Müteferrika Iránban

Az oszmán birodalom Ibrahim Müteferrika idejében. Mercator 17. század végi térképlapját,
amelynek részleteit Müteferrika-szájtunk háttereként használtuk,
ajándékba adjuk olvasóinknak (10.2 MB!)

Ibrahim Müteferrika, a magyar származású első török nyomdász, aki az erdélyi Kolozsvárról elindulva megjárta Nyugat-Európa protestáns egyetemeit, majd Konstantinápolyba költözött, s később tolmácsként működött a Balkánon, majd élete végén diplomataként a Kaukázusban, olyan hatalmas területet járt be életében, mint kevesen az ő idejében. Részletesen ismerte a perzsa birodalmat is, legalábbis erre utal első nyomtatott munkája, Perzsia alábbi térképe (1529). De hogy vajon személyesen is járt-e Perzsiában, azt nem tudjuk, s a két birodalom közötti korabeli diplomáciai viszonyokat tekintve az a valószínűbb, hogy nem.


Müteferrika csak az 1390. év âbân hó 15-én, azaz a hitetlenek időszámítása szerint 2011. november 6-án, tegnapelőtt déltájban érkezett meg Iránba. Sárközi Miklós Teheránban kutató iranológustól kaptuk a hírt, hogy két előkelő perzsa akadémiai szájton is hírt adtak az általunk készített magyar akadémiai Müteferrika-szájtról, amelyen a tudós életrajza mellett fokozatosan tesszük közzé az általa kiadott török ősnyomtatványok elektronikus facsimiléjét is. A két hír szövege jobban megnézve ugyanaz. Magyar fordítása mellett a perzsa eredetit is idézem, hátha idetéved rá néhány kóbor perzsa olvasó.

ابراهيم متفرقه و نخستين چاپخانه اسلامي

نخستين چاپخانه اسلامي در كشور عثماني، در 11 جمادي الاول 1140 قمري/ 14 دسامبر سال 1727 ميلادي، بدست ابراهيم متفرقه، اسیر زادة مجاري مسلمان شده باز شد. بين سالهاي1142 تا 1155 قمري/ 1729 تا 1742 ميلادي جمعا 16 كتاب چاپ كرد. وسایل چاپخانه از فرانسه، گراورها از هلند، و پرسنل از اتريش مي آمدند.

هرچند دانشمندان تركيه توجه خاصي به ابراهيم متفرقه و آثار او داشته اند، اينك دانشمندان مجاري نيز او را مورد توجه قرار داده اند. سايت ابراهيم متفرقه زندگي و آثار او را بزبان انگليسي و مجاري مورد بررسي قرار ميدهد.

Ibrahim Motafareghe és az első iszlám nyomda

Az első iszlám nyomdát az oszmán birodalomban 1140. jumadi al-awwal hó 11-én / 1727. december 14-én nyitotta meg Ibrahim Motafareghe, az iszlám hitre áttért magyar fogoly. 1142 és 1155 / 1729 és 1742 között összesen 16 könyvet nyomtattak itt. A nyomda berendezése Franciaországból, a metszetek Hollandiából, a személyzet Ausztriából érkezett.

Noha a török kutatók különleges figyelmet szentelnek Ibrahim Motafareghének és művének, a magyar kutatók csak most kezdtek el felfigyelni rá. Az Ibrahim Motafareghe szájt angol és magyar nyelven vizsgálja életét és művét.


A perzsa szöveg Müteferrika nevét a MTFRQh mássalhangzókkal írja át, amelyet nem tudom, hogyan ejt egy perzsa olvasó. Én az ugyanígy, csak szóvégi h nélkül írt „motafaregh”, ʻszétszórt’ kiejtése alapján tippelek erre az átírásra. S noha a tudós recenzens is kissé szétszórt volt – úgy tűnik, nem ért le a menüben Karácson Imre nevéig, aki a századfordulón mindenki másnál előbb kutatta Müteferrika nyomait a konstantinápolyi levéltárakban, nem ejt szót a török nyelvű életrajzról, és az erdélyi nyomdász isztambuli tartózkodásának okát is egyértelműen a hadifogságban jelöli meg, figyelmen kívül hagyva az életrajzban felvetett és valószínűbb újabb lehetőségeket –, mindenképpen nagy szó, hogy az erdélyi magyar nyomdász első ízben jutott most el az iráni tudomány világába. És vele együtt egy kicsit mi magyarok is.

Perzsa tudós (Hadzsi Mirza-Ughazzi). John Clark Ridpath With the World’s People, 1912 c. könyvéből

8 megjegyzés:

Szabi írta...

"A perzsa szöveg Müteferrika nevét a MTFRQh mássalhangzókkal írja át, amelyet nem tudom, hogyan ejt egy perzsa olvasó. Én az ugyanígy, csak szóvégi h nélkül írt „motafaregh”, ʻszétszórt’ kiejtése alapján tippelek erre az átírásra."

A perzsa MTFRQH nem a név átírása, hanem a név eredeti változata. Legalábbis az oszmánliban is Q-val írták, a -H pedig a szóvégi -a, -e rendes jelölési módja.

Studiolum írta...

Szabi, ne haragudj, hogy ezt kell írnom, de a Müteferrika-honlap elkészítése után (amelynek során jó néhányszor láttam a nyomdász nevét oszmán törökben leírva), amellett jó szintű perzsa, arab és oszmán-török tudással mindez számomra is evidens.

A kérdésem nem erre vonatkozott. Hanem arra, hogy ha egy perzsa olvasó a متفرقه nevet leírva látja, vajon hogy ejti ki.

Szabi írta...

Jó kérdés, de nyilván nem oszmánli kiejtéssel, hanem valószínűleg jól tippeltél. Elég valószínűnek tűnik, hogy amúgy eredetileg perzsa név/etimonról van szó, és az Ü-E-E-I-A a török olvasata a névnek az oszmánli írás msh.-kal jelölte magánhangóharmónia olvasata alapján.

De vajon a 18. században, amikor a Portán a perzsa nyelv mindennapi társ volt, maguk őt Müteferrikának hívták, vagy Motafareghének (és a Müteferrika csak mechanikus átírással jött-e létre idestova 100 éve), ez itt az érdekesebb kérdés. -- A témával alaposan foglalkozva neked talán ez evidens, s csak nekem kérdés.

Studiolum írta...

Én inkább azt hiszem, hogy mindkét nyelv az arab ʻmutafarriq-’, ʻkülönböző’ szót kölcsönözte (vö. müteferrika mint „különféle feladatokkal megbízott udvari tisztviselő”), és mindkettő a maga hangtani szabályai szerint alakította át. Gondolom, hogy amikor a portai tisztviselők az egyik nyelven beszéltek, akkor az egyik, a másik nyelven a másik módon ejtették ugyanazt a szót, és nem úgy tettek, mint az arabul nem tudó perzsák, akik valami egészen hihetetlen perzsa kiejtést követve recitálják a Korán arab szövegét…

Szabi írta...

Na, látod, itt üt be, hogy míg perzsából leges-legalapvetőbb ismereteim azért vannak, az arabhoz már végképp nem konyítok.

Hogy adott nyelvben egy szót hogy ejtettek, evidensnek tűnik. A kérdés, vajon mennyire vált *névvé* a tisztség Ibrahim esetében, és ha névvé vált, vajon érvényesülhetett-e rá a váltakozás, s ha nem, melyik kiejtés lehetett a hangalakja... -- Ez számunkra bizonyára már kideríthetetlen, ehhez a Porta művelődéstörténésze kéne azt hiszem, s lehetőség szerint egy, aki nyelvészeti ismeretekkel is rendelkezik.

Studiolum írta...

Szerencsénkre a Müteferrika-oldal készítése során éppen volt egy oszmán-törökül kiválóan tudó portai művelődéstörténész külső szakértőnk, Dávid Géza, s ő is megerősítette mind a kiejtést, mind azt, hogy ez a hivatalnév gyakran vált ragadványnévvé. Épp az is a bajunk Müteferrika esetében, hogy a 17. század második és a 18. század első felében több Ibrahim Müteferrika is előfordul az okmányokban, és nem mindig egyértelmű, mikor utalhat a név a mi emberünkre.

ribizlifozelek írta...

Müteferrika konstantinápolyi szobra:

http://www.flickr.com/photos/aniko_attila/256075673/

Studiolum írta...

Nagyon köszönöm! És ott jobbra látszik is az a fantasztikus könyves bazár, amelyről korábban írtam.