Ezen a vasárnapon közel ötvenezer pétervári munkásnő – a behívott férfiak helyét már a legtöbb gyárban nők foglalták el – vonult az utcára kenyeret és a háború végét követelve. A tüntetések másnap is folytatódtak, s harmadnapra az összes pétervári üzem munkásai sztrájkba léptek. A Duma hiába kért segítséget a fronton lévő cártól, annak ingerültségében csupán a Duma feloszlatására futotta. A főváros védelmére rendelt csapatok pedig egyre inkább a tüntetőkkel szimpatizáltak. Március 13-án az 1905-ös forradalom gyakorlatát felelevenítve munkás- és katona-tanácsok alakultak. A Duma képviselőinek kérésére a cár lemondott, és ideiglenes kormány jött létre. Tíz nap múlva pedig Németország az oroszországi helyzet további destabilizálására német útlevéllel és államköltségen társaival együtt hazaküldte a svájci száműzetésben élő Lenint, aki áprilisi téziseiben meghirdette a forradalom továbbvitelét a kommunizmus győzelméig.
A februári forradalom első, zaklatott napjait dokumentáló alábbi ötvennégy fényképet csak nemrég tették közzé az interneten. Eredetijüket az orosz Állami Politikatörténeti Múzeumban őrzik, s szűkszavú adataik szerint Ion Dicescu gyűjteményéből származnak.
Ion Dicescu, orosz nevén Ivan Oszipovics Gyik (1893-1938) szobafestő fiaként született Bukarestben. 18 évesen lépett a szociáldemokrata pártba, s a párt lapjának újságírója lett. 1916-ban, Románia hadbalépésekor Erdélyben harcolt, majd a visszavonulás során megsebesült, s a szövetséges Oroszországban létesített román tábori kórházak egyikében kezelték. 1917 elején Szentpétervárra vitték, s itt került kapcsolatba a bolsevik párttal. Áprilisban belépett a pártba, s a Pravda újságírója lett. Az októberi forradalomtól kezdve a Vörös Gárda tagjaként harcolt. 1924-ben más román emigráns kommunistákkal együtt ő tett hivatalos javaslatot a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság megalapítására, amely akkor a román Besszarábia visszacsatolásának előkészítéseként még csak egy keskeny csíkot – nagyjából a mai Transzdnyisztriai Köztársaságot – jelentett. 1938-ban kémkedés vádjával kivégezték.
Az úgynevezett Dicescu-gyűjteményben fennmaradt képek valószínűleg nem Dicescu fotói. Kitűnő kompozícióik elsőrangú sajtófotósra vallanak, amilyenből – mint arról még írni fogunk – bőven volt a század eleji Szentpétervárott. A képekre írt feliratok talán arra utalnak, hogy a Pravdába szánt sajtófotók szerkesztői másodpéldányai lehetnek. Érdemes volna megnézni, bekerültek-e a Pravda vagy más napilap korabeli számaiba. Annyi bizonyos, hogy a feliratozott fotók némelyikét az októberi forradalmat követően képeslap formájában is kiadták. De erről egy következő posztban írunk többet.
3 megjegyzés:
A post bámulatos!Elismerésem !
Borostyán
"S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek -
a harctér nászi ágy.
...
Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szivedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!"
Freud nyolcvanadik születésnapjára ...
Érdekes, hogy az észtek még március végén is csak autonómiát követeltek, mennyivel más volt a helyzet '18 október végén Magyarországon...
Lenin hazatérésével kapcsolatban az jut eszembe, hogy kb. 10 évvel ezelőtt olvastam egy német gimnáziumi törikönyvben, hogyan tárgyalják a '17-es orosz forradalmat. Lenin hazatéréséről az állt, hogy Pétervárra ...von Stockholm gekommen ist. Hogy előtte hol volt, hogy került Stockholmba, arról nem szólt a fáma... (Ilyen a történelem EU-ban is lassacskán halványuló nemzeti látószöge.)
Megjegyzés küldése