Pszichohorror

„Csak azt tiszteljétek, ami örömet, energiát és célt hoz az életetekbe.
Aztán járjátok a saját utatokat, a varázslat és az álom útját.”

„A hipnoterápia, relaxációs technika főleg azon kliensek számára vonzó,
akik a transz élményt keresik.”

(idézetek a pszichologia.lap.hu által ajánlott pszichológusok honlapjairól)

Keresztény pszichológusként néhány éve csinálok egy olyan terápiát, amelyik egyaránt alkalmazza a keresztény lelkivezetés hagyományát és a modern pszichológia ismereteit. Szeptember végén felraktunk róla a honlapunkra egy ismertetőt, s szeptember 26-án a startlap.hu egy tucat olyan pszichológiai témájú lapjára is elküldtem linkajánlásként, amelyek címét témába vágónak találtam.

Amikor a kertészeti lapjaim linkjeit küldtem szét, a portálok kb. 80%-a bekötötte, 20%-a pedig visszautasította. A visszautasítások kifogásait nem nagyon találtam hihetőnek, de hát nem mindenkinek kell, hogy tessék a pofám meg a lapom.

Most is valami hasonlóra számítottam. Ez esetben azonban egészen más volt az arány. Egy csomóan egyáltalán nem is válaszoltak, s abból a nyolcból amelyik válaszolt, kettő vette fel, a többi meg visszautasította a lapomat.

Először nem értettem. Aztán, mint a viccbeli vodka, gondoltam, megnézem már, ki is ez az Ivan Ivanovics, aki állandóan visszautasítgat engem.

A következőt láttam:

Konfliktuskezelés lap:
„Kedves Kata, nagyon köszönöm, elhelyeztem a linket!”
1 ezoterikus link a lapon - Itt és a többinél is csak a durva, azonnal nyilvánvaló ezoterikus linkeket számoltam.
Szülő lap:
„Kedves Linkajánló, Köszönöm, hogy felkereste a lapomat és linket ajánlott rá. A linket felvettem azonban a szerkesztési elveimnek megfelelően, a lap struktúrájához igazodva másik dobozban helyeztem el.”
5 - 10 ezoterikus link
Tanácsadás lap:
„Kedves Linkajánló! Az Ön által ajánlott linket a szerkesztő – az oldalon található linkajánlásra vonatkozó tájékoztató értelmében – nem kívánja elhelyezni a lapján.”
17 ezoterikus lap és portál linkje
Egészség lap:
„Tisztelt Linkajánló! Az Ön által ajánlott oldal tartalma nem hordoz olyan mennyiségű, illetve minőségű plusz információt, amely az ajánlott oldal felvétele esetén, az egészség lapra látogató felhasználók számára valóban hasznos információt jelentene. És mivel az egészség lapnak nem célja, hogy teljes körű és átfogó linkgyűjteményként funkcionáljon, sajnos az Ön által ajánlott linket nem tudom felvenni a meglévők közé.”
16 ezoterikus portál és lap linkje, külön kiemelt hangsúllyal az ezoterika és a homeopátia
Lelkisegély lap:
„Köszönöm az ajánlatát, de az Ön által kínált oldal, nem minősűl (sic) honlapnak, csupán egy dokumentum lap, amelyet a lap rendszer szabályai szerint azt elhelyezni nem áll módomban.”
50 ezoterikus lap és portál linkje
Stressz lap:
„Kedves Linkajánló! Köszönöm a javaslatot. Bár a weboldal tetszetős, sajnos elfogadni nem tudom, mivel témaköre nem egyezik az általam szerkesztett oldallal.”
58 ezoterikus lap és portál linkje
Önismeret lap:
„Kedves Linkajánló! Köszönöm a javaslatot. Bár a weboldal tetszetős, sajnos elfogadni nem tudom, mivel témaköre nem egyezik az általam szerkesztett oldallal.”
66 ezoterikus lap és portál linkje

Jó. Most már látjuk, ki ez az Ivan Ivanovics. Érdemes megfigyelni, ahogy egyre jobb a pozíciója, egyre sunyibb és egyre pimaszabb.

A Tanácsadás lapnál még világosan megírja, hogy nem kívanja elhelyezni a lapomat. Meg is értem, ha én külön címkét nyitnék az ezotériának, én sem akarnék egy keresztényt felrakni a lapomra.

Az Egészséglap szerkesztőjének volt pofája azt írni a – több mint száz pszichológus lapjának megnézése után bátran állíthatom – kivételesen informatív és jól szerkesztett lapomra, hogy nincs rajta olyan mennyiségű és minőségű információ, ami a lapra látogatók számára hasznos lenne. Persze, ha valaki ezotériát keres – a pszichológia-lapokon kiemelten ez van – akkor tényleg nincs.

A Lelkisegély lap szerkesztője már dörzsöltebb, ő egy fölötte álló – egyébként soha nem látott – szabállyal takargatja magát. Van is mit. Lelkisegélyként jósda, horoszkóp, agykontroll. Mindezt ajánlja Farkas Imre, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély Szolgálat Győr- Soporon-megyei elnöke. Jósdát minden magyar gyerek telefonjára!

Füredi Krisztián a stresszen és az önismereten kívül még hipnózis, kognitív, NLP, önismeret, pszichoanalízis, pszichodráma, pszichológia, pszichoterápia, személyiség, szociálpszichológia című pszichológiai startlapok szerkesztője. Vagyis lenyúlta nagyjából az egész pszichológiát. Akit ő nem rak fel a lapjaira, az nem kerül fel az internetes piacra – amely egyre inkább lefedi a teljes piacot.

Így nem nagyon kell megerőltetnie magát, elég ha megírja, hogy a lap témaköre nem egyezik az általa szerkesztett oldallal. A lap témaköre pedig nem az ami fel van írva a lapra, hanem az ami neki tetszik. S hát neki az ezoterika igencsak tetszik. Ezt nem csak a stressz és az önismeret lapokon szereplő több mint százhúz ezoterikus linkből látjuk.

Miután a pszichológia lapon azzal utasított el, hogy:

A bemutatott oldalon található tartalom minden szempontból megfelelő, sajnos elfogadni mégsem tudom, mivel ezt a témakört már teljes mértékben feldolgozzák a linkgyűjteményen található oldalak, így plusz információt nem jelentene az Ön által javasolt link az olvasók számára.

gondoltam, nagyszerű, ha teljes mértékben feldolgozzák, akkor ezen a lapon végre könnyen, gyorsan megtalálom az összes többi keresztény pszichológust is. A következőt találtam:

A pszichológusok kb. 20 százaléka kizárólag valamilyen hagyományos klinikai módszert alkalmaz, többnyire freudi pszichoanalízist. A pszichológia lapon található pszichológusok közül ez az a húsz százalék, akiknél a páciensnek – ha segíteni esetleg nem is tudnak rajta – azon kívül, hogy a gatyája is rámegy, valószínű nagyobb baja nem lesz. Mindenképpen valami szisztematikus, ellenőrzött és átlátható módszert kap, ahol nem manipulálni akarják, hanem a személyiségfejlődésében segíteni.

A lapon található terapeuták kb. 30 százalékánál nem derült ki, hogy pontosan milyen módszerrel dolgozik az illető, hanem csak azt tartották fontosnak közölni a leendő pácienssel, hogy ha hozzá mennek, akkor minden nagyon jó lesz.

A pszichológusok kb. 40 százaléka kizárólag vagy kiegészítésképpen valamilyen manipulációs technikát alkalmaz, valamilyen autogén tréninget, relaxációt, hipnózist, katatim imaginatív pszichoterápiát (KIP), neurolingvisztikai programozást (NLP).

A manipulációs technikákat általában úgy szokták ajánlani, hogy ezek segítségével könnyen-gyorsan elllazulhat a stresszes ember. A relaxáció alapfokon tényleg nagyjából úgy működik, mint az enyhe nyugtató. Ha sikerül is ellazítani, ez a problémát magát nem oldja meg, csak most kevésbé nyugtalanítja az embert. Ha valaki folyamatosan ezzel él, a meg nem oldott probléma majd más feszültséglevezetési csatornát keres, a páciens tünetet vált és most már nem szorongással, hanem evési zavarokkal vagy számítógépfüggőséggel megy a pszichológushoz. Ha ezt ismét sikerül tünetileg kezelni, akkor egy jó pszichológus néhány páciensből élete végéig fényesen, nagyszerűen megélhet.

Abban is hasonlítanak a relaxációs technikák az enyhe nyugtatókhoz, hogy nagyobb terhelés esetén semmit sem érnek. Autogén tréninget tanult pszichológus barátnőm, amikor tényleg nehéz helyzetben kellett volna helytállnia, arra kérdésemre, hogy most miért nem használja, amit megtanult, azt válaszolta, hogy amikor ilyen feszült, akkor nem tud relaxálni...

Ez a kisebbik baj velük. A nagyobbik az, hogy ami a test manipulálásával kezdődik, az igen hamar a lélek manipulálásává lesz. A páciens úgy kommunikál valamivel – belső képekkel, tudattalannal, stb. – mint egy személlyel. Csakhogy sem a belső képeink, sem a tudattalanunk nem személyek. A tudattalanba semmi bele nem került, amit ne az ember maga tett volna bele. Fel lehet tárni a tudattalan tartalmait, és ennek van is terápiás hatása. De kommunikálni vele, azt nem lehet.

Kommunikálni azzal a pszichológussal lehet, akinek az ember kiszolgáltatta magát, és aki például a NLP esetén arra tanult technikákat, hogyan lehet a pácienst, annak tudatos ellenállását megkerülve olyan módosult tudatállapotba hozni, hogy a tudattalanja nyitottá váljék a pszichológus szuggesztióinak befogadására. Az úgynevezett katatim imaginatív pszichoterápia (KIP) esetén pedig a pszichológus arra törekszik, hogy az ember közvetlenül különféle szellemi erőknek szolgáltassa ki magát.

Szóval, ha az ember a pszichológia-lapon található pszichológusok 40 százalékánál megússza azzal, hogy egy semmire nem használható technikáért kifizet egy csomó pénzt, és pszichológia címén nem valami tömény ezoterikát kap, akkor nagyon jól járt.

Végül a pszichológusok kicsit több mint 10%-a közvetlenül és nyíltan is ezt kínálja a pszichológia lapon. Ezoterika minden formában, asztrológia, tarot, guruk és mesterek.

Világos. Keresztény pszichológus ide nem kell,

„mivel ezt a témakört már teljes mértékben feldolgozták a linkgyűjteményen található oldalak.”

3 megjegyzés:

. írta...

Én -ha a helyedben lennék-, a következőt gondolnám:Isten különös gondoskodását,és szeretetét látnám ezekben a visszautasításokban. Hiszen lehetőséget teremt, hogy gyakoroljam a türelmet (magammal és másokkal szemben), gyakoroljam a megbocsátást, erősödjek a kitartásban, a további elmélyülésben.Lehetőséget teremt, egyben próbára is tesz. Ha elbukok (ahogy én a blogjaimmal),- mit csinálok? Tanulok-e belőle?, feladom?, újrakezdem?
Az állandó önvizsgálat -jó úton járok-e, nem megkerülhető.
És persze az igazi kérdés, rábólint-e az Isten arra, amit én, (a porszem) akarok.

És ne aggódj,azok az emberek, akiknek csak Te tudsz segíteni, meg fognak találni!

Templom Kata írta...

Először is nagyon köszönöm a bátorítást.

Olyan nagyon sok kérdést vet fel ez a pár sor, amit írtál, hogy nem is tudom hol kezdjem. Talán a végéről. Számomra pont az az egyik legfontosabb tanítása a kereszténységnek, hogy az ember nem porszem. Hogy Isten számára végtelenül fontos vagyok, hogy minden határon túli bensőséges szeretettel folyamatosan figyel rám és szeret engem. Nagyon szeretem ahogy ezt Grialou megfogalmazza: „Nincs olyan részecskéje az életünknek ami ne lenne Isten kezében: nincs olyan megmozdulása a testünknek és a szellemünknek, amit ő ne élne át. Ő bennünk és körölöttünk van, átjárja a lélek legrejtettebb és legmélyebb alapját.” Engem abszolút nem érdekel semmiféle önmagában való szellemi tökéletesedés. Istennek ebbe a nagy meleg szeretetébe akarom magam minél jobban befúrni.

S nem hiszem, hogy különféle szívatós csapdákat állítgatna nekem a tökéletesedésem érdekében. Azt gondolom, hogy azok a rosszak, amelyek engem érnek, Neki még sokkal jobban ellenére vannak és sokkal jobban fájnak, mint nekem. Semmiképpen nem mondanám, hogy Isten szeretetét látom ezekben a visszautasításokban. Ezekben a visszautasításokban az emberek rosszaságát látom. Ez a rossz nekem fájdalmat, keserűséget, haragot okoz, és ha mindezt nem érezném, az nagy baj lenne, mert azt jelentené, hogy elvesztettem a kapcsolatot a valósággal. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ez ember meg merje élni a harag, a keserűség és a fájdalom érzéseit. Ezek testi szintű jelzései annak, hogy rossz történik velünk. Ezt a jelzést elutasítani nagyjából olyan, mintha az ember kiszúrná a szemét azért, mert azzal rosszat is lát. Az ember meg kell hogy lássa és nevén kell hogy nevezze a világban lévő rosszat, mert ha elspiritualizálja, akkor cinkosságot vállal vele.

Isten nem kívánja az embertől, hogy mindig pozitív érzései legyenek. Ezt a szeretetlen anyánk, apánk és egyéb elnyomóink szeretnék megkövetelni tőlünk a szeretetlenségeik leplezésére, és ráadásul ennek a megvalósítása kizárólag elhárító mechanizmusok kérdése.

Isten szeretetét abban látom, hogy ő ebben a rosszban is, a haragomban, a keserűségemben, a fájdalmamban is itt van velem az Ő feltétlen szeretetével. Ehhez a szeretethez tudok menekülni a rossz okozta bajaimmal és sebeimmel. S az Ő szeretetéből kérhetek a magam számára egy részt ahhoz, hogy a ez a rossz nálam megálljon, és lehetőleg megforduljon, hogy én jót akarjak annak is, aki nekem rosszat tesz.

Azért sem látom Isten által adott próbáknak az életemben lévő rosszakat, mert ezzel az ember valójában Istent teszi meg a rossz okává. Ebben a világban Isten valamiért megengedi a rosszat (számomra legmegyőzőbb érvelés szerint a szabadságunk következményeként), de soha nem akarja azt.

Én a rosszakban egyáltalán nem úgy látom magamat, mint egy sportolót, aki a maga erejéből versenyez és győz, Istent pedig mint az én könyörtelen, de igazságos edzőmet. Hanem mint egy kisgyereket, aki a bajban az anyjához, Istenehez menekül, aki engem mindig magához ölel, felemel, megvigasztal és segít. Ezért nem az az alapproblémám, hogyan érjem el Istennél, hogy Ő megtegye az én akaratomat, hanem bízok abban, hogy Ő sokkal jobban szeret engem, mint én önmagamat és sokkal jobban tudja, hogy mi nekem a jó, mint én.

β-részecske írta...

Kedves Hortus Carmeli!

A Mátrix filmben, amikor Neo meg akar szabadulni Smith ügynöktől, nem tud. Aztán eggyé olvadnak a végén. Csak néztem, micsodaaa? Ez a megoldás? Én jó akarok lenni, nehogy hozzám érjen az a gonosz Smith, és megsemmisítsem engem, a Jót. De nem volt megsemmisülés. Én felnőttként találtam rá a magam hitére. Örülök, amikor hasonló felfogásúakkal találkozom, de nem akarok másokat meggyőzni. Azt sem szeretem, ha engem akarnak meggyőzni. Annyifélék vagyunk! Ettől még lehetünk szövetségesek az Életben, nem igaz?