Guglicska


Noha Csömör csak egyetlen kilométerre fekszik Budapesttől, mégis sikerült olyan szlovák zárványfalunak megmaradnia, amely máig megőrizte sok hagyományát. Többek között minden családnak megvannak a saját süteményreceptjei. A falunapokon, szüreti bálon, evangélikus gyülekezeti napon megterített süteményes asztalok láttán mindenki azonnal felismeri, melyik süteményt ki adta be a közösbe, és kötelességének érzi ízpróba révén megbizonyosodni róla, majd hosszan megvitatni, vajon minden szakács hozza-e a formáját az előző alkalomhoz képest.


A guglicska, magyarul diós kosárka az egyik legfinomabb és legjellegzetesebb csömöri tót sütemény, amelyet csak nagy ünnepekre, lakodalmakra, jeles eseményekre készítettek. Elkészítését Tenczer Ágó vette fel és jegyezte le, akivel a Csömöri Hírek civil híradót közösen szerkesztjük, és akinek egy korábbi riportját már szintén olvashatták itt a Wang folyón. Aki bemutatja: a 82 éves Gerhát Erka néni, aki nemrég régi családi fotóit is megosztotta velünk: ezeket hamarosan ugyancsak közöljük a blogon.


Hozzávalók (72 süteményhez):

50 dkg finomliszt • 40 dkg porcukor • 15 dkg kristálycukor • 1 csomag sütőpor • 2 csomag vaníliás cukor • 25 dkg margarin és 5 dkg zsír • 7 tojás • ½ dl tej • 40 dkg darált dió • házi baracklekvár


A margarint és a zsírt a liszttel, 10 dkg porcukorral és a sütőporral összemorzsoljuk. A 7 tojás sárgáját kikeverjük a tejjel, és a tésztához adjuk. Jó összegyúrjuk, és fél órára a hűtőbe tesszük. A töltelékhez a diót, 30 dkg porcukrot és a vaníliás cukrot összekeverjük. A 7 tojás fehérjét felverjük, közben hozzáadunk apránként 15 dkg kristálycukrot, végül belekeverjük a diót is.

A tésztát a gyúródeszkára tett konyharuhán ujjnyi vastagra nyújtjuk, és cakkos szélű, kb. 8 centi átmérőjű szaggatóval kiszaggatjuk. A tésztadarabkákat fém kosárkasütőkbe nyomkodjuk, aljára egy kanál házi baracklekvárt teszünk, felülre egy nagyobb kanálnyit a diós masszából. Előmelegített sütőben nagy lángon sütjük kb. 10 percig, aztán még további 20-30 percig takarékon. Amikor elkészült, megvárjuk, míg kihűl, s akkor borítjuk ki a sütőformákból. Porcukorral díszítjük.

Fortélyok: Ha fagyos a margarin, le lehet reszelni, akkor könnyebben összeáll a tészta. Maradék tojásfehérjéket is fel lehet használni a töltelékhez! Kosárkasütő formákat piacon, vásárokban edényárusoktól lehet beszerezni.







7 megjegyzés:

cataracta írta...

Nagy érték, amit az öregek még tudnak. Meg persze a nemzetiségek együttélése.
Mondd, mikor van a falunap?

Kedves STUDIOLUM!
Május közepén elküldtem Neked szkennelve a hadifogságból küldött levelezőlapokat.
Vajon megkaptad?

a tambovi farkas írta...

a címből azt hittem, a google-t becézed.

ÉvaZsuzsanna írta...

Megsütöm, csömöri nosztalgia süteménye lesz unokáimnak, KÖSZÖNÖM.

ÉvaZsuzsanna írta...

http://amulok.blogspot.hu/2011/11/amikor-meg-mienk-volt-csomori-kert.html

bitxəšï írta...

Hm, jól néz ki ez a guglicska. Azt hiszem, én is fogok majd sütni :)

Studiolum írta...

tambovi farkas: Igen, nekem is eszembe jutott, hogy egy kis gugli-ikont rakjak az elejére. Szerencsére ellenálltam a kísértésnek…

cataracta: A falunapok egy hete, pünkösdkor voltak, mindig akkor vannak. De ha lekéstél róla, nincs semmi baj, mert van még hasonló jeles esemény bőven csömörön (a Csömöri Híreken érdemes figyelni az eseménynaptárat). Például két hét múlva, 17-én az evangélikus gyülekezet nyílt napja, ahová az öregek ugyancsak a legfinomabb süteményeikkel rukkolnak elő (és ahol idén épp én leszek a díszvendég a falu 18-19. századi dokumentumainak bemutatásával.

ÉvaZsuzsanna írta...

Megsütöttem legkisebb unokám keresztelőjére, tényleg nagyon finom lett, óriási sikert aratott! Amit segítségül üzennék azoknak, akik meg akarják sütni:
A recept szerinti 50 dkg lisztből készítve 30 db kosárka lett csak, pedig vékonyra nyújtottam a tésztát, a 40 dkg dió soknak bizonyult, a kimaradó krémet lefagyasztottam.