Láthatatlan városok: Prága

Városok más-más okokból lehetnek láthatatlanok. Van, amelyiket leromboltak, mint Bukarestet, hogy csak régi képek és történetek alapján lehessen rekonstruálni, milyen is volt. Van, ahol az épített városra, mint Velencében, a történetek olyan sok rétege rakódott rá az évezredek során, hogy aki csak az előbbit látja, nem látja a várost, s mindaddig hiányérzete van, amíg a történeteket el nem mesélik neki. Van, ahol már mindenki elment, aki elmesélhetné a történeteket, s ezzel láthatóvá tehetné a várost, mint Lembergben. Van, ahol az eltűnt lakók által magukkal vitt történetek helyett teljesen új történetekkel töltötték meg a várost, mint Wrocławban. Aki velünk utazik, jól tudja, milyen szenvedéllyel igyekszünk ezeket a városokat ismét láthatóvá tenni a Wang folyó túrái során, előszedve a régi képeket, elmesélve a történeteket, kikutatva és felmutatva a látható városban az eltűnt és elfelejtett másik város nyomait.

A Fuga Budapesti Építészeti Központ jóvoltából most azok is részesei lehetnek ennek a láthatóvá tételnek, akik nem jártak még velünk az adott városban. A Fugában jövő kedden, február 2-án délután 4-kor kezdődő „Láthatatlan városok” előadássorozat során azt mutatom be, hogyan lehet feleleveníteni és ismét érthetővé tenni eltörölt struktúrákat, elfelejtett történeteket.

Az első város, amelyről beszélni fogok, Prága régi zsidó negyede, a város ötödik kerülete azért is különösen érdekes, mert ez egyszerre többféle módon vált láthatatlanná. Az ezer éven át szervesen fejlődő negyedet az 1890-es évek városrendezése szinte teljesen eltüntette, csupán a három zsinagóga, a tanácsház és a temető maradt fenn belőle Atlantisz tornyaiként. Helyén a szecessziós városrész teljesen más alaprajzi rendszert és mentalitást követve épült fel, az előző város tudatos tagadásaként. Eredeti lakói és velük együtt sok évszázad gazdag és bonyolult történetei is eltűntek. S végül a mai turistaipar, a zsidó örökség iránti megélénkült érdeklődést kiszolgálva, teljesen új és leegyszerűsített történet-készlettel tölti fel a megmaradt kulisszákat, amelynek fő szereplői a Gólem, az alkimisták és Kafka, akár egymással kombinálva is, ha a kedves vendég úgy parancsolja.

Ugyanakkor prágai archívumokban és könyvtárakban fotók, dokumentumok, leírások és irodalmi művek sokasága maradt fenn, amelyek összeillesztésével az eltörölt városrész ismét láthatóvá tehető. Ezt kezdtem el egy éve, amikor Hendl Basseviről, három császár zsidójáról írva régi fotók és térképek segítségével elevenítettem fel egykori házát, a régi Prága egyik legszebb palotáját, és az általa alapított Nagyudvari zsinagógát. Mostanára már az egész prágai zsidó negyed rekonstrukcióját mutathatom be keddi előadáson. Azt kérem, hogy aki jönne, írjon nekem a wang@studiolum.com címre, hogy nagyjából tudjam, hányan leszünk, hogyan készüljünk.

Akinek pedig kedve van személyesen is bejárni velem a helyszínt, azt meghívom február 26-28-ára meghirdetett három napos prágai túránkra. A három nap alatt az egykori zsidó negyed mellett a történeti városmag több más részét is bejárjuk, olyan lassan és alaposan, ahogy ritkán szokták: az Óvárost északtól délig, a vár mögötti Pohořelec és Nový Svět kevéssé ismert utcáit, az Újváros passzázs-negyedét, a cseh szecessziós építészet fontos alkotásait. A zsidó negyeden kívül más eltűnt világokat is felelevenítünk: a századforduló kereskedelmi, irodalmi és társasági életének egykori színhelyeit, eltűnt kávéházakat, irodalmi köröket, nevezetes lakókat. És persze az út során rendszeresen beülünk hagyományos éttermekbe és sörözőkbe is, ami velejárója a Prága-túrának. A részvételi díj 250 euro, amely magában foglalja a szállást (három éjszaka négycsillagos szállodában a Vár alatt), a háromnapos Prága-bérletet és a vezetést. Érkezés (25-én este) és indulás (28-án déltájt) egyénileg, buszt-vonatot javaslok. Jelentkezni csütörtökig, január 28-ig lehet ugyancsak a wang@studiolum.com címen.