Hangyabolytömő



Tonada de tapar formiguers (Hangyabolytömő dal)

Ai, atropellau i feis via,
ai, no ho poseu en conversar. (bis)

Ai, l'amo, qui us ha de pagar?

Ai, voldria poder acurçar
ai, sa nit i allargar es dia.

Ai, sa nit i allargar es dia.
Ai, atropellau i feis via.
Gyerünk, siessünk,
ne töltsük az időt fecsegéssel.

Jaj, „amo”,* ki fizet meg neked?

Jaj, bárcsak megrövidíthetném
az éjszakát, s megnyújthatnám a napot.

Jaj, az éjszakát, s megnyújthatnám a napot.
Gyerünk, siessünk.

* „Amo”: a hagyományos mallorcai udvarház, a finca egy földdarabjának bérlője,
aki emellett a fincára is gondot visel.

Ezekben a napokban hangyainvázió van a házban. Gyakran megesik ez nyáron, de most többen vannak, mint valaha. Minden repedést megtalálnak, s ott menetelnek a pohárszéken, a ruhásszekrényen, a billentyűzeten… A mallorcai falvakban egykor a hangyaboly bejáratainak eltömése is a számos hagyományos munka közé tartozott. És minden tevékenységnek, különösen nyáron, megvolt a maga dala avagy tonadája, a szántásnak, cséplésnek, babültetésnek, aratásnak – mégpedig a sarló méretétől függően más-más ritmussal és dallammal –, vízmerítésnek, fügeszedésnek, mandulaverésnek, oltásnak, olajütésnek, rizsültetésnek…) Ezt a hangyaboly-dugaszoló dalt Madò Buades (1911-2007) énekli Sa Poblából, aki a hagyományos dalok igazi archívuma volt. Sa Poblában különösen sok és sokféle mezőgazdasági munkadal maradt fenn, amelyeket gyakran mély fájdalom, szerelmes vágyakozás vagy csípős kétértelműség sző át.



Madò Buades stílusa, akárcsak a jó flamenco, mindig lenyűgöz rendkívüli érzékenységével, gazdagságával és képzelőerejével. Rafel Moll i Serra zenekutató szerint híres volt arról, hogy minden dalra kialakította a saját változatait, miközben megőrizte minden egyes stílus sajátosságait:
Végtelen változatossággal adja elő őket, bőséges és szabad ornamentikával. Ez stílusának egyik legértékesebb és legspontánabb vonása, egyéni ízlésének és annak a törekvésének eredménye, hogy minden dalt kisebb vagy nagyobb mértékben feldíszítsen. Született tehetsége van arra, hogy erőteljesen, pontosan és tisztán adja elő a legbonyolultabb ornamentikákat is, gyakran hosszú szekvenciákat és melizmákat, appoggiaturákat és mordentéket, felfelé vagy lefelé kibontva egyetlen dallamvonal mentén, amely gyakran enyhe vibratóval ér véget.

A sa poblai földek legtöbb munkadalának in situ ismerőjeként és csodálatraméltó emlékezőtehetségének köszönhetően rendkívül ügyel a „pontozásra”, ahogy ő mondja, azaz minden dal egyedi ritmusára, amelynek parlato előadott szótagszerkezete mindig a megfelelő mezei munkához kapcsolódik. Hangja, amely különféle lelkiállapotok megjelenítésére képes, egy nemzedékről nemzedékre áthagyományozott kultúra örököse, amely hitelesen tanúskodik egy egész falu kikristályosodott zenei és művészeti örökségéről.


Az alábbi video Madò Buades életét beszéli el sok sa poblai vallomásával gazdagítva, akik ismerték, és együtt dolgoztak vagy énekeltek vele:



Érdemes meghallgatni az alábbi munkadalokat is. Még mindig éneklik őket a földeken, de minden nyáron egyre kevesebben. Ahogy a mallorcai mezők egyre inkább golfpályákká alakulnak át (a legutóbbi, Son Bosc pontosan Albufera szélén, ahol egykor Madò Buades családja rizst ültetett), hamarosan már csak felvételen lehet meghallgatni őket. Sajnos a fordításban sok finomság és utalás – beleértve az adott tevékenységgel kapcsolatos gesztust is – szükségszerűen elvész.

Kecskelegeltetés. A gazda ebédje a derekára kötött kendőben van

Pihenő a bejárat melletti padon


Tonada de llaurar

Tu que llaures o saones,
o vas de cap a camí,
ramba!
ai, ves alerta amb mi, llatí!,
que hi ha ha al·lotes per aquí
calma, moreno!
que saps que ho son de piscones (bis)
Hou!
Szántódal

Te, aki ásod vagy szántod a földet
vagy útra kelsz,
nyomjad!
légy óvatos, latino!
mert lányok is vannak itt
lassan, barna! –
és tudod, milyen kíváncsiak. (bis)
Hou!

Szántás kis ekével és magvetés

Tonada d'esterrossar

Perendenga, perendenga,
ja t'ho podies pensar.

Qui no s'arrisca a sa feina
quan té talent no té pa. (bis)

Ja t'ho podies pensar.
Boronálódal

„Perendenga, perendenga”,
gondolhatod.

Aki nem igyekszik a munkával
nem lesz kenyere majd ha éhes (bis)

Gondolhatod.


Kagylókürttel adnak jelt a munkásoknak az ebédidőre


Tonada de sembrar mongetes

Terres primes de marjal,
un temps hi cantaven grins
i ara sínies i molins (bis)
hi treuen un gros capital:
patates com a poals,
mongetes com a poncins,
i es diumenges es fadrins
—i enc que no siguin molt fins—
pareixen de can Verdal. (bis)
Terres primes de marjal.
Babültető dal

Sovány mocsári földek (Sa Poblában),
ahol a kabóca szólt,
és most a vízi és szélmalmok (bis)
járják a gazdagságot:
a krumpli mint a fejem
a bab mint a narancs
és vasárnap az agglegények
– még ha nem is a legjobb fajták –
mintha mind a Verdal-házból lennének. (bis)
Sovány mocsári földek.

Lisztőrlő malom

Vízemelő kerék. A szamár szemét „clucales”-nek nevezett szemellenzővel takarják el


Tonada de segar amb falçó

Saps que em va dir l'amo en Ceba,
que em va ensenyar de segar?
Saps que hem va dir l'amo en Ceba?
Que entre sa terra i sa ma
sa falç just hi ha de quebre. (bis)
Saps que em va dir l'amo en Ceba?
Aratódal sarlóval

Tudod-e mit mondott Ceba [hagyma] mester
mikor sarlózni tanított?
Tudod-e, mit mondott Ceba mester?
Hogy a kéz és a föld között
épp csak a sarlónak legyen hely. (bis)
Tudod-e mit mondott Ceba mester?

A sarló fogazása a nők dolga. „Aixell”-nek nevezett árral végzik egy csontdarabon


Tonada de segar amb falcella

Es segador sa falç venta,
es sembrar se fa venir. (bis)

Al·lota que hi vols venir
a sa casa per a sempre?
A sa casa per a sempre.
Es segador sa falç venta.
Aratódal kaszával

Az arató lengeti a kaszát,
jön már a vetés (bis)

Te lány, akarsz-e jönni
a házamba örökre?
A házamba örökre.
Az arató lengeti a kaszát.



Tonada de batre

Quan es vent damunt va entrar
fora, fora!—,
va entrar i ja tenia mig batut.
Ai, mig batut! Ai, Mare de Déu de Lluc
donau-mos força i salut!
fora, fora, que ja acabam!—.
Força i salut, a noltros i a n'es bestiar.

Quan es vent damunt va entrar
damunt va entrar.
Quan es vent damunt va entrar
ja teniem mig batut.
Hou!
Cséplődal

Amikor feltámadt a szél
ki vele! ki vele! –
Már a felét megcsépeltem.
Aj, már a felét megcsépeltem. Aj, Lluci Szent Szűz
adj nekünk erőt és egészséget!
ki vele! ki vele! mindjárt kész! –
Erőt és egészséget nekünk és állatainknak.

Amikor feltámadt a szél
amikor feltámadt.
Amikor feltámadt a szél
már a felét megcsépeltük.
Hou! –

A gabonát ütögetéssel választották el a pelyvától


Tonada de treure aigo amb lates

Un temps en aquell portal
jo hi tenia es bé compost. (bis)

Ara ja hi pas tan rost
com s'aigo per sa canal.
Un temps en aquell portal.
Vízmerítés vödörrel

Valamikor abba a kapuba
helyeztem az életem. (bis)

Ma már messze járok onnét
mint a víz az ereszen.
Valamikor abba a kapuba.





Tonada de collir figues

Jo tot lo dia cull figues
i no n'he menjada cap, (bis)

perquè són de la cantina,
ai, roges, i no me n'agrat.
I no n'he menjada cap.
Fügeszedő dal

Fügét szedek egész nap
egyet sem ettem belőle, (bis)

mert a pince felől valók
vörösek, nem ízlenek nekem.
Egyet sem ettem belőle.

Egy asszony fügét szedni indul

Fügeszárítás rőzsefonatokon




Tonada de tomar metles

La reina en es corral té (bis)
una figuera hivernenca.
Sa fruita més primerenca (bis)
es sa flor de s'ametler.

Senyor rei, jo una altra en sé:
la reina en es corral té
una figuera hivernenca.
Mandulaverő dal

A királynő udvarán (bis)
téli füge nő.
A legkorábbi gyümölcs (bis)
a mandula virága.

Uram, királyom, másikat is tudok:
a királynő udvarán
téli füge nő.

A mandulaverés a férfiak dolga. A nők és gyerekek a lehullott mandulát szedik össze


A száraz mandulahéj lehántása mandulatörés előtt


Tonada de exsecallar

Quan s'arbre no vol sa fulla (bis)
ella mateixa ja cau.
Amb una altra festejau (bis)
i a mi em campau comsavulla.

Quan s'arbre no vol sa fulla
ella mateixa ja cau.
Oltó dal

Mikor a fának nem kell a levél (bis)
lehullik az magától.
Másnak udvarolsz te már (bis)
úgy bánsz velem, mint bárki mással.

Mikor a fának nem kell a levél
lehullik az magától.

A víz kincs Mallorcán. Mosásnál nem szabad pazarolni



Tonada de fer oli

Sa vida des tafoner
a sa taula s'adormia,
perquè de sa nit fa dia
i sempre duu sòn endarrer.

Sempre duu sòn endarrer
sa vida des tafoner.
Olajütő dal

A molnár élete
asztalon alvás,
mert az éjt nappallá teszi,
mindig adós az alvással.

Alvással mindig adósnak lenni
ez a molnár élete.



Tonada de plantar arròs

Quan veig que posen bandera
es meu cor no té repòs. (bis)

Sa feina de plantar arròs
es caminar per enrera. (bis)

Quan veig que posen bandera.

En bon dia de Sant Pere
a missa no vaig anar
perquè vaig anar a plantar
arròs bomba a Sa Bufera.

Arròs bomba a Sa Bufera
en bon dia de Sant Pere.
Rizsültető dal

Mikor látom, hogy kitűzik a zászlót
szívemnek nincs nyugovása. (bis)

A rizsültetés
hátrafele lépegetés. (bis)

Mikor látom, hogy kitűzik a zászlót.

Szent Péter ünnepén
nem megyek misére
mert ültetni megyek
„bomba” (kerekszemű) rizst Albuferába.

Bomba rizst Albuferába
Szent Péter ünnepén.

Pihenés közben semmibe sem kerül kötelet fonni


A képeket Josep Pons Frau (1883-1952) készítette jórészt az 1920-40-es években a Sa Poblával szomszédos Sineu környékén. Forrás: G. Llompart, Mª J. Mulet és A. Ramis: Mallorca: imatge fotogràfica i etnografia, Palma, 1992. Ezzel az albummal a kezemben jártam körbe a palmai piacot. Az egyik zöldséges standot egy hatvan év körüli házaspár vezeti Vilafranca de Bonanyból, ahol szüleik a kiterjedt San Martí finca földjein dolgoztak. Mutattam nekik a könyvet, s azonnal felismerték: „Igen, mi is épp így éltünk…” Megemlítettem, milyen nehéz élet lehetett az, de a férfi habozás nélkül azt mondta: „Sokkal boldogabbak voltunk.” És túl az „ubi sunt?”-on, valóban nehéz lenne egyértelmű mérleget vonni a sziget fejlődéséről az azóta eltelt évtizedekben.

3 megjegyzés:

Liang Sheng írta...

Fantasztikus kifejezőerővel ad elő az énekes. A nehezen definiálható negyedhangos tetrakord és pentakord módusok, a lassú parlando előadás, a hosszú hajlítások és a gazdag díszítések mind azt az érzést keltik bennem, hogy nem is európai népdalt, hanem arab makámot hallok. Talán még az arab múlt cseng vissza ezekben a mallorcai népdalokban?

Studiolum írta...

Igen, nekem is ez jutott legelőször eszembe a dalokat hallgatva. Wang Wei biztosan többet tudna erről mondani. Biztos vagyok benne, hogy a sziget régiségeinek egyedülálló ismerőjeként azonnal elő tudna húzni egy Olañeta által kiadott szakmunkát a hódítás előtti arab zene továbbéléséről a mai mallorcai népdalokban.

Tamas DEAK írta...

Nagyon hasonlítanak nekem ezek a dalok pl. erre meg erre. A "lotes"-ből származhat a lotyó?