Bale!


Andreának, születésnapra
Bale. Sok nyelven jelent valami jót: perzsául igent, spanyolul okét (vö. latin valet), isztriai horvátul egy kétezer éves gyönyörű kisvárost, olasz lakói nyelvén Vallét, amelyet a római legionáriusok annak idején in valle alapítottak, egy völggyel beljebb a tengerparttól, a legfontosabb isztriai római kikötő, Pola védelmére a Karszt hegyeiből hisztérikusan támadó hiszterekkel szemben. A városka azóta felvette a kereszténységet, hol ellenállt, hol engedett az uszkok kalózok ostromának, megörökítette Casanova ittjártát egy emléktáblán, és valahogy elkerülte a foibe, a Tito partizánjai által karsztbarlangokba lőtt olasz lakosság rettenetét. Alapjában semmi se történt.

bale1 bale1 bale1 bale1 bale1 bale1 bale1 bale1 bale1 bale1 bale1 bale1 bale1 bale1

A középkori falak labirintusának közepén a Castel áll, az egykori római őrtoronyból lett középkori vár, körötte két gyűrűnyi római utcával, az egész nem lehet több száz méternél. Ahol a külső gyűrűből a Borgo, a külváros felé elágazik az út, ott áll a térképen 27-es számmal jelölt Szent Ilona templom, jellegzetes olasz gótikus kápolna, torony nélkül, háromszögű homlokzattal.


Hanem ezen az olasz kisvárosokban megszokott homlokzaton valami nagyon szokatlant látunk.


A kereszt és a hatágú csillag együttese számos útikönyvírót kergetett már reménytelen talmudi spekulációkba. Fehér György Isztriája, és az aranyszájú Szarka Sándor, az útikönyv-frázisok felülmúlhatatlan zsonglőre Horvát tengerpart-ja egyaránt szentül állítják, hogy az imaházat katolikusok és zsidók évszázadokon át közösen használták, innen a kettős jelzés.


Ezt azonban csak olyasvalaki állíthatja, aki személyesen nem használt már sem katolikus, sem zsidó imaházat. Túl azon, hogy a középkorban a keresztények többnyire még egyazon városban sem szívesen viselték el a zsidókat, hát még egyazon templomban, s a zsidók sem örömmel énekelték volna a mi Istenünk, az Örökkévaló egyetlenegy-et olyan helyen, ahol minden jelképben ennek káromlását látták, hogyan ünnepelhették volna például pészachot, amikor még a magánházakat is meg kell tisztítani minden erjedésre hajlamos gabonától, olyan helyen, ahol az oltáriszentségnek állandóan ott kell lennie a kenyér színe alatt?


Azonkívül a Jewish Encyclopedia szerint Baléban soha nem éltek zsidók. Az isztriai városi tanácsok öt helyen – Isolában, Piranóban, Rovignóban, Polában és Vegliában – engedélyezték egy-egy vagyonos család letelepedését pénzkölcsönzés céljára, ám a 17. századtól kezdve az isztriai polgárság által felállított „monti di pietà”, azaz zálogházak fokozatosan átvették a szerepüket, s ez a kevés számú zsidó is Triesztbe vonult vissza a félszigetről.


A Mazsikével bóklászunk a középkori város utcáin, le vagyunk nyűgözve ettől a kis ékszerdoboztól, és próbáljuk megfejteni a liturgikus talányt. A katedrálisban éppen mise kezdődne, de késik, mert én tartom fel a sekrestyében a papot. „Mit tud erről?” „Az az igazság, én nem vagyok idevalósi, a szomszéd városból járok át misézni. De nekem is feltűnt már. A hívek azt mondják, azért tették rá a Dávid-csillagot, mert Szent Ilona zsidó volt.” Elkéri az e-mail címemet, hogy utánajár, és értesít a megfejtésről.


E-mailt még nem kaptam, s nem volt szívem megmondani, hogy Szent Ilona császárné nem volt zsidó. Ha történetileg nem is helytálló, ha liturgikusan lehetetlen is a dolog, talán mégis jobb, ha a helyi lakosok szemében Jézus Krisztus és Szűz Mária mellett egy harmadik zsidó is erősíti a keresztények és zsidók összetartozását.

bale2 bale2 bale2 bale2 bale2 bale2 bale2 bale2 bale2 bale2 bale2

9 megjegyzés:

Gabor írta...

"aranyszájú Szarka Sándor, az útikönyv-frázisok felülmúlhatatlan zsonglőre" :D

Gabor írta...

Nem úgy ismerlek, mint aki hagyja, hogy egy ilyen rejtély örökre az maradjon...

Studiolum írta...

Hát nem is. Ez most csak egy helyzetjelentés :)

Tamas Deak írta...

Ide is megyünk?

rizikat írta...

Hasonló csodát láttunk a bahcsiszeráji káni palotában, ott a a mihráb fölött volt a Dávid-csillag.

Dorka írta...

És ahhoz a kézenfekvő magyarázathoz mit szóltok, hogy azt jelöli a Dávid-csillag, hogy Jézus zsidó volt?

Studiolum írta...

Igen, a hatágú csillagot eredetileg az iszlám használta „Salamon pecsétje” néven, azért van itt a káni palotában, pont a mecset káni trónusa fölött. Csak a 14. századtól vált zsidó jelképpé, vö: http://en.wikipedia.org/wiki/Seal_of_Solomon

Petrus Augustinus írta...

Igen valami hasonló jelképiségre gondoltam én is, csak katolikus környezetben: Tamás, amikor Galíciában a lengyel katolikus temetőben sétáltunk az egyik síron megláttam egy Dávid-csillagot, megkérdeztem, hogy akkor ez egy zsidó család? Mondtad, hogy nem, ez egy katolikus temető, valószínüleg ószövetségi identitás/nosztalgia miatt van kint, hiszen ne felejtsük, Dávid király családjából származott Krisztus és az Egyházat szimbolizálja a 'Sion lánya' megnevezés is a Szentírásban a Szent Hagyomány szerint, és az etióp császárok is magukat Júda/Sion Oroszlánjának tartották (a Sába királynőtől való származás miatt), a címerbe/sokszor inkorporálva a Dávid-csillagot is. Láthatjuk ezt máshol is katolikus környezetben e.g. Esztergom mint az (Új) Magyar Sion (cf. Prohászka folyóiratának címe). Barokk katolikus templomokban is látható sokszor a tetragrammaton héber betűkkel kiírva, meg a Tízparancsolat is.

Szóval nem lehet, hogy ez egyszerűen szimplán egy katolikus dolog, és semmi más?

Tamas DEAK írta...

E rejtély megfejtetett?