Könyvtármegnyitó

Minap a 14. századi Kaufmann-Haggadában poharát áldásra emelő Dávid királyban Kaufmann Dávidot véltük felfedezni, aki egy apokrif „Dávid zsoltárával” fejezte ki a legrégebbi – 10. századi palesztinai – Misna-kézirat megszerzése fölött érzett örömét. Ezért is választottuk a képet a Kaufmann-kódexek elektronikus könyvtárának emblémájául. De szívesen látjuk viszont a nagy könyvgyűjtőt egy másik Dávid-jelképben, Júda oroszlánjában is, aki a 13. századi Misné Tóra lapszéli díszében épp egyik pompás felfedezését menekíti biztonságba a konkurrencia elől.

Olykor – nagyon ritkán – azért Kaufmann Dávidtól is elpártolt a szerencse. Hajszálon múlott, hogy az egyik legfontosabb zsidó kézirat-lelet, a kairói zsinagóga genizájában ezer éven át felhalmozódott száznegyvenezer töredék nem az ő – majd rajta keresztül a magyar Akadémia –, hanem a cambridge-i egyetem tulajdonába került. Az egész Mediterráneumot behálózó ügynökei révén már jóval azelőtt tudomást szerzett erről a holt-tengeri tekercseknél is jelentősebb anyagról, mielőtt a fantasztikus skót ikrek, Agnes és Margaret Smith, számos bibliai nyelv tudósai és kézirat felfedezői 1896-ban a kairói piacon talált példányok nyomán felfedezték, majd meg is vásárolták az egész gyűjteményt. Pedig Kaufmann ekkor már javában alkudozott az anyagra, sőt 1894-ben ötszáz darabos mintát is kapott belőle. Mindössze ennyi van ma az Akadémia birtokában. A kéziratok cambridge-i megvásárlásának hírét azonban férfiasan viselte, sőt később állítólag megjegyezte, hogy jobb helyen is vannak ott, és maga is részt vett feldolgozásukban. Érdekes egyébként, hogy a teljes anyagot hat kötetben publikáló Salomon Dov Goitein családja, mint neve is mutatja, éppúgy a morvaországi Kojeteinből származott, mint Kaufmanné. Ez felkeltette kíváncsiságunkat a városka iránt, amelynek máig épen maradt középkori zsidónegyedét hamarosan meglátogatjuk és tudósítunk róla.

A geniza-töredékek mellett hatszáz kódexből és ezernél is több nyomtatott könyvből álló Kaufmann-gyűjtemény azért így is a legjelentősebbek közé tartozik a világon, s büszkék vagyunk rá, hogy a Studiolummal mi tehetjük közzé elsőként az interneten az akadémia Keleti Gyűjteményének megbízásából. Most készültünk el az elektronikus könyvtár – vagy inkább még csak könyvespolc – első változatával, amely az öt legfontosabb kódexet tartalmazza: azt a bizonyos 10. századi palesztinai Misnát, minden Misna-kiadás kiindulópontját, az 1296-os francia Misné Tórát, a zsidó jog négy kötetes foglalatát, két Dante-korabeli délnémet Mahzórt, az év imádságainak összefoglalását, és a gyűjtemény legszebb darabját, a gazdagon illusztrált 14. századi katalán Haggadát, a húsvéti vacsora szertartáskönyvét. De – fekete-fehér mikrofilmről szkennelve – belekerül majd még a gyűjtemény egyik legfájóbb vesztesége, a 15. századi reneszánsz díszítésű Pesarói Sziddur is, amelyet több más könyvvel együtt a 80-as években loptak el a könyvtárból izraeli megrendelésre, s amióta az ellopott könyvek egyikét az Akadémia sikerrel perelte vissza egy ottani árverésről, azóta a többivel együtt jeltelenül lappang valahol.

A novemberi hivatalos bemutatóig még az egész kap fogni egy vajszínű árnyalatot, a képek angol nyelven elkészített leírását spanyolra és magyarra is lefordítjuk, lesz bibliográfia és ikonográfiai jegyzék, lesznek pótlások és javítások, sőt talán még több kódex is lesz. Blogunk olvasói azonban e kupon felmutatása mellett már addig is körülnézhetnek benne. Csak tessék, csak tessék, jöjjenek, forgassák, és tegyék meg jobbító szándékú megjegyzéseiket.