Szentiván


Június 24. Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent János születésének ünnepe. Az ünnep a nyári napforduló tájára esik, s a nyugati egyházban éppen fél évvel előzi meg János ifjabb unokatestvérének, Jézusnak a téli napfordulóra helyezett születésnapját. Az egybeesés és a nappalok hosszának ekkor kezdődő növekedése illetve csökkenése szépen illusztrálja Keresztelő Szent János mondását: neki növekednie, nekem pedig kisebbednem kell (Jn 3,30), amit kétezer év prédikátorai bőségesen ki is aknáztak.

Az elmúlt hónapokban tett keleti útjainkon jó néhány olyan Keresztelő Szent János-ábrázolással találkoztunk, amelyeknek ikonográfiája meglehetősen szokatlan a nyugati néző számára. Az ünnep jó alkalom ezek bemutatására.


Hogy Szent János kezében hordozza tulajdon levágott fejét, miközben a másik, nyakán lévő fejével ránk néz, mint ezen a grúz ikonon, óhatatlanul is azt a Ráth-Végh István majd Umberto Eco által idézett középkori kolostori ereklye-katalógust juttatja eszünkbe, amelyben egyebek között Keresztelő Szent János gyermekkori koponyája is szerepelt. Természetesen egyetlen orthodox hívő sem gondolja, hogy Keresztelő Szent Jánosnak két feje lett volna. Az ikon nem a szentek evilági portéja, hanem transzcendens és örökkévaló lényük megjelenítése. A hívő számára nagyon is lehetséges, hogy a szent túlvilági alakjában megjelenve rámutasson e világban tisztelt ereklyéjére, mint az meg is történt a Keresztelő Szent János fejereklyéjének megtalálásáról szóló legenda szerint. A tálban fekvő fej utalás egy létező ereklyére, amelyet 1204-ig a konstantinápolyi palotakápolnában, Bizánc kifosztása óta pedig az amiens-i székesegyházban őriznek. Másfelől a levágott fej a szent attribútuma is, mártírhalálára utaló jelkép. Egyes 16. századi görög ikonokon János a mennyekben megjelenő Krisztus felé fordul, s a földön heverő koponyaereklyéjére mutatva ezt a feliratot tartja a kezében:

„Látod, ó Isten Igéje, mit kell elszenvedniük azoknak, akik bírálják a tisztátalanok vétkeit? Lásd, ó Megváltó: Heródes, minthogy képtelen volt elviselni a bírálatot, levágatta fejemet.”

A fenti ikon írásszalagján, a szent másik attribútumán nem ez a szöveg szerepel, hanem az, amit ő maga hirdetett Máté evangéliuma szerint. Hogy megértsük, a grúz ikon helyett nézzük inkább egyházi szláv nyelvű moldovai változatát a nemrég látott suceavițai kolostorból.


„Покайтеся, приближибося Царствие Небесное.” – „Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa.” (Mt 3,2)

Az orthodox ábrázolás másik különlegessége, hogy János szárnyakat visel, mintha angyal volna. És valóban erről van szó. Márk evangéliuma ugyanis így mutatja be őt:

Ἰδοὺ ἀποστέλλω τὸν ἄγγελόν μου πρὸ προσώπου σου, ὃς κατασκευάσει τὴν ὁδόν σου: φωνὴ βοῶντος ἐν τῇ ἐρήμῳ, Ἑτοιμάσατε τὴν ὁδὸν κυρίου, εὐθείας ποιεῖτε τὰς τρίβους αὐτοῦ.

„Íme elküldöm küldöttemet/angyalomat színed előtt, aki elkészíti utadat. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit.”


Az ἄγγελος elsősorban „küldöttet” jelent, s csak második, bibliai értelmében Isten küldötteit, az angyalokat. A görög ikon-hagyomány azonban, hangsúlyozva János isteni küldetését, valamint azt, amit Jézus mondott róla, hogy „asszonyok szülöttei között nem született nagyobb nála” (Mt 11,11), a második jelentést veszi alapul alakja megformálásában.

Néhány további ikonon az angyal-Jánost más attribútummal és felirattal látjuk:


„Аз видех и свидетельство ва онен: се Агнец Божии, вземляй грехи миpa” – „Láttam és tanúságot teszek róla: Íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit” (Jn 1,29)

A fej-ereklye helyett János kelyhet tart a kezében, amelyben a meztelen gyermek Jézus lebeg, s rámutat. A jelkép ezúttal a misére utal, ahol a pap a Krisztus testévé és vérévé átváltoztatott kenyér és bor felmutatásakor Jánosnak ugyanezeket a szavait ismétli meg. Ahogy ő veszi át János szövegét, úgy veszi át János itt a paptól a kelyhet az ostyával, tanúsítva, hogy Krisztus valóban jelen van bennük.


Ugyanezt a kelyhet és a benne lebegő gyermek Krisztust látjuk számos orthodox templom apszisának külső falán is az odabent, a szentélyben végbemenő átváltoztatás valódiságáról tanúskodva. Például bukovinai utunk során, a Nagy István moldovai fejedelem által 1488-ban alapított voroneți kolostornak a híres „voroneți kékkel” festett templomán.


Nincsenek megjegyzések: