrásokban csak a neve szerepel sűrűn, kép nem.
A jordán(y)ról felejtettem még el megjegyezni, hogy nagyon idős, jellemzően vidéki parasztbácsik az én gyermekkoromban még sokszor nevezték így a zsidókat. Ugyanők általában zsidónak azokat aposztrofálták akik skótok :)

Tamas DEAK írta...

Göndör halotti anyakönyvi kivonata.