Örömünnep

Kilencvenkilenc évvel ezelőtt ezen a napon Budapest népe örömünnepet ült. Az öröm okát ma már nem könnyű megértenünk: ezen a napon rendelte el a Monarchia az általános mozgósítást, miután két nappal korábban a szarajevói merénylet miatt hadat üzent Szerbiának.


„Budapest utcája még nem látott ennyi lelkesedő fiatalembert, mint ma délután. Tódult mindenki a főbb útvonalakra, mindenkiből megelégedés tört ki, kalapokat dobáltak a levegőbe, hölgyek éltették a háborút, gyerekek zászlót és lampionokat kerítettek, s ezekkel járták be a várost, ahol tomboló lelkesedés uralkodott. – Éljen a háború! Éljen a király! – kiáltotta a hatalmas tömeg, mely valahonnan zászlót szerzett s úgy tüntetett a háború mellett.” (Pesti Napló)

Az általános öröm új, nemzetközi képi műfajt teremtett, a boldogan a frontra induló katonák csoportképeit, akik többnyire vonatuk ablakából-ajtajából integetnek, s a vonatra úticélként az ellenséges ország fővárosának nevét pingálták, mintha csak rövid kirándulásra mennének. Hiszen megmondta II. Vilmos császár is: mire a falevelek lehullnak, katonáink itthon lesznek.

Juhász Gyula: Csodálatos napok… (1914. augusztus 1.) Csodálatos napok! Magára lelt a lelkünk, Mely meddő és beteg békében veszni tért, Ó első, legnagyobb és tiszta győzelmünk, Meglelte a magyar szavát, szívét és hitét!

Fenséges nagy napok! Új csillagok születnek S a régi csillagok új lánggal fénylenek. Vonuljatok dalos, harcos népregimentek, Új törvényt vés Klió és új történetet!

Az új műfajból már korábban is közöltünk néhány talált darabot, de most Natasa Gajdarovával, a Nagy Háború blog szerzőjével úgy gondoltuk: az évfordulóra közzétesszük az általunk ismert összes ilyen képet, az Európa-szerte vidáman a szomszédba induló katonák képeit, mementóul, hogy így kezdődött a Klió által végül tényleg vésett új törvény és új történet.