Biciklimánia


Az 1880-as évektől kezdve terjedő, egyforma kerékmagasságú, lánckerék-meghajtású, felfújható gumiabroncsú „safety bicycle” révén a kerékpár először vált arisztokratikus hóbortból valódi tömegközlekedési eszközzé, sőt a vasút kiépülésével sok ingázó számára egyfajta egyszemélyes szárnyvonallá. Az általa teremtett első biciklimániáról már sokkal több archív fotót találni, mint az ősbicikliről. Az alábbi hatvan körüli kép csak egy válogatás a javából, amelyet tetszés szerint lehetne tovább folytatni, és folytatjuk is, ha újabbak kerülnek elő, s ha olvasóink is besegítenek.







És ha már úgyis lwówi hetek vannak itt a Wang folyón, álljon itt bónuszként néhány biciklista képe az 1890-1900 közötti Lembergből, proidysvit blogjáról.






5 megjegyzés:

Tamas DEAK írta...

"Wiktor Berger cége. Legújabb rendszerű biciklik, 1898-as modell, mindenféle tökéletesítésekkel, ismert híres eredeti gyártóké, angol alapanyag, készen, kiegészítőkkel 115 zlotyért. Ingyenes, illusztrált árjegyzék."

Bevallom a na zadanie-t nem értem a végén :) (a feladaton?)
Kíváncsi vagyok, hogyha ezidőben a háborúig érvényes 2 zloty 1 pengő árfolyam érvényes volt, akkor jelen esetben 300 koronát kóstált volna a járgány.
Viszont akkor nem volt olcsó ...

Tamas DEAK írta...

pontosabban 230, még álmos vagyok :) de úgy sem volt olcsó ...

Szelim írta...

Nagyon jó válogatás, az oldalkocsis szállító kifejezetten tetszik.

Dögöljön meg aki kitalálta ezt a szabályt, de jelenleg Agyarországon ez tilos.

Azért valamit hiányolok... picit sírok is... sehol egy fekvőbringa? Pedig az is ősöreg találmány.

rizikat írta...

na zadanie - kérésre, igény esetén

Swann írta...

Pompás téma! Talán mást is érdekel, minden áthallást kéretik mellőzni: mikor tetőpontjára hágott a század, az ezredforduló bűvöletében úgy 12 évre bevezették a kerékpáradót. Ez aztán vissza is fogta az ígéretesnek induló hazai kerékpársportot.
Az előzőben közölt képek is mind, de Tolsztoj a biciklivel meg egészen elbűvölt. Bevallom, hiába kerestem magyar írók hasonló fényképeit, de végül is érthető, a kávéházakat bringa nélkül is meg lehetett közelíteni.
Szerény irodalmi fogásom Ambrus Zoltánnak a Biciklikirály, és Tömörkénynek egy igazán bájos írása Régi huszár muszkasipkában.