Filantrópia

A News Chronicle 1945. május 2-i kiadását „a 15 valaha megjelent legikonikusabb újságcímlap” között tartják számon.

Fantáziaszegény scifik és alternatív történetírások örökzöld témája, hogy a Führer túlélte a háborút, és Argentínában tisztes polgárként éli életét, szovjet börtönben sínylődik, vagy titkos bázison készülődik a visszatérésre. Az alábbi fotódokumentum azonban minden kételyt eloszlat. Adolf Hitler igenis meghalt és eltemették. Mégpedig a bukaresti zsidó temetőben, 1892. október 26-án.

Aici se odichneşte remăşiţele mortuare ale reposatului

ADOLF HITTLER

încetat din viaţă la 26 octombrie 1892, în etate de 60 de ani.

Rugaţi-vă pentru dânsul

Itt nyugszanak

ADOLF HITTLER

földi maradványai

aki elhunyt 1892. október 26-án, életének 60. évében.

Imádkozzatok érte.

A megdöbbentő híradást néhány hete röppentette fel a 20minutos.es portál, s egyelőre még csak spanyol szájtokon terjed. Információi alapján azonban nem volt nehéz rákeresni, hogy a spanyol portál forrása az egyébként is kiváló Un vallekano en Rumania spanyol nyelvű bukaresti blog július 29-i bejegyzése volt, amely pedig bevallottan a frontpress.ro tavaly október 12-i román nyelvű hírét vette át.

A román portál a maga részéről a jeles bukaresti judaista szerző, Marius Mircu (1909-2008) Filantropia, un cimitir plin de viaţă (Filantrópia, egy élettel teli temető) könyvére hivatkozik, amely a Filantrópia askenázi temetőről, a legnagyobb bukaresti zsidó temetőről szól. (Külön temetője van a szefárd zsidóknak, a Giurgiului, és a holokauszt idejéig egy 17. századi régi zsidó temető is létezett a Sevastopol úton: mindezekről a Metropotam várostörténeti szájt ad rövid összefoglalást.) A hivatkozás szerint a zsidó temető egy alkalmazottja véletlenül fedezte fel a növényzettel benőtt sírt a 40-es években, a fasiszta Antonescu-kormány idején, és a lehetséges következményektől félve levéste róla a román feliratot, csak a hébert hagyva meg rajta. Csupán 1987-ben rendelte el Moses Rozen akkori bukaresti rabbi a felirat helyreállítását.

A román portál azt állítja, hogy a korabeli Bukarestben nem élt Hittler nevű zsidó család, s hogy Adolf Hittler az egykori osztrák Bukovinából vándorolt be Bukarestbe. Sőt továbbmenve azt feltételezi, hogy a szó nem is az elhunyt családnevét, hanem foglalkozását jelölte, s a német „Hütler”, kalapos szó romlott változata lenne. A feltételezés azonban több sebből vérzik. Egy román nyelvű sírfeliratban miért írták volna németül az elhunyt foglalkozását, ráadásul a modern Hutmacher helyett archaikus kifejezéssel, még azt is romlottan, és hogy a tévedésre feltegyék a kalapot, véletlenül családnévként?

A 20minutos.es portál azonban már azt állítja, hogy Marius Mircu a bukaresti levéltárakat átkutatva fedezte fel, hogy Adolf Hittler kalapos volt, s kalapkészítő műhelye és boltja is volt Bukarestben. Hogy Mircu tényleg ezt állítja-e, azt egyelőre lehetetlen kideríteni. Hivatkozott könyve ugyanis akkora ritkaság, hogy a sírról szóló cikkeket leszámítva mindössze két előfordulását találjuk az egész neten. Bákóban, azaz Bacăuban jelent meg 2001-ben az Egal kiadónál, s a világon mindössze három könyvtárban találtunk belőle példányt: a Library of Congressben (hibás kiadási hellyel), a British Libraryben és a jeruzsálemi nemzeti könyvtárban. Két Sheng megpróbálja megszerezni könyvtárközivel, s amíg ez nem sikerül, addig holtponton maradunk a kalaposság forrását illetően.

Csak közbevetőleg jut eszembe, hogy erdélyi könyvesboltokban a helyi és magánkiadványok sokaságát látva mindig arra gondolok: vajon mi jut el ezekből magyarországi könyvtárakba? Aki nem jár ki rendszeresen vásárolni, vajon hol férhet hozzá ehhez a sokszínű és izgalmas könyvkultúrához? Valószínűleg sehol, ahogy Mircu monográfiájához sem.

De aki keres, az talál, ha nem is mindig azt, amit keres. Egy hónappal a frontpress.ro tudósítása után az inpolitics.ro is átvette a hírt, többé-kevésbé megismételve azt. A hír mellé azonban – minden megjegyzés nélkül – egy illusztrációt is mellékeltek, szemmel láthatólag egy régi újságból, amelyik a sír képe mellett az alábbi szöveget közli:

Mormântul lui Adolf Hittler din Bucureşti Evreii americani comentând atitudinea dictatorului german faţă de cetătenii de rassă semită, au emis părerea că Hitler trebue să fie evreu, deoarece in decursul istoriei cei mai mari asupritori ai israeliţilor au fost renegati. Astfel o pildă printre cele mai ilustre o alcătueşte marele inchizitor Torrequemada, care era evreu botezat. In consecinţă americanii au făcut apel la comunităţile evreeşti din toată lumea să cerceteze dac’a existat o familie austriacă, Hitler, înrudită cu cancelarul german. Un evreu bătrân din Alexandria (Egipt) şi-a amintit c’ar fi cunoscut în România cu patru cinci decenii in urmă pe un oarecare Hitler. S’a adresat rabinului dr. Niemerower din Bucureşti, care de fapt a găsit în cimitirul Filantropia un mormânt datat 26 Octombrie 1892 şi a cărui piatră funerară o reproducem în ilustraţia noastră. (*) Mormântul e ai lui Adolf Hittler, supus austriac. El a venit în România din părţile Poloniei de azi şi s’a angajat cu portar la hotelul Boulevard. E probabil că nu există nici o legătură intre decedatul Adolf Hittler şi cancelarul german. Oricum insă, se dovedeşte că numele Hitler poate fi şi un nome evreesc şi că ipoteza ca în vinele cancelarului german să existe sânge semit, nu este exclusă. Dealtminteri aceasta n’ar avea absolut nici o importanţă. *) Mormântul poartă no. 9 şi se găseşte în rândul al 18-lea. Se găseşte în locul unde sunt îngropaţi săracii.

Adolf Hittler sírja Bukarestben Az amerikai zsidók a német diktátornak a sémi fajjal szembeni magatartását kommentálva annak a véleménynek adtak hangot, hogy Hitler zsidó kell legyen, minthogy a történelem folyamán az izraeliták legnagyobb elnyomói mindig renegátok voltak. Ezek egyik legjelesebb példája Torrequemada nagy inkvizítor, aki kikeresztelkedett zsidó volt. Az amerikaiak ezért világszerte felhívással fordultak a zsidó közösségekhez, hogy nézzenek utána, nincs-e a német kancellárral rokon, Hitler nevű osztrák [zsidó] család. Egy idős alexandriai (Egyiptom) zsidó emlékezett rá, hogy négy-öt évtizeddel korábban ismert Romániában egy bizonyos Hitlert. Dr. Niemerower bukaresti rabbihoz fordult, aki valóban talált a bukaresti Filantrópia temetőben egy 1892. október 26-i dátumú sírt, amelynek sírkövéről itt felvételt közlünk. (*) A sír Adolf Hittler osztrák állampolgáré, aki Lengyelországból jött Romániába, és a Boulevard szálló portásaként alkalmazták. Valószínű, hogy nincs kapcsolat az elhunyt Adolf Hittler és a német kancellár között. Minthogy azonban ezek szerint a Hitler név zsidó is lehet, nincs kizárva az a lehetőség, hogy a német kancellár ereiben sémi vér is csörgedez. Mindazonáltal ennek abszolút semmilyen jelentősége sincs. *) A sír a 9. számot viseli, és a 18. parcellában található. Azon a helyen fekszik, ahol a szegények vannak eltemetve.

Mikori lehet ez a híradás? Hitler „német kancellárként” való említése és a Hittler halála óta eltelt nem több mint négy-öt évtized az 1930-as vagy 40-es évekre utal. A Niemirowerre tett hivatkozás még jobban behatárolja a lehetséges dátumot: a nagy reformpárti főrabbi, a román szenátus tagja és az egész romániai zsidóság két világháború közötti szellemi vezetője 1939. november 18-án hunyt el. A cikk tehát valamikor a 30-as évek második felében, a Károly király alatti viszonylag németellenes időszakban születhetett, még mielőtt 1940-ben a Besszarábia és Észak-Bukovina szovjet annektálását, illetve Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kísérő belpolitikai válság a németbarát Antonescu-kormányt hatalomra juttatta volna. Az új kormány alatt, amely szervezett pogromokkal közel 400 ezer zsidó halálát okozta Romániában és a románok által megszállt szovjet területeken (többek között Ogyesszában), lehetetlen lett volna ilyen frivol hangon írni a Führerről. Sőt nagyon valószínű, hogy Mircu fabulálásával ellentétben a sírkövet sem véletlenül fedezte fel a temető alkalmazottja, hanem a bukaresti zsidóság tudatosan igyekezett eltüntetni a provokatív sírfeliratot, amelynek néhány évvel korábban a fenti újságcikk talán túlságosan is nagy hírverést csapott.

Ha közelebbről megnézzük a sír egykori képét, láthatjuk, milyen alapos munkát végeztek.


Ez a sírkő csak főbb vonalaiban egyezik meg azzal, amelyet a mai fotókon látunk. Úgy tűnik, hogy nemcsak a román feliratot, hanem minden feliratot és faragványt teljesen lecsiszoltak róla, és 1987-ben mindent újra faragtak. A román szöveg tartalmán nem változtattak, de tipográfiáján igen, akárcsak a homlokzati faragványon: ez jóval kisebb lett, mélydomborművűre faragták, és egy nyolcágú csillag került fölé. Az eredeti, klasszikus tipográfiájú héber szöveget is hitványabbra faragták, de ennek szövege is változatlan maradt:

איש יקר הר

אברהם אליהו

במוה' שמואל

נפ' ביום כ' חשון התרנג

ת'נ'צ'ב'ה

A drága férfiú, rabbi

Avraham Elijahu,

tanítónk, rabbi Smuel fia.

Elhunyt 5653. hesván 20-án.

Legyen lelke bekötve az élők kötelékébe.

5653. hesván 20-a 1892. november 10-nek felel meg. Igaz, Románia csak 1919-ben tért át a Gergely-naptárra, s a dátum a Julianus-naptár szerint valóban lehet október 26. Viszont a felirat szerint az elhunyt rabbi volt, mégpedig maga is rabbi fia. Vajon látta-e ezt Marius Mircu, s ha igen, hogyan egyeztette össze a kalapossággal? És mindezt a portássággal a Boulevard szállóban? Ahogy vizsgálódunk, úgy nő egyre nagyobbra a zűrzavar. „Szép életet élt Adolf Hittler”, mondaná Piszkos Fred, „de hányatott halála volt.”