Szonett születik

Chen Shu (1660-1736). Shanghai Museum

„Olyan felséges dolgokat hoztam ki, hogy magam elbámultam, s örökös kár volna elveszni; ha meglátja Édes Apám, megesmeri; most többet nem szólhatok, csak annyit: hogy semmiből egy újj más világot teremtettem

– írta Bolyai János 1823. november 3-án Temesváron kelt levelében, amelyben bejelentette apjának a nem-euklidészi geometria felfedezését.

Babits Mihály, amikor 1911-ben, nem sokkal a két Bolyai ünnepélyes újratemetése után a Nyugat-ban közzétette Bolyai című versét, ezt a sort választotta mottóul. Sőt, ahogy az aranykori spanyol glosá-k a bevezető négysoros copla utolsó sorát bontják ki teljes szonetté, az ő verse is szinte ennek az egyetlen sornak a kommentárja. Babits versének is köszönhető, hogy 1918 után ez a sor az erdélyi magyar tudományosság egyfajta jelmondatává vált.

Ezt a verset választottuk mi is bevezetőül Bolyai János Appendix-ének web-dokumentációjához, amelyet az UNESCO néhány napja felvett a Világ Emlékezete listájára.

A dokumentációt három nyelven készítettük: magyarul, angolul és spanyolul. A magyar változatban a Nyugat-ban megjelent verset idéztük. Az angol változathoz rendelkezésünkre állt Paul Sohar – Sohár Pál – szép fordítása, melyet arra az alkalomra készített, amikor 1993. november 3-án Bolyai János emléktábláját felavatták a temesvári ház falán, ahol 170 évvel korábban a levelet írta. De a spanyolhoz is szerettünk volna az eredetihez fogható fordítást mellékelni.

Wang Wei vállalkozott a megtisztelő feladatra, s az eredmény mesterét dicséri. Gyönyörű fordítása itt olvasható a magyar eredeti mellett. És hogy a spanyol vers szépsége még jobban átjöjjön, az alábbi felvételen Wang Wei maga szavalja el a verset.


Babits Mihály: Bolyai

Semmiből egy új, más világot teremtettem.................
– Bolyai János levele apjához –.................

Isten elménket bezárta a térbe.
Szegény elménk e térben rab maradt:
a kapzsi villámölyv, a gondolat,
gyémántkorlátját még csak el sem érte.

Én, boldogolván azt a madarat
ki kalitjából legalább kilátott,
a semmiből alkottam új világot,
mint pókhálóból sző kötélt a rab.

Új törvényekkel, túl a szűk egen,
új végtelent nyitottam én eszemnek;
király gyanánt, túl minden képzeten

kirabolván kincsét a képtelennek
nevetlek, mint Istennel osztozó,
vén Euklides, rab törvényhozó.
He creado un universo nuevo, diferente, partiendo de la nada
—Carta de János Bolyai a su padre—

Dios cerró en el espacio a nuestra mente
y en tal prisión quedó, debilitada.
Ávido halcón, el pensamiento horada
sus muros de diamante inútilmente.

Yo, feliz como un ave que enjaulada
ve el sol, o un preso que hila tenazmente
con telarañas cuerda consistente,
un universo entero de la nada

he creado; con nuevo cielo y leyes
nuevas, y un infinito no pensado.
No hicieron tanto los más grandes reyes.

Un tesoro imposible he sonsacado
a Dios. —Euclides, te burlamos, ciego,
pues tu ley es tu cárcel y no hay ruego.

Wang Wei hosszú évek óta tanítja a spanyol aranykor költészetét a Hesperidák szigetén, s fordítását is áthatják az aranykori spanyol versek képei, szóhasználata és hangzása. Ha nem tudnánk, amit tudunk, kétkedés nélkül elfogadnánk, ha Diego Hurtado de Mendoza vagy Francisco de Quevedo nevében közölnék. Babits, a nagy klasszicista, ha élne, biztosan nagy örömmel fordítaná magyarra.

Gao Qipei (1632-1734). Shanghai Museum

2 megjegyzés:

Judit írta...

Nagyon szeretem ezt a Babits verset. A legtöbb iskola matematika szaktantermét pedig ez az egyetlen mondat díszíti...
És bizony, itt nagyon sokat tanultam!
Most gyorsan utánajárok még ezeknek a spanyol költészeti formáknak!
Amúgy meg néha mindenkinek jól esik valamiféle jelzés...
Ezt tudom itt hagyni:
http://eszterszappan.blogspot.com/2011/03/egy-jo-szo-jatek.html...

Studiolum írta...

Nagyon köszönöm, a kommentet és a linket is! Ki is teszem ide kattinthatóan, hogy könnyebb legyen átugorni rá: http://eszterszappan.blogspot.com/2011/03/egy-jo-szo-jatek.html