Vidám lengyel

Láttuk már, hogy Leo Rosten Vidám jiddis című értelmező szótára milyen megkülönböztetett figyelmet szentel az indulatszavaknak – aha! ojojoj! phü! húha! nu! – akár tizenöt, sőt tizennyolc jelentésárnyalatot is megkülönböztetve bennük, és egy-egy odaillő viccel illusztrálva őket. Például az aha szócskát:

Sokoloff úr húsz éve ugyanabban az étteremben vacsorázik a Második sugárúton. Mint mindig, most is húslevest rendel. A pincér kihozza, aztán menne vissza, de Sokoloff úr utánaszól: „Főúr!” – „Igen?” – „Legyen olyan kedves, kóstolja meg ezt a levest.” – „De hát Sokoloff úr, húsz éve jár ide, és még sosem panaszkodott.” – „Főúr”, ismétli Sokoloff úr csökönyösen, „kóstolja meg ezt a levest.” – „De hát mi a baj vele, Sokoloff úr?” – „Kóstolja meg, kérem.” – „Rendben”, áll rá a pincér. „De… egy pillanat. Hol a kanál?” – „Aha!”, mondja Sokoloff úr.

Ugyanott azt is láttuk, hogy a Vidám jiddis, ez a mágikus könyvecske képes anélkül megihletni szerzőket, hogy valaha is olvasták volna, például Raj Tamást a 100+1 jiddis szó megírására. Most újabb példát láthatunk erre, az Assimil kiadó Barbara Kuszmider által írt lengyel nyelvkönyvéből:

1. Proszę pana. Może pan pozwolić na chwilę? 2. Słucham, czym mogę służyć? 3. Czy może pan spróbować tej zupy? 4. A co, niedobra? Może podać inną? 5. Po prostu, proszę jej spróbować. 6. Nie smakuje panu? 7. Niech pan sam spróbuje. 8. Mamy inne dania. Zaraz podam kartę. 9. Nie, dziękuję. Nie chcę nic innego. 10. Polecam panu doskonały bigos. 11. Prosze tylko, żeby pan spróbował tej zupy. 12. No dobrze, skoro pan nalega… Ale jak mam spróbować, przecież nie ma łyżki!

1. Bocsánat. Megenged egy pillanatra? 2. Természetesen, miben segíthetek? 3. Megkóstolná ezt a levest, kérem? 4. Ó, nem jó? Hozhatok helyette egy másikat? 5. Egyszerűen, csak kóstolja meg. 6. Nem ízlik önnek uram? 7. Csak kóstolja meg! 8. Vannak más fogásaink. Máris hozom az étlapot. 9. Nem, köszönöm. Nem akarok mást. 10. Javasolhatnék egy tökéletes tésztát? 11. Csak legyen kedves végre, kóstolja meg ezt a levest. 12. Na jó, ha az úr ragaszkodik hozzá… Dehát hogy kóstolhatnám meg, hát nincs kanál!

Éppen csak a poén, a párbeszédet hajszálpontosan lezáró aha! hiányzik. Pedig hát indulatszavakban a lengyelben sincs hiány.


(A kezdőkép az elegáns odesszai Fanconi kávéházat, a zsidó üzletemberek egyik törzshelyét ábrázolja a századfordulón. A kép ma kinagyítva az odesszai zsidó múzeum egyik falát borítja. Felakasztva rá az eredeti étkészletből megmaradt egyetlen kiskanál látható, amelyet az egyik törzsvendég örökösei küldtek haza Amerikából a múzeumnak. Az összes többinek lába kélt az 1917-es forradalom alatt.)