Kuznyeckij Moszt utca, itt
Az 1980-as és 1960-as évek Moszkvájáról már tettünk közzé fotósorozatot. Most egy nagy ugrás következik vissza az időben, az 1930-as évek elejére.
A Kreml a Bolsoj Kamennij Moszt felől, itt
Az University of California könyvtára 1971-ben vette át az örökösöktől Branson DeCou fotóhagyatékát. DeCou 1920 és 1941 között utazta be az egész világot, s közel 8 ezer üvegdiát készített nemcsak az egyes városok műemlékeiről, hanem lakóinak mindennapi életéről is, amelyet aztán rendszeres vetített képes előadásokon mutatott be Amerikában. A könyvtár csak nemrégen kezdte meg a kézzel színezett diák digitalizálását.
A Kreml a Bolsoj Moszkvoreckij Moszt felől, itt
Nikolas11 orosz blogger az elmúlt napokban nézte át az eddig feldolgozott anyagot és válogatta ki belőle a Moszkvát ábrázoló képeket. Ráadásul az egyes képeket fáradságos munkával „A Régi Moszkva fotói” gyűjtőszájt térképén is elhelyezte. A képaláírások „innen” linkjei a térkép megfelelő pontjaira utalnak.
A Kreml a Bolsoj Moszkvoreckij Moszt felől, itt
Ezeket a képeket nemcsak elbűvölő, békebeli hangulatuk és az emberek figyelmes ábrázolása teszi páratlanná. Hanem az is, hogy talán ez volt az utolsó pillanat, amikor a régi Moszkvát még épen és lepusztultság nélkül lehetett látni. Sztálin csak nemrég állította le a tíz éve meghirdetett új gazdaságpolitikát, s kezdetét vette a kollektivizáció és a megtorlások, valamint Moszkva szocialista átalakításának időszaka. Az alábbi képek szinte mindegyikén látunk – utoljára – olyan műemlékeket, amelyek nem érték meg a 30-as évek végét.
A Moszkvoreckaja utca és a Vasziljevszkij szpuszk a Moszkvoreckij híd felől, itt
Kreml, Granovitaja-palota, itt
Kreml, a Blagovescsenszkij (Angyali Üdvözlet)-székesegyház, itt
A Nagy Iván-harangtorony, itt
A Vörös-tér, itt
A GUM áruház, itt
Feltámadás- vagy Iverszki-kapu (felrobbantva 1931-ben), itt
Szverdlov- (Színház)-tér, itt
A Tyeatralnij projezd a Lubjanka felé, itt
A CUM nagyáruház, itt
A Második Moszkvai Művészszínház (majd Központi Gyermekszínház), itt
TORGSIN, a „valutásbolt” külföldieknek (1931-36), itt
Ohotnij Rjad utca, itt
Szovjet tér, itt
Agitációs plakát az ötéves terv mellett a Szovjet téren, itt
Szovjet tér, Lenin-intézet, itt
Sztrasztnaja tér (ahol az óriási oroszlán aludt), itt
Tver-tér, az akkor még itt állt Új Diadalkapuval, itt
A Megváltó Krisztus-székesegyház, felrobbantva 1931-ben, itt
A Megváltó Krisztus-székesegyház belülről, itt
A Novogyevicsi kolostor, itt
A Pjatnyica utca a Paraszkeva Pjatnyica-templommal (lebontották 1935-ben), itt
A szokolnyiki Krisztus Feltámadása-templom, itt
Az Athoszi Szent Pantyelemon-templom tornya, itt
NEP-ellenes propaganda
Szuharev-torony, felrobbantva 1934-ben, itt
A Vlagyimir-kapu a Lubjanka téren, lebontva 1934-ben, itt
A „Kaucsuk”-gyár kultúrháza, itt
A Zujev Művelődési Ház, itt
A Ruszakov Munkásklub, itt
A Moiszejevszkaja tér, itt
Villamosmegálló a Moiszejevszkaja téren, itt
Új autó a régi Moszkvában, itt
Külföldiek fényképeznek a MoszTorgnál, itt
Külföldi fényképez, itt
Kvász- és morsz- (bogyósör)-árus, itt
„Jobb kiszolgálást a munkásoknak!”, itt
Felvonulás a Krasznoprudnaja utcán, itt
Talán a TORGSIN (a valutás bolt) belseje, itt
Sorbanállás az örmény italok boltja előtt a Pjatnyica utcán, itt
Birzsevaja tér, itt
Szokolnyiki, Zöld színház, itt
Sylvester Stallone apja valutával kereskedik a Kitajgorod falánál :) itt
„Szojuzpecsaty” újsgárus a Kitajgorod falánál, itt
Taxisdroszt a Leningrádi pályaudvarnál, itt
Fuvaros a Sztrominkán, itt
Az 1. számú Menza, itt
A bejegyzésnek hamarosan folytatása következik: DeCou 1931-es leningrádi fotói. Nézzenek vissza!
12 megjegyzés:
Kedves Blogger!
Egy kis kiigazítás tennék a Megváltó Krisztus templomhoz. Igaz, hogy 1931-ben azt felrobbantatta Sztálin, majd pártszékházat szeretett volna létrehozni, de ezt nem történhetett meg, meg az épületet statikailag az ottani talaj nem bírta el. Sokáig fürdőházak müködtek a területén, majd a nép adományaiból, ha jól tudom 2005-ben a templom újra felépült az eredeti terveknek megfelelően. Én 2008-ban jártam az újra épített templomba.
Üdvözlettel egy Moszkva örült egyetemista.
Nem kiigazítás ez, csak kiegészítés, amit köszönök. Én még az épülő templomban jártam, de sajnos az akkor készült fotóim elvesztek, pedig milyen jó volna közzétenni őket. A Moszkva-őrültséget csak helyeselni tudom, és nézzen még vissza, lesz neki táp a blogon.
"Zöld színház" = Szabadtéri színpad
Ide mi van írva?
kto bugyet kricsaty "Da zdravsztvujet Moszkva" - bugyet poveson - aki azt kiáltja, hogy éljen Moszkva - fel lesz akasztva
Milyen jó, hogy ilyen segítőkész és knowledgeable olvasóink vannak! Köszönöm, Dorka. Tudsz-e valamit a kontextusról, miért hordozhat egy ilyen félig náci, félig fehér tábornok ilyen feliratot, és egyáltalán miért ilyen fontos 1931-ben a horogkereszt?
Passz... Fogalmam sincs. Majd a történészek segítenek. De nem lehet, hogy az évszám nem jó? 1931 és a horogkereszt nem jön össze...
Az évszám biztosan jó. De épp ez az izgalmas, hogy 1931-ben kinek volt ilyen zseniális aktuálpolitikai érzékenysége Moszkvában, hogy horogkereszttel fémjelezze a bármennyire is generalizált ellenséget. Reméljük, 1941 után megkapta a méltó elismerést érte.
Írók, írjatok verseket, történészek, segítsétek a wangfolyót.
A megfejtés itt szerintem (Kun Miklós műsorai alapján például, Hahner Péter könyvei meg a saját utánolvasásom után) más.
A (német) nemzetiszocialista és a (orosz-szovjet) kommunista rendszerek a húszas évek közepétől fogva szoros kapcsolatot tartottak egymással. Pont 1931 az az év amikor a Komintern elhatározza, hogy ezentúl az ellenséget a "fasiszta" jelzővel kellene illetni (máig tartó hatást előidézve ezzel), egyértelművé téve, hogy a náci mozgalom kb. olyasmi mint a mensevikek: a jó oldalon állnak, csak kicsit elhajlanak. (Egy igazi náci kikérte volna magának anno a fasiszta jelzőt.) A német náci pártban is nagyon erős bolsevikbarát irányzat működött sokáig.
Emlékszem, hogy az 1931-es Magyar Szemlékben már volt szó erről, ha hétvégén hazaérek, mindenképp megnézem.
Érdekes szösszenetet is felidézett Kun Miklós ezzel kapcsolatban: Az egyik legkorábbi külföldi vendég 1922-ben a norvég kommunista párt egyik funkcija Moszkvában, tanulmányútra érkezik, és folyamatosan próbálják beszervezni a különböző gumitalpú és katonai szervezetek.
Ezt az illetőt amúgy Vidkun Quislingnek hívták.
Ez nagyon izgalmas! A jó kapcsolatokról tudtam, ezért nem stimmelt nekem a dátum. Lehetne erről részletesebben...?
Hát ha egyszer ezeket Kun Miklós tanár úr kiadja, az lenne az igazi ... most megy a rejtélyes XX. század a tévében, addig is az marad :)
Megjegyzés küldése