Hamis barát


A postai bélyegzőkhöz gyakran fűződnek meglepő történetek. Az alábbi történetnél meglepőbbet azonban, ahogy az Index bulvárrovatában írnák, ma már nem fognak olvasni. Egy árverési szájton bukkant fel ma az alábbi tárgy:

„Poštovní úřad Ilnice feliratú cseh és szerb feliratos postabélyegző Ilnice albán település / cca 1910 Albania, Ilnice Czech postal station seal maker 36 mm”

Valóban történelmi pillanat, a „boldog békeidők” multikultijának betetőzése lehetett, amikor a festői szépségű balkáni hegyek között, a mai macedón határtól nem messze fekvő Ilnicë albán hegyi településen megnyílt az első postahivatal. És micsoda postahivatal! Kétnyelvű, cseh és szerb feliratos bélyegzővel, rajta az osztrák császári vagy az albán királyi kétfejű sas helyett a kétfarkú oroszlánnal. Mindez 1910-ben, négy évvel a Nagy Háború és nyolc évvel a nagy közép-európai határmozgások előtt. Milyen harmóniája a közép-európai népeknek! Ó, ha így maradt volna!


De hát nem maradt így. És talán nem is volt így soha. Hiszen honnan ered a helymeghatározás? Onnan, hogy a Google az „Ilnice” keresőszóra az albán hegyi falut dobja ki. Más eredmény nincs. Ha azonban józan ésszel belegondolunk, hol használhattak egyidejűleg hivatalos nyelvként cseh és cirill betűs feliratot a kétfarkú oroszlán égisze alatt, akkor rájövünk, hogy ez csakis az egykori Monarchia srévizavé átellenes másik sarkában, a Magyarországtól 1920-ban Csehszlovákiához csatolt Ruszinszkóban lehetett. S akkor már könnyű rátalálni a Nagyszőlőstől nem messze, az Ilnyicka-patak partján fekvő Iloncára (csehül Ilnice, ruszinul Ильниця, románul Ilniţa, mai ukrán hivatalos nevén Ільниця), amelynek persze a Google a pecséten szereplő egyetlen történelmi névalakját sem ismeri.

A nyelvészetben „faux-ami”, hamis barát az a szó, amely hasonlóan hangzik két nyelven, de valami egészen mást jelent. Mint a cseh Ilnice és az albán Ilnicë.  A fenti árverési leírás arra is rávilágít, hogy kellő körültekintés és forráskritika nélkül a Google is lehet a te hamis barátod.

Iloncáról nem találtunk egykorú képeslapot. Ez itt a szomszédos falut, a főúthoz és a vasúthoz közelebb eső, s ezért képeslap-vásárlókra inkább számot tartó Ilosvát ábrázolja. Végül is még mindig közelebb van oda, mint Ilnicë.

És Kő Pálnak (Péternek) köszönhetően most már Iloncáról is van képeslapunk, feltehetően az 1939-1944 közötti magyar világból, amikor a cseh világ multikultijának Ruszinszkóban végleg leáldozott.

5 megjegyzés:

Csakbetksszmk írta...

A Gugli elhiteti az emberekkel, hogy hozzáférnek a forrásokhoz, és okosak. Szerencsére még sok ember él, aki hierarchikus struktúrákban és papír alapanyagúakon is tud tájékozódni. Még.

Csakbetksszmk írta...

Csak a vasúti forrásokból kiindulva, néha nem tudom eldönteni, hogy Bukarest vagy Prága bénázott-radírozott többet toponímia dolgában a koncon. De aztán jött a SZU, meg Ukrajna, hogy tetézze, és ebben is a Kárpátaljának nevezett területek győzzenek.

Tamas DEAK írta...

Hejh, ha a cseh-jugoszláv korridor megvalósul, akkor lennének valódi ilyen pénzeink ! De folytatva a viccet (?), Ilonca közvetlen szomszédságában fekszik Szuhabaranka, ahol doktor Ágoston Gábor vizsgálóbíró szerint 1903 decemberében a világ első kozmikus emberrablása történt, egy Ivanku Petrovszki nevű embert több tanú előtt egy az égből leereszkedő gömb magába zárt és elvitt (én egy egyszerű gömbvillámra gyanakszom amúgy)
Lehet, hogy ez az érme valami hasonló fizikán túli összekötő kapocs Csehország és Albánia között.

Tamas DEAK írta...

Retró képek Kárpátaljáról.

KőPál írta...

Jó reggelt!
Minap írtam, nem mehetett át egy link, ami Iloncáról korabeli képeslapot tartalmazott,
próbálkozom újra!
Péter
https://gallery.hungaricana.hu/hu/SzerencsKepeslap/1190261/?list=eyJxdWVyeSI6ICJTWk89KFwiS1x1MDBlMXJwXHUwMGUxdGFsamFcIikifQ