Last minute Szabadka

Karpatt, Pensez à demain (Gondoljatok a holnapra). A Sur le quai CD-ről (2011).

A március 15-16-ra tervezett szabadkai kirándulásunk nemcsak azért last minute, mert hosszan tartó influenza után csak most, tíz nappal előtte tudtam megszervezni és meghirdetni. Hanem azért is, mert talán ez az utolsó pillanat, hogy Szabadkának, a magyar szecesszió bölcsőjének belvárosát még viszonylag épen láthatjuk, úgy, ahogy a századforduló fellendülése felvirágoztatta, majd a trianoni határ Csipkerózsika-álomba merevítette.

Jó ideje terjed már a híre, hogy a városvezetés Szabadka történeti belvárosának nagy részét le akarja bontani, hogy helyére bevásárlóközpontokat építsenek. A bontás el is kezdődött a főtéri Népszínházzal, a szabadkai szecessziót megteremtő Raichle J. Ferenc két gyönyörű palotájával és több más épülettel, amelyek helyén most a válság miatt félbemaradt betonmonstrumok állnak. 2012 őszén azonban a város vezetése új rendezési tervet javasolt jóváhagyásra, amely nem kevesebb mint 1063 épületet bontana el a történeti belvárosban, gyakorlatilag megsemmisítve a város századfordulós építészeti örökségét.

Ilyen volt – ilyen lett. A főtéri Népszínház

Korábbi írásaink Szabadkáról: • Kiállítás: Szabadkai szecesszió • Szabadkai világjárók • A szabadkai pályaudvar: Már olyan ronda, hogy utálatos • Spanyolok, bulgárok, törökök… • …kínaiak, indiánok és orosz összeesküvők Szabadkán

De nem temetni megyünk Szabadkára, hanem felfedezni egy, a századfordulón nagy lendülettel fejlődő, eleven város – a korabeli Magyarország harmadik legnagyobb városa! – gazdag építészeti örökségét, s az örökség mögött álló történelmet. A főtérről indulva házról házra járjuk végig a szecessziós és historizáló negyedet, feltérképezzük a város társadalomrajzát, számos nemzetiségének – magyarok, németek, bunyevácok, szerbek, zsidók – térbeli és egymáshoz való viszonyát, a történelmi belváros kialakulását. Meglátogatjuk a város két legkiemelkedőbb műemlékét, amelyeknek építésével a feltörekvő város vezetése jó érzékkel bízta meg a magyar szecesszió két kiváló mesterét, Jakab Dezsőt és Komor Marcellt: a szecessziós zsinagógát (1908), a korabeli Magyarország legszebb zsinagógáját, és a városházát (1912), amely ugyancsak a legszebbek között van a századforduló vidéki magyar szecessziós városházái között. Megnézzük a már a Wang folyón is bemutatott kitűnő Szabadkai Szecesszió-kiállítást. S végül ellátogatunk a néhány kilométerre lévő, egykor híres palicsi üdülőhelyre, bejárjuk a palicsi tó – a Pannon-tenger utolsó maradványa – partját, s végignézzük a szecessziós villákat és üdülőépületeket.


15-én, pénteken reggel 7-kor indulunk kisbusszal Budapestről, 10-11 körül érünk Szabadkára. Bejelentkezünk a hotelbe, majd elindulunk városnéző sétánkra. Közben beülünk egy rövid ebédre a szecessziós Népkörbe, vagy csak a zsinagógával szembeni szerb cukrászdába, hogy minél kevesebb időt veszítsünk a napfényből. Öt órakor megnézzük a kiállítást, utána szabad városnézés.

16-án, szombaton a főtéren találkozunk, amely ezen a napon az esküvők színhelye, egymást váltó délszláv rezesbandákkal, pompában versengő násznépekkel, és főleg ilyenkor nyitva tartó városházával. A városháza után átmegyünk a zsinagógába, majd innen a palicsi tó partjára. Palicson a tóparti étteremben ebédelünk, végül innen indulunk haza.

A részvételi díj 20 ezer forint, amely az utazást, a szállást reggelivel és az idegenvezetést foglalja magában. Egyágyas szoba felára 5000 forint.

Update: Többen írtak, hogy most nem jó nekik, de szívesen jönnének más alkalommal. Én meg szívesen vezetek máskor is. Akit érdekel, írjon a wang@studiolum.com címre.