Patikatörténelem

Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállítás
A budapesti ember nem is tudja, mi a patika. Azt csak a falu tudja. Falun a patika ősidők óta az egyetlen civil kultúrhely. Kaszinó. A szellemi élet központja. Mégis bolt, de mindig tiszta, elegáns, vezetője tudós úri ember, az urak itt jönnek össze vadászat előtt, itt adnak egymásnak randevút, a patikus megkínálja őket egy pohár alkörmössel és a lángpiros folyadék nagyon illik pirosan lángoló életkedvükhöz. Itt beszélték meg a gazdaság dolgait, a társaság ügyeit, a pletykát… Milyen furcsa: az embereknek arra a sajátos képességére és hajlamára, hogy vállalkoznak különböző betegségeket elviselni, üzemet lehet alapítani. És pedig valljuk meg, jó üzemet.

Móricz Zsigmond Patika c. riportjából, a Magyarország 1936. május 23-i számából. Idézi Buzás Kálmán: Szent Katalin, a gyógyító, avagy szemelvények a kőbányai gyógyszerészet múltjából, Kőbánya 2009.

Négy patikára emlékszem gyerekkoromból. Az első, az Isteni Gondviseléshez címzett vagy Fáczányi-féle 1871 óta Kőbánya központjában működött, a Kőbányai Casino épületében, amelyről korábban már írtunk. Ezt 1976-ban robbantották fel. Gyönyörű berendezését, amelyet ugyanaz a Valnicsek Béla műbútorasztalos készített, aki a Lechner Ödön-féle szecessziós Szent László templomét is a szomszédban, idős lokálpatrióták próbálták menteni, míg végül a 80-as években egy kőbányai iskola pincéjéből lomtalanították.

Budapest, Kőbánya, Fáczányi Gyógyszertár, 1910 körül
A második gyógyszertár, az Arany Sas 1887-ben nyílt meg Kőbánya „szőlőműves központjában”, a Kápolna tér és a Vaspálya utca sarkán. Alábbi képe szocializmus kori, lepusztult állapotában mutatja. A többi patika is eljutott ugyanerre az állapotra. Ezt is a 70-es években bontották el, a Kápolna tér más régi épületeivel együtt.

Budapest, Kőbánya, Arany Sas gyógyszertár, 1970 körül
A harmadik gyógyszertárról, az 1926-ban alapított Hygieiáról még képem sincs. A Maglódi úton volt, a kórháztól egy sarokra. Biciklivel ez volt hozzánk a legközelebb, gyerekként még itt váltottam ki nagyapámék receptjeit. A 90-es években Éva presszó működött benne, ma temetkezési vállalat.

A negyediket, a Szent Katalin gyógyszertárat 1909-ben alapították a mára megmaradt Kőbánya legpolgáribb utcájában, a Gergely utcában, néhány sarokra Budapest legszebb szecessziós zsinagógájától, s az Árkay Aladár tervezte art nouveau lengyel templomtól.

Budapest, Kőbánya, Szent Katalin gyógyszertár, 1920 körül
Ez a gyógyszertár azonban megmaradt. Mi több, ma is egykori tulajdonosai vezetik. Igaz, ötven év kihagyással. 1950. július 28-án pénteken – az úgynevezett fekete pénteken – délelőtt 10 órakor a minisztériumi biztosok a konspirációt megelőzendő egyszerre foglalták le az ország valamennyi patikáját. A Szent Katalin gyógyszertárat csak a rendszerváltás után, 1996-ban vásárolhatta meg újra az egykori gyógyszerész-házaspár tulajdonosok lánya.

Budapest, Kőbánya, Szent Katalin gyógyszertár államosítási értesítése, 1950
A Szent Katalin-gyógyszertár alapításának századik évfordulóján ennek és a megszűnt patikák berendezésének tárgyaiból és emlékeiből szervezett szép kiállítást a kőbányai művelődési központban Buzás Kálmán, aki ez alkalomból a kőbányai gyógyszerészet történetét is összeállította és megjelentette a Kőbányai Füzetek harmadik köteteként: Szent Katalin, a gyógyító, avagy szemelvények a kőbányai gyógyszerészet múltjából.

Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállítás
A Szent Katalin-gyógyszertárban a régi Magyarország legtávolabbi gyógyszerész-hagyományai találkoztak. A patikát nem sokkal alapítása után a fogarasi Őrangyal patika régi erdélyi szász gyógyszerész-dinasztiához tartozó tulajdonosa, kőhalmi (nomen est omen) Dr. Pildner Viktor – a kortársak szerint „rendkívül szimpatikus ember”, „igen kedves, jó ember” – vásárolta meg, aki Trianon után települt át Budapestre. Idősebbik lánya, Melitta szintén gyógyszerésznek tanult. Gyógyszerész-segédjük, majd később Melitta férje, Vincze István gyógyszerész pedig az észak-felvidéki Rőcéről települt át ugyancsak Trianon után.

Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállítás: A Magyar Korona Országainak gyógyszertári térképe
Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállítás
Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállítás: Pildner Melitta és Vincze István
Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállítás: Pildner Melitta
Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállítás
Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállítás
Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállítás
Megrendítően szépek a falakon a háború előtti száz év kőbányai orvosainak és gyógyszerészeinek életrajzai. Egy, a mainál sokkal megdolgozottabb, összeszedettebb, emelkedettebb és élhetőbb világról tanúskodnak, akárcsak kiállított tárgyaik.

Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállításDr. Müller Ede (1846-1917), Kőbánya első orvosa arcképe és íróasztala

A kiállítás rendkívül színvonalas, intim hangulatú és nagy figyelemmel megkomponált. A kiállított gazdag dokumentáció egy teljesen ismeretlen világra, Kőbánya valaha volt polgári világára nyit ablakot. A vendégeknek pedig a Szent Katalin-patika pultja előtti asztalkán, akárcsak egykor, gyógyteákat és Negro cukorkát – a torok kéményseprője! – szolgálnak fel. Még ezen a héten nyitva van. Ne mulasszák el.

Budapest, Kőbánya, Pataky István Művelődési Központ, Szent Katalin gyógyszertár-kiállítás

7 megjegyzés:

Komaváry írta...

Gyönyörű.

Nekem patikából csak mesterséges emlékeim vannak. Az Arany Sas a várból, meg egy kép egy Geo magazinból, koreai kínai-orvos-szerzetes (hogy kell ezt érthetően írni), kis asztalon mozsár, fentről füvek lógnak, mögötte meg egy ezerfiókos keleti szekrény.

Studiolum írta...

Igen, utóbbi nekem is van, élőben – Zhen, a kilencvenes évek elején, még mint névtelen menekült orvos, a mozsarában morzsolgatja az asztalon kiterített szárított leveleket-gyökereket, oldalt az ezerfiókos szekrény, körben a falakon növényábrás írástekercsek – meg fél-élőben – a berlini Dahlem kínai patika-szekciója, amiről majd még írni is szeretnék, képekkel. Nagybátyám meg Rákoskeresztúron volt patikus, emlékszem a hangulatára. Tényleg varázslatos. Lehet, ha még egyszer élnék, gyógyszerész lennék.

egy ember írta...

nem ide tartozik, de nem tudom hova máshová írhatnám...
gyönyörű a képes tartalomjegyzék az oldalsávon!
hogy csináltad?

Studiolum írta...

Kézzel leszabott kis képes modulokkal és mögöttük htm imagemappel. Kicsit bonyolult, de ha gondolod, szívesen leírom részletesebben.

Ilona írta...

A Szent Katalin Gyógyszertár honlapját itt olvashatjátok:
http://szentkatalingyogyszertar.hu/
A Magunkról pár szót.. menüben olvashattok a patika múltjáról.

Ezen a honlapon jelent meg a hír, hogy március 15.-én avatták fel Fáczányi Ármin gyógyszerész emléktábláját.

Studiolum írta...

Nagyon köszönjük! Kár, hogy nem tudtunk róla előtte, szívesen tudósítottunk volna róla.

Studiolum írta...

A Blogger megjegyzés-funkciója valamiért rakoncátlankodik, és nem hajlandó a főoldalon közölni Ilona iménti megjegyzését, amelyre az előbbi kommentár a válasz. Pedig a „megjegyzés küldésé”-re kattintva látható. Most ezért még egyszer bemásolom ide, hadd olvashassa mindenki a hírt:

A Szent Katalin Gyógyszertár honlapját itt olvashatjátok:
http://szentkatalingyogyszertar.hu/
A Magunkról pár szót.. menüben olvashattok a patika múltjáról.

Ezen a honlapon jelent meg a hír, hogy március 15.-én avatták fel Fáczányi Ármin gyógyszerész emléktábláját.