Pászka

A lwówi skanzenbe átmentett ruszin fatemplomok nem pusztán kiállítási tárgyak. A krivkai Isteni Bölcsesség-templomot, amelyet bojkó mesterek ácsoltak 1763-ban a Kárpátokban, csupán néhány kilométerre az akkori magyar határtól, ma is eredeti céljára használják. Minden este vecsernyét – a görögkatolikus egyház esti, és egyben az új napot kezdő istentiszteletét – tartanak, amelyre a hívőknek a skanzenbe ingyenes a belépés. Ma este azonban vecsernye helyett húsvéti ételszentelési szertartásra érkeztünk.

A görögkatolikus családok az éjjeli feltámadási mise előtt viszik el megszentelni a pászkával – tojással, sonkával, kolbásszal, színes cukorral megszórt kulicscsal, borral, pálinkával – teli kosaraikat a templom elé, ahol órákon át, újabb és újabb köröket formálva folyik az ételek megszentelése. Másnap hajnalban a család a miséről hazatérve ezt tálalja fel majd reggelire. A félhomályos fatemplom sarkában ülve figyelem, hogyan jönnek hosszú sorban a szentelés után tiszteletüket tenni a templomban berendezett szent sírnál, letéve mellé egy-egy szál kolbászt, néhány szelet sonkát, kalácsot. Azután lefényképezik egymást a templom előtt az alkalomra felvett ukrán népviseletben az utókor számára. Az éjféli misére igyekezve még mindig látom, ahogy vonulnak hazafelé az egész városban a hímzett ukrán kendőkkel letakart kosárkákkal.