Krampusz a fronton


Oroszország a téli napforduló alkalmával felejthetetlen ajándékkal lepte meg a világot. De mi sem maradunk el mögöttük. Mi adtuk ugyanis ezen a napon a világnak a krampuszt.


Mikulás-napi írásunk egyszerre jelenik meg a Wang folyó versei és a Nagy Háború blogon.
„Mi”, mondom, s a Monarchiát értem rajta, hiszen a krampusz mint a Mikulás segédje egészen századunkig ismeretlen volt az osztrák tartományokon, Csehországon és Magyarországon kívül. És ezen a napon, mert noha a krampusz december hatodikán kíséri házról házra a szent püspököt, zsákját hozva és a rossz gyerekeket elvitellel megfenyegetve, valójában, mint Bálint Sándor kimutatja az Ünnepi kalendáriumban, a téli napforduló szülötte. Az osztrák Alpok falvaiban ősidők óta az év legsötétebb napján tartják a gonoszt zajjal-tűzzel elűző felvonulásokat, amelynek kecskeszarvú, láncaikat csörgető maskarái funkciójukban és külsejükben egyaránt a magyar busójárás figuráit idézik (video Grácból). A kereszténység felvétele után a maskarák természetes módon kapcsolódtak Szent Miklóshoz, aki legendája szerint láncra verte az ördögöt, s ezért a középkortól kezdve az ő ajándékosztó kíséretében is felvonultak december hatodikán.

Szent Miklós-járás Stájerországban a század elején, és manapság


A maszk nem mindenütt volt a Miklós-napi krampusz kötelező kelléke

Osztrák vidéken, ahol a szokás máig él, az 1900-as évektől megjelenő Mikulás-napi képeslapokon is a Miklós-járás maskarái kísérik püspököt. Ahol ez az előkép hiányzott, ott az elterjedt ördög-ábrázolásokhoz igazították a figuráját. Mindenütt elmaradhatatlan ismertetőjegye volt azonban a kiöltött hosszú nyelv, amellyel a gyermekeket ijesztgette, a virgács, amellyel a rosszakat megfenyegette, s a puttony, amelybe a végképp javíthatatlanokat nagy karmával – Krampe, amelyről nevét is kapta – belerakta és elvitte.

Ausztria, 1920-as évek, és mai retró-képeslap


A krampuszábrázolásoknak itthon és külföldön se szeri se száma. A grafikus elvadult vagy szelíd fantáziájától és humorérzékétől függően megjelenhetett krampuszmaszkot viselő elegáns frakkos világfi, gyerekeket náspágoló vagy ijesztgető, nyelvét kiöltő ronda alak, szíveket nyárson sütögető, szarvakat viselő szőrös-patás szörny, nőket elcsábító pajzán ördög alakjában, vagy épp csábos nőalak, férjét virgáccsal megleckéztető asszony, esetleg pórul járt szőrmók formájában, akit a háziasszony fülön csípett és még a virgácsát is elvette tőle, stb.




A legeredetibb és legszebb krampusz-lapok a Wiener Werkstätte kiadásában születtek, ahol neves művészek grafikáit jelentették meg limitált példányszámú képeslapként. Nálunk mindenképp meg kell említenünk Kozma Lajos 1910-es években rajzolt krampuszalakját, amelyet azonban a honi közízlés túlságosan merésznek és szokatlannak talált.

Természetesen az első világháború is sajátos krampusztémákat ihletett.

Gyereklapon


Repülőről szórja bombaként a virgácsait

Megbünteti a központi hatalmak ellenségeit:






Vagy egyenruhát öltve látja el az ellenség baját:



Van úgy, hogy „háborús mikulást” játszik:


De lehet pont fordítva is: az ellenség a krampusz, vagyis maga az ördög, akit katonáink jól megszorongatnak, vagy kigúnyolnak:




Ami viszont sajátosan magyar motívum: a „vörös ördög”, azaz a magyar huszár krampuszként való ábrázolása.

Vörös ördögnek – ha lehet hinni a szóbeszédnek – a Nagy Háború idején az orosz katonák nevezték el a honvédhuszárt. A Tolnai Világlapja 1916 januári számának Tolnai ABC rajzos mellékletében a „V” betűs címszó a következőkről világosít fel:

„Vörös ördög az én nevem, de ördög nem vagyok ám!
Ezt a nevet muszka koma ijedtében adta rám.
Magyar honvéd huszár vagyok, nincs párom az ég alatt:
ahol járok, – az ellenség mint a gyáva nyúl – szalad…”


A vörös ördög kifejezést maguk a huszárok is átvették, de eredetileg csak az 1. honvéd huszárezred katonáit illették ezzel a névvel, majd az 5. lovashadosztály katonáit is így nevezték. A motívum egyébként több alakulat jelvényén is megjelenik, így például az említett budapesti 1. honvéd huszárezredén, amit mellesleg a neves festőművész, Manno Miltiades tervezett, valamint a m. kir. 5. honvéd lovashadosztályén is. Előbbi egy lóval ugrató vörös ördögöt, utóbbi viszont egy gyalogos ördögöt ábrázol, aki karabélyát ütésre emeli.

Az 1. honvéd huszárezred zománcjelvénye
(forrás: Sallay Gergely: Mindent a hazáért!)

Az 5. honvéd lovashadosztály jelvénye
(forrás: Ságvári György: A Magyar Királyi Honvédség és a honvédegyenruha 1868-1918)


Az ördög alakja persze elsősorban a rosszat, a gonoszt testesíti meg, az elnevezés azonban mégis hízelgő, mert félelmet ébreszt az ellenségben.

„És ezekre a snájdig szép fiukra mondják az oroszok, hogy »vörös ördögök«…”
Az Előre újságot reklámozó képeslap

Rokonszenves ördögi fiúk


A vörös ördög motívum tálcán kínálta a krampusz tréfák ábrázolását.



Bíró Mihály grafikái





Bernáth-lapok

7 megjegyzés:

Dain6726 írta...

Hadd ajánljak egy kiváló képgalériát a The Atlantic-től, Krampuszfelvonulás Ausztriában, extrafriss, öt napos!

http://www.theatlantic.com/infocus/2013/12/krampus-saint-nicholas-dark-companion/100639/

Látványos és elgondolkodtató...

Studiolum írta...

Nagyon köszönjük! Jut eszembe, Mallorcán a krampusz szerepét a Szent Antalt egész éjszakán át kísértő démonok töltik be. Aki velünk jön most januárban Mallorcára, láthatja is őket, mert pont miattuk raktuk a túra kezdetét január 17-re, Szent Antal éjszakájára.

Jozsef Petrenyi írta...

Twerkel az ördög, azaz a krampusz, mint Miley Cyrus előképe.

Tamas Deak írta...

Asszem a huszáros "vörös ördög" kifejezés mintha már egy 1914. szeptemberi Tolnain is szerepelne ...

Studiolum írta...

Tamás: Forrást!!! Előre is hálásan!

Natasa írta...

Igen Tamás, ha vörös ördögöt látsz, azonnal küldd el nekünk :)) Köszi!

Tamas Deak írta...

Vörösördögológia 1914 szeptemberből eccer, kéccer, meg októberből, illetve az ősforrás a Zigány-féle A világháború története-ből (az 1915-ből.)
Egyébként még a belga fociválogatott hívja magát vörös ördögöknek :)
OFF: megkaptad a mallorcás leveleim?