„Történelmi szempontból nézve megbocsáthatatlan paródia, hogy Attilának
és hunjai utódainak legyen a legszebb fővárosa a Nibelungok folyója mentén.”
Adolf Hitler, Tischgespräche im Führerhauptquartier, Stuttgart 1976, 246.
és hunjai utódainak legyen a legszebb fővárosa a Nibelungok folyója mentén.”
Adolf Hitler, Tischgespräche im Führerhauptquartier, Stuttgart 1976, 246.
Hatvanhat évvel ezelőtt, 1945. február 13-án ért véget Budapest több mint három hónapon át tartó ostroma. Amikor Horváth Zoltán újságíró néhány nappal később Óbudára ért, és az őt igazoltató szovjet katonát az állapotok felől kérdezte, az azt válaszolta: „rosszabb, mint Sztálingrád”. És valóban, Budapest ostromát, amely Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a legpusztítóbb és legvéresebb volt az egész második világháború során, a hadtörténet olykor „a második Sztálingrád” néven emlegeti.
1944 végére Nyugat-Magyarország olajmezői adták a német kőolaj- és benzintermelés legnagyobb kontingensét. A német hadvezetésnek elemi érdeke volt minél tovább tartani a magyar frontot. Hitler december 1-én a várost „Festung Budapestnek”, háztól házig védendő erődnek nyilvánította. A város körül több tízezer katona és civil közreműködésével húzott hármas védőövet a szovjet hadsereg csak nagy véráldozat árán tudta fokozatosan áttörni. Az ostrom során a város lakosságának közel egytizede meghalt, házainak több mint egynegyede lakhatatlanná vált, elpusztult minden hídja és számos történelmi emléke.
Tamási Miklós és Ungváry Krisztián 2006-ban adták ki Budapest 1945 című albumukat az ostrom utáni állapotok bőséges, jórészt publikálatlan fotódokumentációjával. Ezek közül mutatunk be néhányat Budapest 1941-es térképén elhelyezve. A könyvet nemcsak a további fényképekért és a jó történelmi bevezetőért érdemes kézbe venni, hanem a hosszú képaláírások miatt is, amelyek részletesen és pontosan feltárják minden egyes látvány és ezen keresztül az egész ostrom történeti hátterét.
„Az ostrom alatt csak kevesen vállalták a fényképezés kockázatát, mely egyre inkább életveszéllyel járt. A védők felvételei közül szinte minden megsemmisült. Nem jeleníthetőek meg az atrocitások, az utcai közelharc és az antifasiszta ellenállás eseményei. Kötetünk csak abból az anyagból gazdálkodhat, ami az utókor számára rendelkezésre állt, és ezért elsősorban a különféle épületek szerepelnek a fényképek között. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy a romos épületek mögött ezernyi emberi tragédia áll. Munkánk ennek szeretne emléket állítani.”
13 megjegyzés:
Nagyon szeretem ezt a blogot!
Többek között éppen az aktualitásai miatt!
Nagyon szépen köszönöm! :-)
http://www.youtube.com/watch?v=dLo2MLNxV_s
Fogalmam sincs milyen lehetett az ostrom, de ez a dal és a képek kicsit megfoghatóbbá teszi számomra.
A Hvg újságírója vagy nem olvasta el a bejegyzést, vagy egy kicsit funkcionális analfabéta. :(
http://hvg.hu/napi_merites/20110214_budapest_bombazas_ostrom
Miért? Teljesen korrekt tudósítás, nagyon hálás vagyok érte. Talán az egyetlen félreérthető félmondat az benne, hogy „megtekintheti, hol bombázták Budapestet”, hiszen a fenti két féltérkép nem az összes bombázás helyét tünteti fel, hanem csak azt, ahol a pusztításról Ungváryék fotót közöltek. Ott viszont többnyire tényleg bombáztak…
a belinkelt Cseh Tamás dalban többször is felbukkan a hattyú utca, sokan ismerték gondolom Harmatta Jánost, aki pont ott lakott, az ostrom alatt kiégett az egyik szobájuk, pont amiben voltak a feljegyzései és vázlatai - pech
egyik ismerősöm mesélte, hogy az ostrom után három napos szabad rablást tartottak az oroszok és ami valahogy éppen maradt és mozdítható volt, azt mind elvitték
Nekem csak annyi problémám van a Hvg cikkel, hogy a szerzőnek a nem egész kettő és fél sor nem innen másolt saját szövegben egy ekkora hibát kellett vétenie. Főleg, hogy a térképeken a bombázások fő célpontjai, a külvárosi ipartelepek, a vasúti összekötőhidak, a Ferencvárosi pályaudvar nem is látszik. (A többi sajnos főleg a nagy tömegben bevetett bombázógépek által művelt szőnyegbombázás technikájának járulékos vesztesége volt.)
Érdemes megemlíteni, hogy Ungváry Krisztián 1998-ban megjelent Budapest ostroma c. monográfiája (szerintem) a legátfogóbb mű ebben a témában. (Tárgyilagos, ugyanakkor érdekfeszítő stílusa egyébiránt a Te írásaidra emlékeztet.)Többek között e forrásból tudom, hogy a budapesti hidak felrobbantása nem csak azért volt "értelmetlen" pusztítás, (amint ezzel az állandósult jelzővel illették a szocializmus évei alatt a német hadsereg hadászati szempontból egyébként teljesen indokolt lépését)mert csupán pár nappal hosszabbította meg a kapituláció időpontját, hanem mert a németek nem rombolták le a Duna alatt átvezető közműalagutat, amelyen a szovjet gyalogság könnyedén átszivároghatott volna kialakítva egy budai hídfőállást a Déli vasúti összekötő híd közelében. Hogy erre nem került sor, azzal magyarázható, hogy sem a német-magyar védők, sem a szovjetek nem tudtak az alagút létezéséről. Azok a budapesti lakosok, akik meg tudtak róla, nem mondták el nekik...
Nagyon megtisztelő az összehasonlítás Ungváry Krisztiánnal. Én is gondoltam rá, hogy az ő könyvének összefoglalását teszem a képek mögé (már csak angol változata miatt is, amelyet a Río Wangon reklámozhattam volna), de aztán a képek annyira önmagukért beszéltek, hogy inkább elhalasztottam egy következő február 13-ra. A hidak versus alagút pedig akkora poén, hogy lehet, azt még egy külön február 13-i (vagy hídrobbantásnapi) megemlékezésben kellene közzétenni.
Nagyon jó cikk, majdnem mindent elmond, és csak annyit az érzéseimről az ostrommal kapcsolatban.
Csak az elolvasása után döbbentem rá, hogy ez elvileg ugyanarról szól, mint a hivatalos megemlékezések beszédei.
Nagyon köszönöm. Sose hallottam még hivatalos megemlékezést február 13-ról, de hát gondolom, nem sok más tényről lehet beszélni azokban sem…
A napokban apám(90) emlékezései a háborús bombázásokról, délelőtt a Sziget a romok közt c. gyermekkönyv, estefelé a bejegyzésed. Köszönöm!
Minnesotastan a TYWKIWDBI blogon most tett közzé egy hasonló térképet a londoni bombázásokról.
…és Walter mindjárt egy alapos recenziót is küldött a térképről.
Megjegyzés küldése