Édentől keletre

Reggel Shaxiban, a Keleti Kapunál

Tudjuk, mennyire elbűvölte Jorge Luis Borgest a kínai kultúra, még ha csak távoli tisztelettel, vagy olykor ironikusan, maga gyártotta apokrifok révén viszonyult is hozzá. Ezért bűvöl el minket is ez a látvány, amely a Nagy Falon túl fogadott minket egy teaház kis falán, Shaxi yünnani városkában, a Keleti Kapu mellett, végtelen távolságban az európai utazók megszokott útvonalaitól. Itt, ahol a legkevésbé várnánk, maga Borges szól hozzánk, mégpedig a legékesebb spanyolsággal. Ez a kép önmagában is bizonyíték rá, hogy a világ nem más, mint egy végtelen könyvtár, vagy ahogy Stéphane Mallarmé mondta: „Tout, au monde, existe pour aboutir à un livre” (Minden a világon azért létezik, hogy könyv váljék belőle). Legalábbis a mi világunkban.

Shaxi. Spanyol nyelvű felirat egy teaház falán, amelyet J. L. Borgesnek szokás tulajdonítani: „Mindig úgy képzeltem, hogy a Paradicsom valamiféle könyvtár.” A kínai szöveg szabad fordítás: „Ha létezik Paradicsom, az olyan kell legyen, mint egy könyvtár”.



A globalizáció korában azonban a Borges által leírt bábeli könyvtár is új árnyalatokkal gazdagodik. Ha rákeresünk az interneten erre a mondatra, amelyet a Nyugattól távol eső kínai kisváros egy falára írtak, sok száz oldalt találunk, amelyek feketén-fehéren bizonyítják, hogy szerzője Jorge Luis Borges. Mindazonáltal ebben a formában nem tőle származik. Ami az ő írásai közül a legközelebb áll hozzá, az a Poema de los dones néhány sora: „Lento en mi sombra, la penumbra hueca / exploro con el báculo indeciso; / yo, que me figuraba el Paraíso / bajo la especie de una biblioteca” („Saját árnyékomban a vak félhomályt bizonytalan bottal tapogatom lassan, én, aki a Paradicsomot mint könyvtárat képzeltem el.”) A graffiti szerzőjének mentségére legyen mondva, hogy a mondást nem tulajdonítja konkrét szerzőnek. S a toll és tintatartó is jóval régebbi korokra utalnak. De ki és miért írt fel egy borgesi apokrifot spanyol nyelven egy kínai falra?

A teaház a kora reggeli órán még zárva volt, s lovaink már türelmetlenül nyerítettek a Keleti Kapunál. Indulnunk kellett tovább északra, a tibeti hágók felé, a tea és ló útján. De visszatérünk még, hogy megfejtsük a talányt, s hírt adjunk róla, ebből a feléből a világnak, a bábeli könyvtárnak.

A Qing-kori színház Shaxi piacterén, a Keleti Kapu mellett. Aki akar, napról napra velünk tarthat utunkon

3 megjegyzés:

Kálmán Dániel írta...

Nagyon szép! szinte sajnálok pontosítani... más szavakkal, de mégiscsak szerepel ez a mondat Borgesnél, A vakság című esszében, csodálom, hogy keresésre nem lett meg: "Én mindig is könyvtárfélének képzeltem el a paradicsomot." / "Yo siempre me había imaginado el Paraíso bajo la especie de una biblioteca." (hu / en (pdf) / es )

Kálmán Dániel írta...

Úgy értem, mint ami közelebb áll az apokrif-idézethez.

Endre Somos írta...

Bár csak érintőlegesen kapcsolódik, de nekem Laurie Anderson amerikai énekesnő World Without End című számának egyik sora jutott eszembe:
Mikor apám meghalt, az olyan volt, mint mikor leég egy egész könyvtár. (When my father died it was like a whole library had burned down.)
Számomra kevés dolog írt le egy érzést ennyire pontosan.