Május 9.

– a győzelem napja, a Nagy Honvédő Háború befejezésének évfordulója. De néhány éve már egy újabb nagy honvédő háború megindításának évfordulója is: ezúttal nem a Szovjetunióra törő fasiszta fenevad, hanem az Oroszország kolanizációjára törekvő amerikai kapitalizmus ellen. Igen, jól emlékeznek, a NyiKoláról van szó.

A novgorodi Deka sörgyár 2005-ben jól kiszámítottan a Győzelem Napján jelentette be új termékét, a NyiKola kvaszt, amelyet, mint neve – nyi-Kola, azaz nem-Cola – is mutatja, a Cola oroszországi inváziójára adott hazafias ellencsapásként állítottak be és reklámoznak mind a mai napig. Részletesen leírtuk már, hogyan, khm, merítették az ötletet Borisz Pelevin Generation П-jéből, hogyan építettek fel erre az ötletre egy egész brendet, s hogy mindez implicit módon hogyan igazolja Pelevin 90-es évek eleji megsejtését a hamarosan beköszöntő álszláv stílusú és mélységesen nemzeti lelkületű diktatúráról.

Nem sokkal az idei negyedik évforduló előtt szembesülhettem a NyiKola legújabb offenzívájával, a 2009. évi NyiKola-naptárral, amely szintén a Nagy Honvédő Háború dicsőségére és az utólag megnemesült régi szép idők iránti nosztalgiára játszik rá a 30-as majd 50-es évek szovjet alkoholellenes plakátjainak parafrázisaival. Itt következik a naptár összes lapja, mellette az eredeti plakáttal.


„Üsd!” (az eredeti plakáton: „Üsd a kulturális forradalom ellenségét!”) Talán nem véletlen, hogy ezzel a könnyen megjegyezhető és minden helyzetben alkalmazható ukázzal kezdődik a sor. Már a polgárháborútól kezdve kedvelt szlogenje volt ez a szovjet agitpropnak, mint azt El Liszickij konstruktivista plakátja tanúsítja 1919-ből: „Vörös ékkel ÜSD a fehéreket!vagy a verses szórólap 1941-ből: „A szovjet hazáért / Üsd a német fenevadat / Üsd bajonettel, üsd gránáttal / Üsd, amivel akarod, csak öld meg! A jelszó az antialkoholista kampány plakátján ráadásul még a „Пей!” (Igyál!) felszólítás határozott ellentéteként is értelmezhető. A NyiKola mindössze annyit módosított az előképen, hogy az üveg formáját egy kicsit átalakította, mégpedig… látják, amit én látok?



Akárcsak a februári képen, ahol eredetileg az alkoholra sújtott le „Kulturális forradalom” feliratú kalapáccsal a zord tekintetű proletár. Utódjának szemmel láthatólag sokkal több öröme telik a meghatározatlan tartalmú, de jellegzetes formájú üveg megsemmisítésében. Már ha megsemmisítésről van szó… mert a долбанем kifejezés egyszerre jelenti azt: „lesújtunk rá!” és azt: „kiürítjük!”


Kis segítségként minden naptárlap alján végigfut a NyiKola jelmondata: Квас – не Кола, пей НиКолу! „A kvasz nem kóla, igyál NyiKolát!”



„Egy cseppet sem!” – A NyiKola plakátjának eredetijét vízszintes formátuma miatt alulra helyeztem, s így maradt hely mellette, hogy a gesztus párhuzamaként beillesszem V. I. Govorkov ikonikus „Nyet!” (1954) plakátját, a Sztálin halála után újra meginduló antialkoholista kampány beharangozóját.


Ennek a naptárlapnak az eredetije szintén csak vízszintesen fér be alája. Az eredeti jelszó hamisítatlanul szovjet fordulat: „Az alkoholizmus a személyiség leépülésének útja!” A naptárlapon világosan látható alanyt már nem is szükséges külön megnevezni, így hát csak ennyi maradt: „A leépülés útja!”



„A spekuláns a leggonoszabb ellenség!”


„Még nem késő – állj meg!”


„A szomorú vég.” Erről egy divatos korabeli dal jut eszembe: „A börtön ablakába soha nem süt be a nap…”


„Allé hopp!”


„Ilyen ingatag alapon / akármilyen szilárdan kapaszkodj, / egész biztosan tönkremész!” A szöveg, úgy sejtem, idézet valahonnét, bár eredetijét sehol nem találtam. Aki tudja, mondja!


„Az alkohol az értelem ellensége”, hirdette az eredeti plakát. Az újról az „alkohol”-t már lehagyták, hiszen ki-ki láthatja rajta, mi az értelem igazi ellensége.


„El a bűnökkel!” A régi változat ehhez még azt is hozzátette: „Határozottan szakítunk a múlt maradványaival.” Az újról, amely a múltból nyeri legitimitását, ez már értelemszerűen lemaradt.


„Legyőzzük!” Hogy mit? A régi megmondja: „az italozást!” Az újon a kígyó feje már magáért beszél. De már az eredeti – minden bizonnyal az 1950-es években készült – plakát is vizuális áthallása egy 1930-as évekbeli politikai agitációs plakátnak: „Kiirtjuk a kémeket és diverzánsokat, a fasizmus trockista-buharinista ügynökeit!”



A végére hagytuk a naptár címlapját. Ezen ugyanis váratlanul az ellenség jelenik meg, hogy nekünk szegezze a döntő kérdést: „Vegyszer vagy élet?”

Hogyhogy? Mit keres egy ilyen mélységesen nemzeti lelkületű naptáron maga a fertő forrása, Uncle Sam?

Az első világháborús angol és amerikai toborzóplakát zseniális motívumát mások mellett az oroszok is felhasználták az 1917 és 1921 közötti polgárháború idején, mégpedig a fehérek éppúgy, mint a vörösök. Érthető módon nem a két alábbi fehér, hanem a Dmitrij Moor által 1920-ban rajzolt vörös változat („Te feliratkoztál önkéntesnek?”) vált éppolyan ikonikussá a Szovjetunióban, mint az eredeti változat Amerikában, olyannyira, hogy Moor a nagy honvédő háború idején új változatot rajzolt belőle „Te mivel segíted a frontot?” felirattal. Ezért aztán a Gorbacsov-féle 1985-ös antialkoholista kampány idején ennek meggyőző erejéhez folyamodtak a kampány „Mondj nemet az italozásra!” vezérplakátján. És ez a plakát szülte Gleb Androszovnak azt a népi ellenplakátját, amely az orosz alkoholisták örök kérdését szegezi szembe a nézővel: „Tisztelsz te engem?” [mert ha igen, akkor iszol velem.]




Ahogy a Nagy Honvédő Háborúban a szovjet hadsereg lépésről lépésre tanulta el a német haditechnikát és fordította azt a fasiszta fenevad ellen, úgy fordítja itt is a támadó ellen tulajdon fegyverét, az amerikai toborzóplakát mélységesen orosszá lett motívumát NyiKola, az élet pártján a vegyszerrel szemben. Háborúban és szerelemben nincs törvény.














Wang Wei kommentárja:

A legutolsó plakát Katalóniából a spanyol polgárháború nagy republikánus plakátjainak hagyományát juttatja eszembe. Ezek egyik legkreatívabb mestere
Josep Renau volt a maga jellegzetes fotómontázsaival, amelyek szatirikus éléből bőven kijutott a két nagy amerikai ikonnak, a Coca és Pepsi-Colának is, mint az alábbi példák mutatják (a The American Way of Life albumból, 1977):


Nincsenek megjegyzések: