Borisz Kusztodijev: Maszlenyica, 1919
Már csak néhány óra, és a telet jelképező szalmabábu elégetésével és eltemetésével véget ér a Maszlenyica, a holnap kezdődő orthodox nagyböjt előtti utolsó hét. Ezen a héten húst már nem lehet enni, de tejet és tojást még igen. Ezért a hét ünnepi étele az ezekkel készült palacsinta, a блины, amelyről a másik nevét is kapta: Блинница, Palacsinta-hét. Ez a farsangi mulatságok hete, hagyományosan vásárokkal, szánkóversenyekkel, tűzugrással. Vasárnap pedig – ahogy ma egész nap az orosz interneten is – mindenki mindenkitől bocsánatot kér és mindenki mindenkinek megbocsát.
A Maszlenyica jelenete Nyikita Mihalkov A szibériai borbély c. filmjéből (1998).
A Moszkvai Történeti-Etnográfiai Színház rekonstrukciója
A Moszkvai Történeti-Etnográfiai Színház rekonstrukciója
Utazzon velünk!
Heti előadásaink
Atlantisz
Ántivilág
Csehország
Fényiratok
Ismerd meg a
Kaukázus
A Kelet képei
Könyvek, kiállítások, zene, film
Krím
Lwów/Lemberg
Mallorca
Odessza
Papírmúzeum
Perzsa levelek
A propaganda múzeuma
Temetők
Üzenet a falon
A zsidó örökség
7 megjegyzés:
Bozse moj!Épp ma este néztem meg újra A szibériai borbélyt. Ez a jelenet az egyik kedvencem!
Na milyen jó érzéked van hozzá, hogy mikor kell újranézni! :)
A Julián-naptár szerint hogy-hogy nem kezdődik később? Vagy ennyivel hosszabb a böjtjük? Azt tudom, hogy a gör.kat. tesóknál vasárnap kezdődött, nálunk meg ugye holnap (Hamvazószerda). De, hogy az ortodoxoknak is ekkor?
Hát már abból gyanút foghattál volna, hogy a görögkatolikusoknál is most kezdődött a nagyböjt, mert az ő húsvétjuk mindig az orthodoxokkal esik egybe.
A helyzet az, hogy orthodoxok ugyanúgy számítják a húsvét időpontját (tavaszi napforduló utáni első holdtölte), mint a katolikusok, csak ők a Julianus-naptár szerinti március 21-ét (a Gergely-naptár szerint április 3-át) tekintik a tavasz kezdetének. A két felekezet húsvétja tehát minden olyan évben egybeesik, amikor március 21. után április 3-án vagy annál később köszönt be az első holdtölte, mert az már az ő március 21-éjük utáni első holdtölte is.
Számomra azért evidens, hogy a két ünnep újra meg újra egybeesik, mert sok orthodox barátom és levelezőtársam van Oroszországtól a Balkánon és a Közel-Keleten át Egyiptomig, és minden évben tudnom kell, mikor kívánjak nekik Boldog Húsvétot. Ezért aztán emlékszem, hányszor egybeesett már a két ünnep az utóbbi évtizedekben (utoljára 2010-ben). Szabálytalanul ugyan, de kb. ötévente megismétlődik ez. (Éppen 1942-ben és 1943-ban két egymást követő évben is egybeesett, mintegy ösztönözve a megszállt galíciai és volhíniai területek vegyes felekezetű keresztényeinek szolidaritását…)
Ha már szóba került a görögkatolicizmus.
Ennek az ukrajnai dolognak van egy nagyon komoly egyházpolitikai, vallási vetülete. Nincsenek információim, de biztos vagyok benne, hogy Kirill pátriárkával az élen a pravoszláv egyház egy emberként támogatja Putyin akcióit, mert az ukránok személyében az elbitangolt uniátusokat is büntetni akarja. Ukrajna esetleges nyugati integrálódásával Róma Szent Oroszország küszöbéig nyomul! A gyűlölet kölcsönös, a Majdanon egy tüntető mondta: Сука православ!
Kösz! Mondjuk a magyarországi görkatok Gergely-naptárt használnak, úgy ahogy mi. Az ukrajnaiak gondolom nem. Ám így már látom, hogy hogyan eshet egybe a két húsvét. :)
"Mennyire elterjedt ez a szimbolika?
A keleti kereszténység is „tartja” a 40-et, egy műveletet azonban még betold, „odaát” a szombat sem böjti nap. Ezért egy héttel hosszabb a nagyböjt teljes időszaka."
Ahá!
Megjegyzés küldése