Szombat délután a Metekhi-templomban

A Metekhi-templom kapujának szárköve nyolcszáz év alatt fényesre kopott a belépő hívek csókjaitól. A Tbiliszi közepén, a folyóparti sziklán magasodó templomot az 5. századi Vakhtang király, a város alapítója építtette palotakápolnájának. A mongol pusztítás után II. Demetrius 1278-1284 között az eredeti alaprajzzal és stílusban építtette újjá, ami akkor már archaikusnak számított: ez a historizálás egyik korai példája. A következő pusztításra 1937-ben került volna sor, amikor Berija a régi Tbiliszi felszámolása során ezt az emblematikus épületet is le akarta rombolni. Megmentésére a város értelmisége társaságot szervezett a festő Dimitri Shevardnadze vezetésével. Berija állítólag négyszemközt felajánlotta Shevardnadzénak, hogy ha beszünteti az ellenállást, megteszi a tbiliszi múzeum igazgatójának. A festő, aki erre nemet mondott, még abban az évben börtönben halt meg. De a templom valamiképpen megmaradt. Színháznak alakították át, majd a grúz értelmiségiek éhségsztrájkja nyomán 1988-ban adták vissza a grúz orthodox egyháznak.

A szombat az esküvők napja a Metekhiben. A templomkertben több pár és rokonsága is társasági életet él a sorára várva, a kapu előtt koldusok, cigányok, esküvői fényképészek remélnek bevételhez jutni. A templom egyetlen, kicsi terében egyszerre több szertartás is zajlik, miközben a hívők az ikonosztáznál imádkoznak, gyertyát gyújtanak az ikonok előtt, sorban állnak áldásért, a sarokba elvonulva gyónnak vagy tanácsot kérnek.