Odessza, 1931

Branson DeCou 1931-es oroszországi utazásának színes diái közül láttuk már azokat, amelyeket Moszkvában, illetve a Leningrád melletti két egykori cári palotaegyüttesben, Peterhofban és Carszkoje Szelóban készített. Rég előkészítettük már közzétételre a leningrádi képeket is. De előtte nézzük meg azt a huszonegyet, amely a korabeli Odessza belvárosát ábrázolja.

Az Eizenstein Patyomkin páncélos-ából (1925) jól ismert lépcső hat év múlva, másik szögből

A képeket megpróbáltam elhelyezni Odessza 1892-es térképén (a térkép nagyobb méretben itt látható) A pirossal jelöltek helye biztos, a kékeké bizonytalan, de azért többé-kevésbé ott vannak, ahová tettem őket (a két abszolút bizonytalant külön megemlítem a képaláírásban). A szórás jól mutatja DeCou városnézésének útvonalát. Valószínűleg a kikötőből indult, ahol az amerikai turistabuszok láthatóak, vagy a kicsit feljebb fekvő London szállodából, ha ott szálltak meg. Feljött (vagy lement) a Patyomkin-lépcsőn, végigment a legjobb tengeri kilátást nyújtó Primorszkij sétányon, bejárta az egykori Jekatyerina-tér környékét, az Operaháztól a Gyeribaszovszkij sugárúton elment a híres Liebmann-kávéházhoz, majd balra fordulva a székesegyház előtt tért vissza, s előtte vagy utána ellátogatott az Alexander- (ekkor már Sevcsenko-)parkba és a mellette fekvő Lanzseron-sétányra.

DeCou vagy egyik utastársa a Primorszkij sétány déli végén, a Duma téren, a városi tanács előtt fényképez

Ha már egy különös és a korra jellemző kirakat képével kezdtük, azzal is fejezzük be. Ez az Inturiszt vagy másként Torgszin boltja, a valutásbolt, ahol kizárólag a külföldiek vásárolhattak aranyért vagy valutáért kiváltott Torgszin-jegyekért. A Mester és Margaritá-ban a sátán és sleppje is az Inturiszt szervezésében érkezik és száll meg Moszkvában. Érdekes, hogy a latin eredetű Inturiszt cirill, az orosz eredetű Torgsin (торговля с иностранцами, kereskedés külföldiekkel) latin betűkkel van felírva rá, s előtte a gyerekkocsi épp olyan, mint amilyen Eizensteinnél hat évvel korábban és száz méterrel arrébb végigszánkózik a Patyomkin-lépcsőn. A bolthálózat 1931 és 1936 között működött a turisták által látogatott nagyvárosokban, így Odesszában is. Még a NEP-korszak híres odesszai vagánydala, a Murka egy későbbi változata is említi: „Раньше ты носила туфли из Торгсина – Azelőtt a Torgszinben vett lakkcipőt hordtál…” De hogy pontosan hol volt, annak nem sikerült nyomára bukkannom. Jelena Oszokina 2009-ben megjelent nagy összefoglalója, a Золото для индустриализации. Торгсин (Iparosításért aranyat: A Torgszin) – amelyről még majd írni fogunk – is csak annyit említ, hogy a kikötőben volt, ezért raktam a Primorszkij sétány másik, északi végére. Ha valaki pontosabbat tud, írja meg. Áll ez persze az összes többi kép helyszínére is.

A Gyeribaszovszkaja folytatásán, a Szadovaján egymás mellett álló híres Libman kávéház és Russzov-ház. Az utóbbi 2009-es pusztulásáról már korábban írtunk, az előbbi történetéről pedig hamarosan készülünk írni.