Menachem Kipnis fotói

A krakkói Magas zsinagóga a 16. század második felében, talán 1556-1563 között épült, de 1597-ben már biztosan állt. Nevét onnan kapta, hogy imatermét nem az utca szintjén, hanem egy emelettel megemelve építették, ahogyan a szintén 16. századi prágai Magas zsinagógáét, s így ez a legmagasabb a krakkói zsidónegyed ma is álló tucatnyi zsinagógája közül. A mellette álló épületet 1810-ben alakították ki Talmud-iskolának.


A zsinagóga berendezését a háború alatt elpusztították, de az 1960-as években, amikor restaurátor-műteremmé alakították át, keleti falán héber feliratos reneszánsz freskókat és faragott Tóra-fülkét tártak fel és állítottak helyre. Manapság zsidó tematikájú kiállításokat tartanak benne, ottjártunkkor éppen Menachem Kipnisnek a háború előtti lengyel zsidóság életét bemutató fotóit, a kevés autentikus látvány egyikét abban a giccses témaparkban, amivé a krakkói gettót tették az amerikai és izraeli turisták kedvéért.


Menachem Kipnis (1878-1942) a háború előtti lengyel zsidóság egyik legnépszerűbb figurája volt. A volhíniai – ma ukrajnai – Usomirban született, tekintélyes haszid kántorcsaládban. A jiddis népzene egyik első nagy kutatója, gyűjtője és terjesztője volt. Tanulmányokat és könyveket írt róla, köteteket publikált maga gyűjtötte eredeti dallamokkal és saját feldolgozásokkal, és feleségével, az énekes Zimra Zeligfelddel együtt számos koncert- és előadókörúton népszerűsítette Lengyelországban, Németországban és Franciaországban. Gyűjtőútjai során pedig folyamatosan fényképezett is. Publikálásra szánt fotóit maga látta el feliratokkal.

Josele Rozenblat hasznosítója. Josele Rozenblat éneke szárnyal a koldus gramofonjából. Az emberek az ablakokból pénzt dobnak neki a dalért. A zsidó kézikocsiján udvarról udvarra „hordozza” Joselét, s ezzel keresi kenyerét Varsóban.

A varsói használtruha-kereskedők rendszerint folyton úton vannak az egyik udvarról a másikra. Most épp megpihennek egy lépcsőn. A középső figura politikai beszédet tart két kollégájának. A két idős ember csak fél füllel figyel rá, mert lefoglalják őket saját gondjaik. Nem tudták még megkeresni a sábeszre valót.

A varsói Zsidó Művészek Szövetségének egy termében. Az amerikai Zsidó Művészek Szövetségében rendszerint „finágelt” játszanak, amelyet azonban manapság itt különösen ostobának és unalmasnak találnak, s ezért „damkát” játszanak helyette…

A varsói Zsidó Művészek Szövetségében. Művészek és gyönyörű művésznők egy csoportja a Forwerts magazinban publikált új amerikai darabokat, valamint az újság művészeti rovatában közölt illusztrációkat tanulmányozza.

Fiatal „Bund”-tagok egy csoportja Varsóban.

Lányok Varsóban. Minthogy semmi dolguk sincs, a Saski Park egy padján ülve egymást festik ki.

Kis rabbi. Az aleksandrowi (lengyel kisváros) rabbijának örököse Ciechocinekben sétál három haszid társaságában.

Nagyapa unokájával úton az otwocki (Lengyelország) fürdőkbe. A Forwerts részére készült fotó.

Zsidó kereskedők zöldséggel és gyümölccsel teli kosarakkal a kazimierzi piacon.

A héder-iskola diákjai a Varsó melletti Falenica utcáján játszanak.

Zsidó idill egy új ukrán faluban. Zsidó ház Orszycében (Żytomierz körzet). A parasztok a zsidók fuvarozásával keresik kenyerüket. Ebben az öreg parasztházban nőtt fel a ma már Amerika-szerte híres kántor Mordechaj Hirszman. Az ablakon nagynénje néz ki.

Idős házaspár a volhíniai Równében a falu egyik kis utcáján álló házuk erkélyén pihen.

Równei (Volhínia) képek. Három asszony ül és pletykál a kapuban. A Forwerts számára készült fotó.

Szymon Josef fuvaros Rożyszczéből (volhíniai falu Lengyelországban) kocsijával és lovaival. Ő vitte ki a falu lakosainak felét a vasútállomásra – mind Amerikába mentek. Ma már nincs kit szállítania…

Zsidó középosztálybeli férfiak a lengyel Krznica fürdőhelyen a 30-as években. Fürdő után politikáról vitatkoznak.

Brajtbard kihívója. Mojsze Hoc ciechanówi kocsis a legerősebb zsidó Lengyelországban. Varsóba indul, hogy vasat törjön és láncokat szaggasson, s hogy megismételje a nagy Zisze Brajtbard teljesítményét.

Jokel Manufakturist kiskocsira teszi áruját, és körbejár vele Ciechocinek lengyel üdülőhelyen, ágyneműt és ágytakarót árulva.

Icchak Heler egykori odesszai rabbi, a „Chemdat Icchak” és „Torat Icchak” könyvek szerzője. Oroszországból menekült Lengyelországba, és Ciechocinek lengyel fürdőhelyen telepedett le. Hagyományos haszid ruhát visel. Padon ül, kezében esernyővel, a friss levegőt élvezve.

Międzeszyn (Varsó közelében), Meden szanatórium. Ez évben, mint rendesen, 200 szegény családból való beteg gyerek lakik itt. A gyerekek ételt, ruhát és orvosi ellátást kapnak. A gyerekek ezen a képen hatalmas ricsaj közepette napfürdőznek és játszanak az udvaron.

Haszid családból származó krakkói fiúk.

Jó házból származó fiatal varsói haszidok sétálnak a Nalewkin. A Forwerts számára készült fotó.

Varsó képei. A „Wołówka” – az a hely Varsóban, ahol régi ruhát adhatsz-vehetsz.

Valaha kedvese ablaka alatt játszott hárfájával. Manapság csupán néhány pénzdarabért pengeti hárfáját Varsó udvarain.

A legfrissebb hírek. Az öreg varsói zsidók annyira beletemetkeznek újságjaikba, hogy észre sem veszik a fotográfust. A fotó a varsói Krasińskich parkban készült a Forwerts számára.

Gerszon Sirota varsói kántor.

Gerszon Sirota varsói kántor és felesége. A fotó M. Kipnis otthonában készült.

Menachem Kipnisnek abban a szerencsében volt része, hogy 1942-ben természetes halállal, agyvérzésben hunyt el a varsói gettóban, s nem kellett megérnie felesége és barátai deportálását. Teljes népzenei gyűjteménye, életműve és minden fotója megsemmisült. Csak azok a felvételek maradtak fenn, amelyeket az amerikai jiddis nyelvű Forwerts magazinnak küldött el közlésre. Ezek a képek szerepelnek ezen a kiállításon, tanúskodva egy elveszett világról.

*

A bejegyzés közzététele után írta meg Két Sheng ezt az értékes eredeti hang- és
filmanyaggal bőven illusztrált informatív bejegyzést a Kipnis által
fényképezett vagy említett kántorokról.