Szentek visszatérése

Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak,
hanem hogy ő szolgáljon, és adja az ő életét váltságul sokakért. Márk 10:45

Andrzej Bobola az egyik legnépszerűbb lengyel szent, Lengyelország mártírja. Hittérítő tevékenysége közben, 1657-ben a Bohdan Hmelnickij-féle felkelés alatt a kozákok elfogták és embertelen kínzások után meggyilkolták.


Csodálatos módon épen maradt földi maradványait 1701-ben találták meg. 1853 októberében boldoggá IX. Pius, 1938 áprilisában pedig XI. Pius pápa szentté avatta. A testet számos fordulat után – a Szovjetunióba és Olaszországba is elkerült – 1938 júniusában hozták vissza Lengyelországba, és – hasonlóan a Szent Jobbhoz az épp akkor zajló magyarországi Szent István-évben – különvonaton körbehordozták Lengyelországban.


A katolikus Lengyelországban ez természetesen nagy társadalmi eseménynek számított. A vonat számtalan helyen megállt, a hívők ezerszám zarándokoltak a koporsóhoz. A vonatútról a Polska Agenczyja Telegraficzna (PAT) készített filmriportot.

Hitért és Hazáért.

Az egyik vágókép azon az állomáson készült, amely 1938-ban még nem jelentett többet a Habsburgok egyik hercegi címénél.

A zarándokok Oswięcim (Auschwitz) vasútállomásán, előtérben Bobola koporsója

Közel három évvel később számtalan lengyel pap került ide vissza, természetesen közel sem önszántából. Köztük volt az egykori lwówi/lembergi novícius, a lapokat kiadó és rádióállomásokat üzemeltető főpap, Maximilian Kolbe is.

Maximilian Kolbe – balról a szakállas figura – 1938-ban, középen Ignacy Móscicki köztársasági elnök.

1941. augusztus elsején egy szökést megtorlandó a tábor parancsnoka tíz embert halálra ítélt, közöttük a kétgyermekes, akkor 40 éves Franciszek Gajowniczek egykori katonatisztet is. Az ítélet kihirdetésekor a családjára gondoló Gajowniczek zokogásban tört ki: „Mi lesz a gyermekeimmel és a feleségemmel?” Ezt hallván Kolbe önként átvállalta a halálos ítéletet. A tíz foglyot együtt zárták egy bunkerbe, hogy éhhalál végezzen velük. Két hét alatt folyamatosan szólt az ének és az imádság a bunkerból, ahol lassan sorban meghaltak az emberek. Két hét múlva már csak az agonizáló Kolbe atya volt életben, akit ekkor méreginjekcióval gyilkolnak meg, augusztus 14-én, épp hetvenegy éve. Holtteste ugyanúgy krematóriumba került, mint más millióké. Agóniájában a bunker falára körmével véste fel a megfeszített Krisztust.

Franciszek Gajowniczek

Maximilian Kolbét 1971-ben boldoggá VI. Pál, 1982-ben a lengyel pápa, II. János Pál szentté avatta. Mindkét eseményen jelen volt a csodálatosan magas kort megért Franciszek Gajowniczek, aki 1995-ben, 94 éves korában hunyt el.

Maximilian Kolbe ábrázolása Szombathelyen.

8 megjegyzés:

Petrus Augustinus írta...

Nem tudjuk, hogy az Auschwitz név már 1918 előtt is létezett-e? Én a Habsburgok címeinél láttam úgy is, hogy 'Oświęcim hercege' és úgy is, hogy 'Auschwitz hercege'. Mert azt a verziót is hallottam, hogy a német nevét csak 1939-ben adták neki.

Amúgy a link nekem nem működik vmiért.

Kálmán Dániel írta...

Tudtommal volt neki német neve a középkortól kezdve, elvégre elég jelentős volt ahhoz, és volt német lakossága, hasonlóan Wrocław/Breslau/Boroszlóhoz.

Így hirtelen azt találtam még rá, hogy (túl a középkori névalakokon) Lengyelország felosztásai után kezdték el hivatalosan is az Auschwitz alakot használni, ez 1918-cal nyilván megszűnt, és a nácik csak visszahozták ezt 1939-ben, ami elég hihetően hangzik, ld. itt. Na mondjuk van némi fenntartásom a szöveggel szemben, pl. mi az, hogy "Austro-Hungarian Empire", a 18. században... Meg számomra nem igazán világos, hogy miért ne lehetett volna német neve is Oświęcimnek a korábbi századokban (ahogyan Boroszlónak, meg más városoknak), a szöveg mintha inkább a lengyel nevét szeretné hangsúlyozni. Ennek egyébként lehet tudni az okát, egyfajta elhatárolódás lenne ez a náci időszaktól? vagy csak nekem tűnik így?

Tamas DEAK írta...

Iiigen, azt majd javítjuk, ő lenne az http://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Auschwitz_c%C3%ADmere.
Nekem nem is tetszik, hogy lehet már ékezeteket rakni az URL-be, csupa ilyen dologgal szembesülök ... a lengyelben meg ugye van bőven ł, ż, ś etc.

Tamas DEAK írta...

@viator: a lengyel név van a filmen.

Tamas DEAK írta...

@Petrus Augustinus:Az 1923-as Nemesi évkönyv, ami felsorolja a Habsburgok összes címét (ugye indul Ausztria császára, végződik a vend határvidék őrgrófja) már említi ezt a címet. Megnézem este, hogy a Pettkó-féle 1888-as főrangú családokban benne van-é.
Ja, és igen, Auschwitz hercegét ír, németesen.

Kálmán Dániel írta...

Bocsánat, azt hittem, egyértelmű, az általam linkelt tanulmányra írtam, hogy úgy tűnik, mintha előtérbe akarná tolni a lengyel nevét kicsit ilyen magyarázkodás/elhatárolódás jelleggel (de lehet, hogy csak én érzem ilyennek). A filmet, ill. a bejegyzést nem vitattam egy percig sem.

pera írta...

IX. Pius boldoggá avatta, hogy aztán 10 év múlva elárulja a lengyel ügyet és egyértelműen az oroszokat támogassa a felkelés idején.

Kivételesen egyetértek Petrus-szal: erőltetett az Auschwitz-cal (-ban?) létrejövő kapcsolat Kolbéval!

a tambovi farkas írta...

ez a történet sokáig fog kísérteni rémálmaimban.