Kaptam egy verset

az éjjel, ehhez a susai mecsetről feltett képhez a Facebookon. Nem is én kaptam, hanem ő. Ismeretlen brit olvasó, akousmata írta a kép megosztása mellé. Aztán néhány órával később még egy második versszakkal is megtoldotta. Nem tudom, magát a bejegyzést olvasta-e, de a vers nagyon illik a történethez és az álomszerű, anyaméh módjára befogadó mecset szépségéhez.

its raining outside. theres an enemy in the garden. inside, silent. just our breaths. inside our temple, light. I have bread for you, hidden from the storm

its still raining outside. theres an enemy in the garden still. inside, you and me. we walk, naked, towards the glass. the enemy becomes blind, deaf and mute and lost. inside our temple, I cover with clothes your nakedness, and likewise. we are sister and brother

Utoljára tíz éve kaptam verset blog képéhez, Wang Weitől. Hosszú időnek tűnik, de tíz évente egy jó verset ihletni nem is rossz arány. Várakozással tekintek a következő elébe.