Rejtőzködő sárkányok

Sok évszázada már, hogy a sárkányok, akik a 16. században meg akarták hódítani Európát, végül megsemmisítő vereséget szenvedtek. Amelyikük a harcban esett el, annak bőrét kitömve máig különféle templomokban, múzeumokban és kapuátjárókban, vagy kőbe öntve a tereken mutogatják. Amelyiknek pedig sikerült élve elmenekülnie, az valamelyik szigeten húzta meg magát. Amilyen a mi kertünk.







Vagy amilyen a chilei Pucón vulkáni tava, amelynek sárkánypopulációját Julia tárta fel idén nyáron, február elején.





Vagy amilyen Mallorca szigete, ahol, mint tudjuk, még a 18. század végén is aktív sárkányinvázió folyt. Itt az öregebb, teherbíróbb példányoknak a nagy építkezéseken sikerült stabil állást találniuk.







A később jövők a 19. század végi szecessziós épületeken kaptak helyet. A mallorcai szecessziós –  spanyol kifejezéssel modernista – építészet egyik leggyakoribb motívuma a sárkány, így hát ez az iparág sok bevándorlót felvett.






Utóbbiak aztán beszálltak az egész várost behálózó elektrobizniszbe…


…és turistaiparba is.


Több impozás példány is került még elém, de ezek fotói most egy javítás alatt álló winchesteren pihennek. Amint visszakapom, ők is felkerülnek ide.

Mallorca a zoológusok szerint egészen rendkívül kedvező életteret kínál a hüllők számára. „A kihalt mallorcai törpekecske a hidegvérű krokodilok életformáját folytatta”, írja a Discovery News. És valóban: az ötmillió éve a szigeten kialakult Myotragus balearicus csontjainak szakaszos fejlődése és lelassult metabolizmusa a szakemberek szerint leginkább a krokodiléra hasonlított. Érthető, hogy a sárkányok ilyen jól megtalálták a helyüket a szigeten.

Myotragus balearicus csontváza a palmai múzeumból, és rekonstrukciója a barcelonai CosmoCaixából. A Mallorca Daily Photo Blogról.