Az örmény középkor egy órában


A középkori Örményország az arab, majd török támadások következtében tucatnyi kisebb királyságra és fejedelemségre bomlott. Ezek mindegyike saját udvart tartott fenn, amely önálló külpolitikát folytatott, és ahol sokszínű kulturális hatás érvényesült. A széttagoltság ellenére ez az ezredfordulótól a tatárjárásig tartó háromszáz év az örmény kultúra második virágkora – az első a kereszténység felvétele és az arab hódítás között, az 5-7. században volt –, amikor a legtöbb ma is álló kolostor, egyetem, fejedelmi palota épült.

Hogy májusi és júniusi örményországi útjaink során, amikor ezeket az emlékeket végigjárjuk, jobban eligazodjunk a korabeli viszonyok labirintusában és világosabban lássuk az egyes emlékek jelentőségét, jövő szerdán, április 27-én egy órás előadást tartok a középkori Örményország történetéről, tartományairól és kultúrájáról, különös hangsúllyal az általunk meglátogatott vidékeken, térképekkel és képekkel bőven illusztrálva. Grúz utunk résztvevőinek is érdemes jönniük, mert a korabeli történelmi összefonódások miatt Grúziáról is lesz bőven szó. Miért alapított a kurd hadvezér grúz templomot örmény földön? Éltek-e hindu hercegek a kígyók falvában, és élnek-e még ma is frank keresztesek a Kaukázus völgyeiben? Melyik fejedelem hívta be a zsidókat a karabahi királyságba? Hogyan lett a grúz lázadó muszlim hitre tért fiából örmény püspök apja? Miért zarándokolt el a sjuniki fejedelem a mongol nagykán anyjához Karakorumba? Miért tartották a könyveket boroshordóban a haghpati teológián? Hol ivott először kávét francia követ és hogy ízlett neki? Ezekre és egyéb kínzó kérdésekre adunk választ április 27-én este 7-től 8-ig szokott helyünkön, a Selfie söröző különtermében (Budapest, Rákóczi út 29., a Rókus kórház mellett, Google-térkép itt). Én már hattól ott leszek, és szívesen válaszolok az úttal kapcsolatos kérdésekre. Már csak azért is érdemes korábban jönni, mert a múltkor láttuk, hogy ekkora társaság kiszolgálása lassú, érdemes a söröket és salátákat időben bebiztosítani.


Sayat Nova, a nagy 18. századi örmény zeneszerző: Amen sazi mejn govats. Sayat-Nova Ensemble, Tovmas Poghosyan (2007)

arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1 arm1


1 megjegyzés:

Kisbalazs írta...

A minapában a Massachusetts Avenue-n vezettem az Iszlám Kulturális Központ előtt Washington, DC-ben, és kisebb tömeg állt ott olyasféle feliratokkal, hogy mikor leplezik már le az örmény vérengzést, mikor nyitja már meg Örményország az archívumait. Ez totál meglepett, mert korábban csak a törökök általi örmény népirtásról hallottam... Mikor vérengztek az örmények és nyilván valamilyen muszlimokat öltek, de kiket? Törököket? Azerbajdzsániakat? És valami évfordulója van ennek április közepe táján?