Idegenekként

Kave Kiani fotója

Néhány hete jelent meg Iránban a Kamkárok szinte áttekinthetetlenül gazdag lemeztermésének új darabja, Bijan Kamkarnak a Mastan együttessel közösen készített Sâye-ye roshan-e mahtab, „Holdárnyék” című lemeze.

Kamkars
A Kamkárok nyolc kurd testvér, hét fiú és egy lány. Belőlük áll Irán egyik legsikeresebb együttese, a klasszikus kurd zenét játszó Kamkárok (perzsául Kâmkârhâ, kurdul Kâmkârân). Profi honlapjukon sok jó képük van, érdemes végignézni őket, már csak egy bepillantás kedvéért is az iráni zene fantasztikusan színes világába.

Kamkars
Ezen a lemezen azonban csak Bijan Kamkar, az együttes férfi szólistája szerepel közülük. Itt a Mastan együttes kíséri, amely csak 2005-ben alakult, de már a perzsa klasszikus zene ígéretes csillagai közé tartozik. Szúfi költők – Hafez, Rumi, Attar – verseit adják elő megzenésítve. „Megittasultság” jelentésű nevük is a szúfi misztikusnak arra az áhított állapotára utal, amikor végre ihat a szeretetnek az isteni Szerelmes által nyújtott kelyhéből.

Biyan Kamkar, HoldárnyékA „Holdárnyék” lemezen csupa modern, huszadik századi szúfi költő verse szerepel. Közöttük Hushang Ebtehaj (1928), költői nevén Sayeh, „Árnyék” Irán-szerte ismert és idézett „Gharibâne” (Idegenként) című verse, amelyben az Isten utáni vágyakozásnak a hagyományos szúfi költészetből ismerős képeit fogalmazza újra. Jól illik hozzá a bonyolult és erőteljes kurd klasszikus zene, amelyben máig komoly hagyománya van a szúfi szertartások eksztatikus örömzenéjének, a semának.

A vers ismertségét jelzi, hogy itt csak néhány versszakot énekelnek belőle, újra meg újra visszatérve az elsőhöz, a szúfi-lét alapgondolatához: hogy idegenek vagyunk ebben a világban. Amellett többes szám helyett egyes számban éneklik: „keressed”, „idegen vagy” és így tovább, ami személyesebbé teszi a vers üzenetét. Az alábbi átírásban arany színnel jelölöm azt, amit Bijad Kamkar énekel, és sötét vörössel azt, amit csak a háttérben hallunk a férfikórustól és a női szólistától. A versszakok sorrendje is egy kicsit más: az ének a 9. versszak után a 7. versszakkal zárul, „a csönd házát keressétek”, ami igazán megfelelő befejezése egy dalnak.

A szokásos átírással szemben a hosszú magánhangzókat is jelölöm vízszintes ékezettel, hogy már olvasva is érezni lehessen a vers lüktetését. A magyar „a”-ként ejtendő â természetesen mindig hosszú, épp ez adja a perzsa vers sajátos hangzását. Ajánlom, hogy a szó szerinti fordítás mellett mindig olvassák végig hangosan az átírást is, mert csak a kettő együtt ad vissza valamit az eredeti vers élményéből.








Bijan Kamkar (Iráni Kurdisztán) & Mastan Ensemble (Teherán): Gharibâne (Idegenként) (3'19")

Idegenként Gharibâne

غریبانه
keressétek, keressétek
ebben a házban keressétek
ebben a házban idegenek vagytok
idegenekként keressétek
بگردید ، بگردید ، درین خانه بگردید
دراین خانه غریبند ، غریبانه بگردید


begardīd, begardīd, dar in khâne begardīd
dar in khâne gharībīd, gharībâne begardīd

egy madár itt sétált
lelkemnek társa volt
e világ nem az ő fészke
fészke nyomát keressétek
یکی مرغ چمن بود که جفت دل من بود
جهان لانه ی او نیست پی لانه بگردید


yekī morgh-e chaman būd ke joft-e del-e man būd
jahân lâne-ye ū nīst pey-e lâne begardīd

egy pohárnok megittasult
a függöny mögött leült
a kelyhet előreküldte
hogy ittasan keressétek
یکی ساقی مست است پس پرده نشسته ست
قدح پیش فرستاد که مستانه بگردید


yekī sâghī-ye mast ast pas-e parde neshast ast
ghadah pīsh ferestâd ke mastâne begardīd

ha az öröm az ittasságból fakad,
kié az ajkak mögött a lélek?
egyik kézből a másik kézbe –
szerződést mért keresnétek?

یکی لذت مستی ست ، نهان زیر لب کیست ؟
ازین دست بدان دست چو پیمانه بگردید


yekī lazzat-e mastī’st, nahân zīr-e lab kīst?
azīn dast bedân dast cho peymâne begardīd

egy idegen madár
szívem kertjében evett
magamhoz szelídítettem –
a magok nyomát keressétek

یکی مرغ غریب است که باغ دل من خورد
به دامش نتوان یافت ، پی دانه بگردید


yekī morgh-e gharīb ast ke bâgh-e del-e man khōrd
be dâmash betân yâft, pey-e dâne begardīd

a hajnali szél kedves lehelete
az a jó illat, amit érzek?
itt van ő, itt van ő,
az egész házban keressétek.
نسیم نفس دوست به من خورد و چه خوشبوست
همین جاست ، همین جاست ، همه خانه بگردید


nasīm-e nafas-e dūst be man khōrd o che khoshbūst
haminjâst, haminjâst, hame khâne begardīd

sosem hallott dallam szól
önmagából születve
a zajban ne énekeljetek
a csönd házát keressétek
نوایی نشنیده ست که از خویش رمیده ست
به غوغاش مخوانید ، خموشانه بگردید


navâye nashenīd’ ast ke az khavīsh ramīd’ ast
be ghughâsh nakhânid, khamushâne begardīd

mint a földre hulló könnyeket
kifacsarjuk a szőlő levét
erjedéséből dal fakad –
a kocsmákban keressétek

سرشکی که بر آن خاک فشاندیم بن تاک
در این جوش خروش است ، به خمخانه بگردید


sershekī ke bar ân khâk feshândīm bun-e tâk
dar in jūsh khorūsh ast, be khamkhâne begardīd

milyen édesség és illat
álmomban érzem talán?
ezt a nektárral telt rózsát
pillangók, ezt keressétek
چه شیرین و چه خوشبوست ، کجا خوابگه اوست ؟
پی آن گل پر نوش چو پروانه بگردید


che shīrīn o che khoshbū’st, kojâ khavâbge ū’st?
pey-e ân gol por-e nūsh cho parvâne begardīd

az okoskodást nevessétek
szerelmét ne csodáljátok
lánccal körülvett körében
bolondok, mit keresnétek?
بر آن عقل بخندید که عشقش نپسندید
در این حلقه ی زنجیر چو دیوانه بگردید


bar ân 'aghal bekhandīd ke 'eshghash nepasandīd
dar īn halghe-ye zanjīr chu divâne begardīd


a szomorúság e lakhelyén
az ő jelét nem láthatjátok
ha a kincset kívánjátok
a romok közt keressétek
درین کنج غم آباد نشانش نتوان دید
اگر طالب گنجید به ویرانه بگردید


darīn kanj-e gham âbâd neshânash netavân dīd
agar zâleb-e genjīd be vīrâne begardīd

a remény kapujához kulcs
ha van, ti magatok vagytok
ama régi kőlakaton
zárat mért is keresnétek
کلید در امید اگر هست شمایید
درین قفل کهن سنگ چو دندانه بگردید


kelīd-e dar-e omīd agar hast shomayīd
darīn ghofal-e kohan-e sang cho dandâne begardīd

árnyék rejti a varázslat
folytán álomba merült várat?
ne az álmokban kutassátok
az áhítatban keressétek

رخ از سایه نهفته ست ، به افسون که خفته ست ؟
به خوابش نتوان دید ، به افسانه بگردید


rokh az sâye nehfat’ ast, be afsūn ke khoft’ ast?
be khavânash netân dīd, be afsâne begardīd

lénye lényembe mart
elragadott, elragadott
áradó melegét fogadjátok
hálás szívvel keressétek
تن او به تنم خورد ، مرا برد ، مرا برد
گرم باز نیاورد ، به شکرانه بگردید


tan-e ū be tanam khōrd, marâ bord, marâ bord
garm-e bâz biâvard, be shokrâne begardīd


A sétáló és a kertben eszegető madár képe hihetőbbé teszi azt, amit annak idején furcsálkodva olvastam, hogy a nagykállói haszid rabbi a magyar népdal zöld erdőben, sík mezőben sétáló madarát Isten jelképének értelmezte.

Biszmilláh-madár„Biszmilláh-madár”, a Bismillah al-rahman al-rahim, „Isten, a jóságos és irgalmas nevében” koráni vers betűiből összerakva

Hushang Ebtehaj még él, 1987 óta Kölnben. Igazán boldog lehet. Nem elég, hogy költői tehetséget kapott, s hogy a világ egyik legszebb nyelvén írhatja verseit, hanem ezenfelül a világ egyik legkifinomultabb zenei kultúrájának legnagyobb képviselői – Kamkar előtt már Shajarian, majd fia, Homayun – zenésítik meg, s százmillió ember énekli, idézi és olvassa őket. Akikhez most már olvasóinkat is hozzászámíthatjuk.

7 megjegyzés:

Julia írta...

¿Habrá traducción de este post?

Studiolum írta...

No sé si merece la pena, pues de algún tiempo atrás no llega ningún comentario :)

En serio: sí, habrá. Solo estoy incierto en la traducción inglesa de dos versos del poema persa. Ho pedido consejo a un amigo persa, y ahora estoy esperando su respuesta. En seguida que me contesta, publicaré la traducción.

Julia írta...

:–0 Muy sorprendida por la primera parte de tu respuesta, porque me abstengo de comentar para no ser pesada. Incluso sigo con vergüenza porque me atreví a escribirte dos mails que se ve que resultaron imprudentes o impertinentes... (verás que es peligroso venirme con reproches, porque los respondo multiplicados! :)

En cuanto a la segunda parte, ¡ojalá llegue pronto la respuesta de tu amigo!

Studiolum írta...

¿¿¿E-mails imprudentes o impertinentes de tus manos, y además dos??? Nunca recibí y no me puedo tampoco imaginar tal.

Mi convicción es que si una no quiere ser pesada, tiene que abstenerse del comer, no del comentar. ¡Y además mi buena educación marxista exige que nunca pierda el contacto con las masas! :)

Julia írta...

Pides imposibles, nunca he podido abstenerme de comer...

¿Culparemos a nuestro querido contacto hispánico que me habrá dado mal tu dirección particular?
Cuando y donde quieras te los vuelvo a enviar (como buena pesada irredenta), sabes dónde encontrarme.

Me alegra saber que la (tu) cortesía húngara sigue incólume.

Studiolum írta...

Voilà pues: tamas {arroba} sajo.tv. Este tiene que funcionar, inshallah.

Julia írta...

Con mi impaciencia habitual, los mails salieron inmediatamente a última hora del viernes.
Ahora faltaría saber si Alá quiso que llegaran...
Mis mejores saludos desde una hermosa noche veraniega de Buenos Aires