Mallorcától Alguerig

Alguer/Alghero, Mallorca utca

Igazán Mallorca! lásd: Electri city

„Az algueri nyelv iskolája, Alguer identitásának szolgálatában. Aki nem becsüli nyelvét, nem szereti hazáját!”

Vannak országok, amelyeket a tenger választ el egymástól. És vannak, amelyeket a tenger köt össze. A végtelenbe nyúló víztükör, amely nekünk, szárazföldi népeknek a lakott világ határát jelenti, nekik a lakott világ maga, utakkal sűrűn behálózva. Városaik hátukat fordítják az ellenséges hegyeknek, a tenger felé nyitottak, a tenger két partjáról egymás felé tekintenek. Mint az egykori Görögország, az egykori Karthágó, az egykori velencei-dalmát közösség. És az egykori Katalónia.


A térképen az egykori katalán tengeri birodalom jócskán összezsugorodott. Nincs már rajta Szicília, se Provence, Nápoly vagy Málta, még kevésbé az athéni hercegség. De ott van még egy kicsi sárga folt valahol keleten, Szardínia csücskén, amelytől ez a világ mégis kikerekedik, és megmutatja tengeri mivoltát. Ez Alghero, szárdul Alighèra, helyi szárd tájszólásban Liéra. Katalánul Alguer.

Alguer, innen

A középkorban a két tengeri nagyhatalom, Katalónia, majd utódja, az aragóniai királyság, és Genova évszázadokon át viaskodott a hatalomért a Mediterráneum keleti medencéje fölött. Aleguerium kikötőjét, ezt a pompás ellenőrzési pontot a katalánok 1353-ban hódították el a genovai Doriáktól és tették katalán támaszponttá. Ahogy az első Szardínia-leírás mondja 1759-ben a szigeten beszélt nyelvekről, két generációval azután, hogy Szardínia Spanyolországtól piemonti uralom alá került:

„A Szardínián használatos nyelvek a szárd, az ország természetes nyelve, a spanyol és a katalán. Az első minden rendű ember közös nyelve, s az első, amelyet megtanulnak. Igen nehéz írni rajta, s ezért jelenleg csak beszélik. Minden tanult ember spanyolul beszél, s ezt tanítják fiaiknak is. Ezen írnak minden levelet, okiratot, írást, szerződést, egyszóval mindent, amit le kell írni. A katalán nem közös nyelv, hanem csak az algheróiaké, s a legtöbb női kolostorban is ezt használják.”

A katalán helyi tájszólása máig hivatalos nyelv a városban az olasz mellett: a lakosság egynegyedének anyanyelve, de gyakorlatilag mindenki beszéli. Katalóniában, Valenciában és Mallorcán az iskolákban és egyetemeken kifüggesztett katalán nyelvterület térképén büszkén és nosztalgikusan virít a kis piros pötty Szardínia csücskén, az egykori nagyság emléke és az összetartozás jele. Ahogy a nagy katalán énekesnő, Maria Del Mar Bonet – akitől már sokszor idéztünk – énekli Desde Mallorca a L’Alguer, Mallorcától Alguerig című dalában:


Maria Del Mar Bonet: Desde Mallorca a l’Alguer (2003, video itt)

Des de Mallorca a l’Alguer
els mocadors dels vaixells
van saludant-se a ponent,
les oliveres al vent,
antiga boira del cel,
fent papallones de verds.

Des de Mallorca a l’Alguer
la lluna diu cada nit:
«es mor la mar lentament».
El sol respon als matins:
«el foc avança roent,
per les muntanyes que veig».

Des de Mallorca a l’Alguer,
des de l’Alcúdia a l’Albuixer,
des de Maó a Cadaqués,
des de Montgó a es Vedrà,
des de Talltendre a Queixans,
de Porqueroles a Calp,
des de Mallorca a l’Alguer,
des de Dalt Vila a San Joan,
des de Tabarca a Forcall,
de Ciutadella a Llançà,
d'Espalmador a Alcanar,
de Torreblanca a Malgrat,
des de Mallorca a l’Alguer.

Vella remor de la mar:
les illes s’hi van gronxant,
i avui s'agafen les mans
des de Mallorca a l’Alguer.

Els mots que canta la gent:
vives paraules que entenc,
que tots parlam es mateix.
Mallorcától Alguerig
a bárkák zsebkendői
üdvözlik egymást napnyugtakor
olajfák a szélben
zöd pillangók az ég
régi ködében

Mallorcától Alguerig
a hold azt mondja minden éjjel:
„a tenger meghal lassan”,
a nap reggel felel neki:
„a tűz vörösen tör előre
ameddig ellátni a hegyekig”.

Mallorcától Alguerig
Alcúdiától Albuixerig
Maótól Cadaquésig
Montgótól Vedràig
Talltendre-től Queixans-ig
Porqueroles-től Calpig
Mallorcától Alguerig
Dalt Vilától San Joanig
Tabarcától Forcallig
Ciutadellától Llançàig
Espalmadortól Alcanarig
Torreblancától Malgratig
Mallorcától Alguerig

a tenger ősi mormolása,
szigetek ringatóznak rajta
kézen fogják egymást
Mallorcától Alguerig.

A szavak, amelyeket a nép énekel
élő szavak, amelyeket értek,
mert mindannyian ugyanúgy beszélünk.

Az algherói öböl a szárd hegyekből nézve

alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1 alguer1

„Alguer városa a holdfényben, barátom…” Részlet Salvador Espriu Per a una suite algueresa c. verséből, obeliszkre vésve a régi kikötőben

6 megjegyzés:

Tamas DEAK írta...

.. és a felhők nem festettek. De olyanok mint a festményen, leírhatatlanul gyönyörű. Az az érzés, amikor ott áll az ember alatta, pont olyan mintha magyarul kellene leírni a narancsvirágzás illatát, egyszerűen szó híján lehetetlen.

pera írta...

Miket nem tanulok!?
És Dante?
A név nekem arabos, mint az admirális.

Studiolum írta...

Nem, a két név csak látszólag hasonló, és egyiknek sincs semmi köze az arab al- előtaghoz. Alguer/Alghero a latin Alegueriumból ered, ami algával (valójában hínárral, a latin szó mindkettőt jelenti) benőtt vizet jelent. Alighieri pedig a germán Alakerből jön, a család nyilván keleti gót vagy longobárd ősökre megy vissza. Az Alaker név pedig az olasz családnevek szótára szerint a germán ʿalhi’ és ʿghaira’ szavak összetétele, amelyek közül az utóbbi lándzsát jelent. Az előző jelentése bizonytalan, úgyhogy egyáltalán nem lenne meglepő, ha a legnagyobb olasz költő nevének angol fordítása Shake-Speare lenne.

Tamas DEAK írta...

Az alhi pedig dobni? (A konteoblogon amúgy épp az avoni hattyú a téma.)

Dorka írta...

A rákos étterem neve - Mabrouk - arab szó? Mit jelent?

Studiolum írta...

Arab, és annyit tesz, mint Sok boldogságot vagy Gratuláció, stb. Az áldás (baraka, héber barukh) szó van benne.