Áttűnés: „...cor meum vigilat”

Minden bizonnyal a képek ama rejtett életének újabb példáját látjuk itt, amely annyira lenyűgözte Aby Warburgot, hogy Pathosformel néven külön jelenségként mutatta be a Dürer és a klasszikus antikvitás kapcsolatáról szóló 1905-ös tanulmányában. Az expresszív formulák félig-meddig tudattalan és időtlen továbbéléséről van szó, amely ebben az esetben a biztonsági őr szívéből áradó sugarakban ölt formát.



A két ajtót csak néhány méter választja el egymástól Palma óvárosában. Az első a carrer del Callon van, a „Las Olas” étteremmel átellenben. A második a carrer de Sant Alonso és Santa Clara sarkán.

Carrer de Pont i Vich

A Jézus Szent Szíve-plakettek a csupa nagybetűs „BENDECIRÉ” („Meg fogom áldani”) * felirattal valamikor szinte a város minden kapuján jelen voltak. Ma már csak néhány belső ajtón élnek tovább, amelyek közvetlenül a lakásokba nyílnak. Az utcafronton csak egy-két lepusztult példány maradt belőlük. Helyüket az újabb képtípus foglalja el, amelyek jelenléte havidíjhoz kötött.


Claudio Monteverdi: Sacred Music. Roberto Gini, Lavinia Bertotti & Ensemble Concerto. „Ego dormio et cor meum vigilat” (Alszom én, de szívem virraszt)