Ősz Bahcsiszarajban


Dilyara Khanum tatár fogadójában ülök, magasan fenn a völgy oldalában, a kőszfinxek alatt, az ablakomból a napsütötte völgyre látok. Avarégetések füstje száll, a nyárfákon végigsimít az arany óra, mint valamikor régen Csömörön, idehallatszik a régi mecsetből a müezzin éneklése és a kőszfinxek alatt legelő tehenek bőgése.



bssun1 bssun1 bssun1 bssun1 bssun1 bssun1 bssun1 bssun1 bssun1 bssun1 bssun1 bssun1

Leereszkedünk a városba Lloyddal, még van három óránk, mielőtt kimennék a szimferopoli repülőhöz útitársaimért a következő hétre. Pusztuló tatár házak között megyünk le a káni palotához, fel a Szevasztopol utcai karaita zsinagógához, a müezzin újra énekel, álmos kutyák néznek utánunk. Kicsi macska szegődik a nyomunkba, szorgosan üget mellettünk végig a hosszú úton, nem is tudom, hol marad el végül tőlünk.

bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2 bssun2


5 megjegyzés:

Kálmán Dániel írta...

Azt a kutyát pedig mintha Hotinból szalajtották volna, bár a felirattal ellentétben nem tűnik túl mérgesnek... :) Jó utat nektek, Lloydot üdvözlöm!

Studiolum írta...

Köszönjük! És milyen igaz! Be is kötöttem a Kutyák esszét.

Tamas DEAK írta...

Pedig a cica kitartóbb mint a kutya arrafelé ;)

Swann írta...

Gondolom, nem vagyok egyedül, kiéhezve várjuk a részletes beszámolót.

Studiolum írta...

Igen, igen! Csak hát nehéz egyszerre vezetni is meg írni is róla. Igyexem azért, már vannak félkész posztok.