Áttűnés: A vadkan

Vadkan az „Anne Walshe” bestiáriumból (15. század első fele), Kongelige Bibliotek, Gl. kgl. S. 1633 4º, fol. 23v. További középkori vadkanábrázolások itt.

1664. november 18-án – éppen 350 éve – vadkanvadászatból hazatérőben a Csáktornya melletti kursaneczi erdőben életét vesztette ifj. Zrínyi Miklós (1620–1664) horvát bán, költő, hadvezér és politikus. A történet a magyar olvasók előtt jól ismert. A megsebesített, könnyű zsákmánynak ígérkező állat végül súlyos sebeket ejtett a magyar főúron, aki rövidesen belehalt sérüléseibe. A kortársak közül sokan nem hitték el, hogy baleset történt – az utókorról nem is beszélve – és a bécsi udvar összeesküvését gyanították az események mögött.

Zrínyi halála, rézmetszet, 17. század, innen

De Zrínyi hivatalbeli elődei köréből szerencsésebb kimenetelű vadkanvadászatokról is tudomásunk van. 1514. november 30-án – éppen 500 éve – II. Ulászló magyar király megerősítette birtokjogaikban martonfalvi Cseh Jánost és testvéreit, Gábort és Mihályt – az erre vonatkozó, Csanádon őrzött iratok a néhány hónappal korábbi parasztfelkelés során megsemmisültek –, amely mellé nemesítés, és ahhoz illően címeradomány is járult. A címerben egy vadászruhás férfi puszta kézzel hadakozik egy vadkannal, az állat hátából lándzsa áll ki. A jelenet heraldikai pillanatfelvétele egy évtizedekkel korábbi valós eseménynek. A férfialak – mint az a pajzsfőben lebegő „I C” monogramból sejthető – magát Cseh Jánost ábrázolja, aki egy alkalommal a horvát erdőkben – in saltibus regni nostri Croatie – zajlott vadászat során, vadászlándzsáját félredobva, puszta kézzel védelmezte meg a néhai Geréb Mátyás horvát-dalmát-szlavón bánt (1482–1489 között) a váratlanul felbukkant állat támadásától. A jelenet másik alakja, a vadkan pedig, úgy tűnik, közvetlenül a középkori bestiárium-ábrázolásokból lépett át a címerbe.

A martonfalvi Cseh-család címere 1514, a Magyar czímeres emlékek III. füzetéből (Bp., 1926)

Nincsenek megjegyzések: