Teri nővérem egy holland turkálóban vásárolta ezt a kis csodát azzal, hogy jól fog mutatni a hasonló talált tárgyakkal berendezett nagymarosi konyhájukban, még szót is értenek majd a múlt századi hímzett holland falvédővel. Gyakorlatias ember lévén mindazonáltal szeretné tudni, mi célt szolgált, hátha ő is használhatná ugyanarra.
A 25×40 centiméteres falapon két polcocska van egymástól 15 cm távolságra, rajtuk hat-hat bevágás, mintha fakanál-tartó lenne. De a bevágások jóval kisebbek annál, csak három mm szélesek, a göb meg a végükön 5 mm-es. Így néz ki felülről:
A műtárgy szignót is visel: a jobb alsó sarokban „J.E. (?) 1984” monogramot, a hátoldalon pedig cédulát „Corrie en Krijn / Lageweg / Hellevoetsluis / 1984” felirattal. Valaki megpróbálta már lekaparni a cédulát (érdekes, hogy az ilyesmit mindig a jobb felső saroknál kezdik), de aztán meggondolta magát.
Teri engem kért fel műtárgymeghatározásra, én pedig tanácstalanságomban a nyájas olvasók tapasztaltságában és segítőkészségében reménykedem. Minden megoldás érdekel.
Utazzon velünk!
Heti előadásaink
Atlantisz
Ántivilág
Csehország
Fényiratok
Ismerd meg a
Kaukázus
A Kelet képei
Könyvek, kiállítások, zene, film
Krím
Lwów/Lemberg
Mallorca
Odessza
Papírmúzeum
Perzsa levelek
A propaganda múzeuma
Temetők
Üzenet a falon
A zsidó örökség
10 megjegyzés:
talpasüvegpohár-tartó
WOW, nem rossz ötlet!
De ahogy méricskélem, mégse stimmel. Egy ilyen pohár talpának kb. 1-1,5 centi sugarúnak kellene lennie, mert ennyi a távolság a lyuk középpontja és a hátfal között. Viszont alatta ott az a 15 cm hosszú űr, amely festetlen, tehát nyilván el kellett takarja az, amit a lyukakba tettek. Egy ilyen kicsi talpú és hosszú pohárnak rettentő rossz lenne az állóképessége.
Ugyanakkor az alsó lyuksor alatt meg már nincs ilyen űr. Tehát mintha inkább olyan hosszú és keskeny tárgyakról volna szó, amelyek felső része a felső, alsó része az alsó lyuksorba illeszkedett, és onnan nem lógott hosszan lejjebb. Fondue-nyársak például.
ha minden kötél szakad, lehetne írni a címre (legalábbis olyan, mintha cím lenne). és az én figurámat nem tennéd ki?
Dehogynem, igazad van. A napokban beugrom egy fotóra, amikor jó neked.
Most egyelőre írtam néhány holland webes ismerősnek, hátha az ő kulináris szokásaik közé egy ilyen polcocska is tartozik. De ha nem, akkor tényleg írok rendes mailt a címre, hátha még válaszol valaki így huszonöt év távlatából…
Csak tippelek. Nyárs tartó.
Esetleg párbajtőrtartó?
Párbajtőrnek sokallanék egy hatszemélyes készletet (bár ki tudja, egy régivágású tiszti étkezde falán még elmegy). Meg egy öt milliméternél kisebb pengeátmérőjű párbajtőr az már orgyilok, amit az ember nem tesz ki közszemlére, hanem kevésbé látványosan alkalmaz (mondjuk külön-külön távozó kiszemelt vendégekre). Marad a nyárs, ami nekem is egyre plauzibilisebb. De nem tábortűzi nyárs, mert egy 40 centis a szalonnával együtt az őt tartó kezet is ropogósra süti, hanem inkább fondue-nyárs, rablóhús-nyárs, grill-nyárs vagy valami hasonló. Ó, fölösleges tárgyak elburjánzása.
tiszteletem!
idemásolom folklórgyűjtő és -értő, holland nemzetiségű falumbeli hölgyismerősöm válaszát a feladványra:
"Well, it is a spoonrack indeed, but not for wooden spoons but for rather small silver or tin spoons. It is made in the well-known Hindelooperstyle. Hindeloopen was a small harbour on the Frisian coast of the Zuiderzee, which is now no sea anymore (since 1932, when they built the Afsluitdijk) but called the IJsselmeer (meer=lake). This style of painting furniture comes already from about 1650 and finds its origin in the folklore of the Baltic seaharbours where many Dutch tradesmen went with their ships and brought back this beautiful style of decorating.
The rack your sister bought is not old, but it is I think a good example of a non-professional painter. I think this because the way of putting the name J.E. and so on on this place is not very professional. The old traditional painters had very special ways to sign their work. In the 80s many many people studied this style of painting and some of them were really good at it ( and some made really very bad and corrupted things :-) ). The little paper does not mean much, maybe the owners or the people who got this as a present, but I would not try to remove it, it is just funny to leave it there. Hellevoetsluis is quite far from Hindeloopen.
This example I like, it is made well and the form is original. The flower decoration is not very complicated (there are many many variations in these motives), but well done. The colours are not bad also, as far as I can see on this foto. Most of the furniture was made with an ox-blood (= kind of old red) background, but many also with a darkgreen or this misty-blue background. I have got examples of all those backgrounds in my house in Holland. When I have the time I will make some photographs of them, but not today, sorry...just not time enough. My aunt had a spoonrack like this one but also in ox-blood-red. Alas I do not know where it is now (she died many years ago)
Here I give you a nice site to see more of this kind of furniture
www.hindeloopen.com/hindelooperkunst2.html
It is stil made and nowadays very expensive when made by a professional painter. I hope your sister did not pay too much for it??? Well, anyway, she has a beautiful example of dutch folkoristic painting. Good luck with it and I hope she can find some old spoons to hang in it! Greetings to you all, Frouke
remélem, hasznos volt...
Nagyon-nagyon köszönjük a segítséget! Kérlek, hogy továbbítsd Froukénak is. Teri el lesz ragadtatva, és még inkább megbecsüli majd a falitartót. Le is fordítom neki gyorsan magyarra a választ:
A tárgy valóban kanáltartó, de nem fakanalak, hanem igen kicsi ezüst vagy ónkanalak számára, a jól ismert Hindelooper-stílusban. Hindeloopen kis kikötő volt a Zuiderzee [Déli-tenger] fríziai partján, ahol ma (1932, az Afsluitdijk megépítése óta) nem tenger van, hanem az Ijsselmeer [Belső-tó]. Ez a bútorfestési stílus az 1650-es évekre megy vissza, s a balti kikötővárosok népművészetéből származik, ahová sok holland kereskedő hajózott el, s onnét hozták ezt a szép díszítőstílust.
A kanáltartó, amelyet nővéred vett, nem régi, de szép példája egy nem-professzionális festő munkájának. Azért gondolok ez utóbbira, mert ahogy és ahová felírta a J.E. nevet, az nem tűnik professzionálisnak. A régi hagyományos mesterek igen sajátos módon írták alá munkáikat. A 80-as években nagyon sokan elsajátították ezt a festésmódot, és néhányan igen kiváló szintre jutottak benne (mások pedig rettentő rossz munkákat készítettek :-) ). A papírfecni nem sokat jelent, talán a tulajdonosra vagy egy megajándékozottra utal, de én semmiképpen sem távolítanám el, kedves dolog ott hagyni. Hellevoetsluis igen messze fekszik Hindeloopentől.
Ez a darab tetszik nekem, jól van elkészítve, és a formája is eredeti. A virágdíszítés nem túl bonyolult (ezeknek a motívumoknak igen sokféle változata létezik), de jól van kivitelezve. A színek sem rosszak, amennyire a fotóból megítélhető. A bútorok túlnyomó többsége „ökörvér” (= óvörös) alapon készült, de sok darab sötétzöld vagy ilyen ködös-kék alapon is. Hollandiai házamban mindegyik fajtából vannak példányaim. Ha lesz időm, készítek néhány képet róluk, de nem ma, bocsánat… egyszerűen nincs rá most időm. Nagynénémnek volt egy ehhez hasonló kanáltartója, de ugyancsak ökörvér-vörös alappal. Sajnos nem tudom, hová kerülhetett (ő már több éve meghalt).
Itt egy jó szájt, ahol többet is lehet látni ilyenfajta bútorokból:
www.hindeloopen.com/hindelooperkunst2.html
Még mindig készítik őket, s manapság igen drágák, ha professzionális festő festette őket. Remélem, a nővéred nem fizetett túl sokat érte??? Akárhogy is, mindenképp a holland népi festészet egy gyönyörű darabját vette meg. Sok szerencsét hozzá, és remélem, régi kanalakat is talál majd bele. Üdvözlet mindenkinek, Frouke
És ha már szakértőre bukkantunk, hadd legyek mohó: nem tudna Frouke képet ajánlani a neten olyan holland kanalakról, amilyeneket valaha ilyen kanáltartóban tartottak?
küldök privát mailt :)
info kukacra mehet?
tamas kukac studiolum pont com -ra biztosabb. Köszönöm!
Megjegyzés küldése